Táppénzcsalók szabadlábon

2011 júniusa óta két év börtönbüntetéssel is büntethetővé vált a táppénzcsalás és a rokkantsági nyugdíjjal való visszaélés, így módosította a Parlament a Büntető törvénykönyvet. Kérdésünkre az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (OEP) elmondta, hogy hatályos adatai alapján az OEP ellenőrzései által feltárt, az Egészségbiztosítási Alapot érintő Btk.-ba ütköző folyamatban lévő eljárások között táppénzcsalás és rokkantsági nyugdíjjal való visszaélés miatt büntető eljárás nincs folyamatban. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségéhez (MSZOSZ) sem fordultak munkavállalók ilyen esettel.

Mivel az elmúlt másfél évben nem indult büntető eljárás egy táppénzcsaló és rokkantsági nyugdíjjal visszaélő ellen sem, felvetődik a kérdés, hogy a probléma valós kezelése mellett/helyett mi értelme volt börtönnel keménykedni. A szavazók egy része szereti, ha a társadalom "élősködőit" börtönnel fenyegetik, míg náluk jóval kevesebben lesznek, akiket zavar, ha nem történik valójában semmi, csak annyi, hogy politikai kommunikációs célból fölöslegesen nyúlnak a Btk-hoz. Társadalmi szinten azonban nem igaz, hogy nem történt semmi, vagy egészségesebbek lettünk, vagy a válság hozta el a már-már beteges munkahely-féltést, a számok mögötti valós folyamatok elemzése még várat magára.

150 ezerrel kevesebb táppénzes

Az OEP statisztikák szerint 2010 és 13 között drasztikusan csökkent a táppénzes esetek és a táppénzes napok száma, míg 2010-ben 614 ezren mentek táppénzre, két évvel később 151 ezerrel kevesebben. A táppénzkiadás negyedével csökkent (lásd a Táppénzes esetek összefoglaló adatai c. táblázatot). Persze minden állampolgár saját döntése, hogy betegség esetén a táppénzes állományt vagy pedig szabadságát veszi igénybe.

a) Adatforrás: Egészségbiztosítási Alap főkönyvi könyvelés
b) Adatforrás:
- OSAP (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program) 1514. sz. "Egészségbiztosítási Statisztikai Jelentés" I-II. lapja a rendszeres adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyekről;
- a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerveinek adatgyűjtése.
Az I.lap havi gyakoriságú adatszolgáltatásból származó adat: eset, nap, kiadás.
A II. lap negyedéves gyakoriságú TAJ alapú lezárt keresőképtelen esetekre vonatkozó állományból származó adat: igénybevevők.
2013. éves adatállománnyal jelenleg nem rendelkezünk, ezért a 2013. évi igénybevevő számot nem tudjuk megadni. A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kifizetőhelyeinek a hivatásos, valamint a Magyar Honvédség szerződéses állományához tartozók, továbbá a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák és alkalmazottak adatai nélkül.
c) Tartalmazza az előző év(ek)ben kezdődött és a tárgyévre áthúzódó táppénzes esetek számát is.

A táppénzcsalás nyomon követését célul tűzve adatot kértünk az OEP-től, hogy éves szinten hány embert írtak ki jogtalanul keresőképtelennek. 2010 és 2013 között drasztikusan csökkent a keresőképtelen esetek száma: 1 millió fölötti vizsgálati számról 2013-ra 824 ezer esett vissza. A vizsgálat után keresőképessé nyilvánítottak - közöttük az általunk keresett táppénzcsalók - aránya ezzel együtt egyre alacsonyabb lett: 29 ezerről 17 ezerre csökkent a tavalyi évet összehasonlítva 2010-zel. A betegszabadság illetve a táppénz igénybevétele alatt a munkáltató jogosult a keresőképtelenség felülvizsgálatát kezdeményezni az OEP-nél. Az elmúlt négy évben lanyhult a munkáltatók érdeklődése az ilyen OEP vizsgálatok irányában, tavaly csupán 248 felülvizsgálati kérelmet regisztráltak. Ez a törvényes út, melyért 15.800 forint szolgáltatási díjat kell fizetni az OEP-nek (lásd az alábbi táblázatot).

Megoldás van ingyen is: a munkáltatók kvázi "beteglátogatóként" becsöngethetnek dolgozóikhoz, hogy megtekintsék, valóban betegek-e, vagy tízezreket tesznek a magánnyomozók zsebébe, akik fotókkal és videofelvételekkel leplezik le a csalókat. A munkáltatói spontán beteglátogatás és a megfigyelés esetében a jelenlegi törvények által nem biztosítottak a munkavállalók jogai.