Ha jön az OEP ellenőrzés - mi a munkáltató feladata?

A hatósági célellenőrzés:

Az OEP által végrehajtott célellenőrzések, ahogyan arra a nevük is utal valamely dolgozó egészségügyi pénztárral fennálló kapcsolatának ellenőrzésesére, tehát egy konkrét kérdéskör megvizsgálására irányulnak. A célellenőrzések témája így elég változatos lehet, a kismamák GYES/ GYED-igénylésétől kezdve, volt munkavállaló rokkantsági segély iránti kérelmének vizsgálatától a táppénzre való jogosultságig bármilyen egészségbiztosítással kapcsolatos kérdés felmerülhet.

Az OEP hatósági célellenőrzése a többi hasonló jellegű ellenőrzéssel egyezően az illetékes hatóság értesítő levelével kezdődik, amelyben pontosan meghatározásra kerülnek a vizsgált dokumentumok és pontok.. Tisztánlátás végett a munkáltató nevében eljáró személynek célszerű telefonon vagy e-mailen leegyeztetni a hivatalos levélben meghatározottakat, mód van megfelelő indoklás mellett az ellenőrzés időpontjának módosítására is.

Az ellenőrzés az alábbi törvények és rendeletekben foglaltak szem előtt tartása mellett történik:

• a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 54.§-a,
  
• a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXX. törvény 81. §-a,
  
• e törvény végrehajtása tárgyában kiadott 217/1997.(XII.1.) kormányrendelet,
  
• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (Ket) 88. § (1-2 bekezdése)
  

Az ellenőrzés az alábbiakra terjed ki, függetlenül attól, hogy éppen a táppénzre vagy a GYES-re való jogosultságot és azzal kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek teljesítését kívánja-e megvizsgálni:

1. A biztosított személyek nyilvántartásba vétele, ezek igazolása, a biztosítási kötelezettség vizsgálata, a pénzbeli ellátások vonatkozásában az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség teljesítésének vizsgálata
   
   Ezen pont alatt kerül megvizsgálásra, hogy az adott munkavállalót a munkáltató a törvényi előírásoknak megfelelően munkaszerződés állományba vette, illetve a munkaviszony kezdetétől a biztosított jogviszony fennállása megvalósult-e. (Tbj. 46.§.) Az ellenőr megvizsgálja, hogy a biztosított után a biztosítási időszakra (bérfőösszesítők, járulékbevallások, banki bizonylatok, adófolyószámlák alapján) a foglalkoztató az egészségbiztosítási járulékokat befizette-e.
   
   
2. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak elbírálásához (biztosítási kötelezettséghez) szükséges okmányok, nyilvántartások megtételének vizsgálata
   
   Bérkartonok, bérjegyzékek orvosi igazolások és "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" iratanyagok meglétének és helyes vezetésének vizsgálata.
   
   
3. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése
   
   Az ellenőrzés során a biztosított orvosi igazolása - tekintettel a biztosított időszakra és a távollét okára - kerül összevetésre a bérkarton alapján megállapítható munkabér-elszámolásra, továbbá megvizsgálják, hogy a nem rendszeres jövedelmek a pótlapra felvezetésre kerültek-e.
   
   A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. Törvény 217/1997 (XII. 1.) kormányrendelet 37. § 1 bekezdése értelmében:
   Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely nincs, a foglalkoztató terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyedre, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó igény elbírálásához "Foglalkoztatói Igazolás"-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt - gyermekgondozási díj igény bejelentése esetén az igénybejelentéssel együtt - 3 munkanapon belül a székhelye szerint illetékes MEP-nek megküldi.
   A munkáltató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani és annak egy példányát 5 évig megőrizni.
   A gyakorlatban a Foglalkoztatói Igazolás nem előírásszerű vezetése, a határidők be nem tartása szokott problémát jelenteni.
   
   
4. "Igazolvány az egészségbiztosítási szolgáltatásokról" elnevezésű nyomtatvány vezetése;
   
   E pont vizsgálata során a jogviszony kezdetének bejegyzése kerül megvizsgálásra.
   
   
5. Egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítése
   
   A munkavállaló vagy annak gyermekének betegsége esetén a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetésről szóló 1997. évi LXXX. törvény 44.§ (5 bekezdése) szerint: "A foglalkoztató az illetékes egészségbiztosítási szervnek 8 napon belül bejelentést tesz a személyi adatok és a TAJ szám megjelölésével az általa foglalkoztatott biztosított biztosítási jogviszonyának kezdetéről, megszűnéséről, a biztosítás szünetelésének időtartamáról."
   Ugyanezen törvény 44. § 3 bekezdése alapján:
   "A foglalkoztató - adóazonosító számának közlésével - az illetékes egészségbiztosítási szervnek bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait, állampolgárságát, TAJ számát, a biztosított jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt, a FEOR-számot, magánnyugdíj pénztári tagság esetén feltünteti a pénztári tag nevét, azonosítóját. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató bejelentésének ki kell terjednie a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi- gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is. A bejelentést az illetékes mephez
   
   a; a biztosítás kezdetésre vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napját megelőző napon, választással létrejövő jogviszony, külföldi állampolgárságú biztosított esetén, valamint ha a jogviszony nem előzetes megállapodás eredményeként jött létre a biztosítási jogviszony első napját követő 15 napon belül, munkanélküli-ellátás esetén a tárgyhónapot követő 12. napjáig,
   
   b; a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni."
   
   A foglalkoztató ezen törvénnyel kapcsolatban a határidőket (15 illetve 8 nap) keverheti össze, ami aztán az ellenőrzésnél problémát okozhat.
   
   
6. A foglalkoztató által kiállított "jövedelemigazolások" adatainak felülvizsgálata
   A szigorú számadású Jövedelemigazolási tömb meglétét és a számviteli törvényben előírtaknak megfelelő vezetését ellenőrzi a hatóság.
   
   
7. Balesetekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítésének vizsgálata
   
   A balesetekkel kapcsolatos kérdéseket a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetésről szóló 1997. évi LXXX. törvény 64. -a és 65. §-a szabályozza. Az OEP ellenőrei ekkor egyrészt megvizsgálják az üzemi baleset tényét, a baleseti táppénz folyósításáról szóló dokumentumok meglétét, valamint a MEP-hez, nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz és az illetékes egészségügyi intézményhez történő bejelentéseket. A baleseti táppénz folyósításának ellenőrzése során pedig a táppénz-folyósításra vonatkozó rendelkezéseket veszi alapul a hatóság.
   
   

Az OEP ellenőrzések során gyakran előforduló munkáltatói mulasztások közé tartozik a határidők be nem tartása, a szigorú számadású dokumentumok nem az előírtaknak megfelelő vezetése, a "Jövedelem Igazolás" tömb és a bérkartonok, banki bizonylatok és orvosi papírok tartalmának nem egyezése.
Amennyiben a foglalkoztató megfelelően nyilvántartja és dokumentálja az egészségügyi pénztárral kapcsolatos eseményeket és a járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz, akkor az OEP ellenőrzés nem okozhat problémát és a hatósági vizsgálatról készült határozatban leírt esetleges mulasztások pótlása sem nehezíti majd a napi ügyvitelt. Apró hibák persze legprecízebben adminisztráló munkáltatónál is előfordulnak, ezeket az ellenőrzés után küldött határozatban határidős feladatként módja van a foglalkoztatónak korrigálni.


Mohácsi Györgyi