Megjelent: 1 éve

Számos előnye van a minimálbéremelésnek

A magasabb minimálbérrel jól járnak a hallgatók, nagyobb értékű céges ajándékot lehet adni az év végi partikon, illetve a korábbinál jobb helyet választhatnak maguknak a sportrajongók a lelátókon. A Deloitte Magyarország összegyűjtötte, hogy milyen pozitív hatásokra számíthatnak a munkavállalók és a munkaadók.

images

A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan december végén megszületett a megállapodás a 2019-ben hatályos minimálbérrel kapcsolatban. Ez alapján idén havi bruttó 149 ezer forintra emelkedik a minimálbér, ami növeli az érintett munkavállalók jövedelmét és értelemszerűen a foglalkoztatásukkal összefüggő munkáltatói adóköltségeket is.

„A minimálbér összege több szempontból is jelentős tényezővel bír adójogi szempontból, ezáltal az emelkedésnek számtalan közvetett vagy közvetlen, és számos esetben kedvező adózási vonatkozása van, amelyre a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt érdemes figyelniük” - hangsúlyozta dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adó- és jogi tanácsadás osztályának igazgatója.

Nagyobb lehet a céges ajándék

A korábbi évekhez hasonlóan egyes meghatározott juttatásnak minősül, így a munkabérnél kedvezőbben adózik a céges rendezvénnyel összefüggésben adott ajándéktárgy, feltéve, hogy az értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. Egy karácsonyi partin például kedvezőbb adózás mellett már 37 ezer forintot meghaladó ajándékkal hálálhatja meg a cég a dolgozói munkáját. Szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül a 2019-től évente egyszer adható csekély értékű ajándék is - ennek értéke a minimálbér 10 százaléka lehet. Így összesen akár ötvenezer forint értékben kaphat a munkavállaló kedvező adózás mellett ajándékot.

Jobban járhatnak a hallgatók

Ahogyan eddig, idén is mentes lesz a személyi jövedelemadó alól a nappali tagozatos hallgatók részére a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás értékéből havonta a havi minimálbért meg nem haladó rész, amely így 2019-től tehát növekszik.

Jobb helyen vagy többször ülhetünk a lelátón vagy a nézőtéren

2019-ben továbbra is adómentes a sportrendezvényre illetve kulturális szolgáltatásra szóló belépő/bérlet. A minimálbér-emelés ezeket a juttatásokat annyiban érinti, hogy a két juttatás egyenként legfeljebb a minimálbért meg nem haladó mértékben adómentes - így akár jobb helyre szóló vagy több belépőt is kaphatunk.

Plafon a szociális hozzájárulási adónál

Az egészségügyi hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó rendszerének összevonásával egyidejűleg a jogalkotó adófizetési plafont vezetett be a szociális hozzájárulási adó tekintetében. Ez alapján egyes jövedelmek (például a vállalkozásból kivont jövedelem, az osztalék és az árfolyamnyereség) után nem kell az adót megfizetni, ha a magánszemély egyéb forrású jövedelmei (így többek között a munkabér, az egyéni vállalkozásból származó jövedelem) a tárgyévben már elérték a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. A korábbi egészségügyi hozzájárulás-fizetési plafon nem a minimálbérhez volt kötve.

A foglalkoztatót megillető szociális hozzájárulási adókedvezmények szabályai is változtak

Szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók után az adókedvezmény összege 2019-től havonta a bruttó munkabér - de legfeljebb a minimálbér - után számított adó fele. A korábbi években a minimálbér helyett havi 100 ezer forintban volt meghatározva a kedvezmény alapjának maximális mértéke. 19,5 százalékos adómértékkel és a minimálbér összegével számolva a kedvezmény 2019-től már havonta majdnem tizenötezer forint lehet, ami különösen azon munkáltatók számára jelenthet komoly segítséget, ahol jelentős létszámban foglalkoztatnak szakképzetlen munkaerőt.

2019-től a munkaerőpiacra lépők esetén szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető, ami a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabér (de legfeljebb a minimálbér) után fizetendő adó teljes összege, míg a harmadik évben ennek 50 százaléka.

Az idei évtől a legalább háromgyermekes, munkaerőpiacra lépő anyák esetén a szociális hozzájárulási adókedvezmény összege a foglalkoztatás első három évében a bruttó munkabér (de legfeljebb a minimálbér) után fizetendő adó teljes összege, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében ennek 50 százaléka. A korábbi években ebben az esetben is a minimálbér helyett havi 100 ezer forintban volt meghatározva a kedvezmény alapjának maximális mértéke.

Fotó: Pixabay
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
  • 2020.02.20recruiTECH Idén minden eddiginél erősebb programmal, számos külföldi (IRL, UK, PL) és hazai előadóval indítjuk útjára a recruiTECH, 2020.02.20-i eseményünket! Várjuk szeretettel a toborzási szakma színe-javát, és mindenkit, aki felelősséget érez a tehetségek megtalálásában. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Betegszabadság és táppénz különbsége

A munkavállaló keresőképtelenségének első 15 napja betegszabadság, aminek lejárta után legfeljebb egy évig jár táppénz. Teljes cikk

Táppénz mértéke

A munkavállaló betegsége esetén, ha nem tud dolgozni, először 15 nap betegszabadság jár. Ha ez az időszak lejár, akkor további keresőképtelenség... Teljes cikk

Áfacsapdába léphetnek a rosszul felkészült katások

Hiába 12 millió forint a kata és az áfamentesség éves határa, számos olyan apró részletszabály van, ami miatt nem várt meglepetések érhetik a... Teljes cikk