Tárgyalásokat kezdeményez a Magyar Szakszervezeti Szövetség az új kormánnyal

Pataky Péter, a MaSZSZ elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón kiemelte: a hosszabb távon rendezendő témák mellett összegyűjtötték az azonnali tárgyalást - és a legtöbb esetben jogalkotást is - igénylő kérdéseket. Fontosnak tartják a mielőbbi egyeztetéseket többek között a Munka törvénykönyve, a közszolgálati bérrendezés, valamint az év végén kifutó korkedvezményes nyugdíj témakörében.

A sajtótájékoztatón ismertetett dokumentum szerint a Munka törvénykönyvében (Mt.) vissza kell állítani a dolgozói érdekképviseleti és érdekérvényesítési jogosítványokat, meg kell szüntetni a szervezkedés szabadságát korlátozó rendelkezéseket, valamint a köztulajdonú vállalatoknál a kollektív szerződés kötés MaSZSZ szerint diszkriminatív szabályozását. Az érdekképviselet szerint korrigálni kell a pótlékrendszert, a szabadság kiadását pedig a nemzetközi jogi normáknak megfelelően kell szabályozni.

Pataky Péter elmondta, hogy konkrét jogalkotási javaslatokkal is készülnek, és amint a kormány kész a tárgyalásra, konkrét javaslatokat tudnak majd az asztalra tenni. Az elnök kiemelte: "komolyan gondoljuk azt, hogy a munkavállalóknak, de az országnak, a gazdaságnak és a társadalomnak is akkor lesz biztos jövőképe, ha konstruktív, az egymás érdekeit figyelembe vevő tárgyalásokon állapodunk meg" a fontos kérdésekről.

Az MaSZSZ elnöke kifejtette: az előző kormányzati ciklusban nem voltak elégedettek a párbeszéd intézményeinek működésével. Sok kérdésben jobb megoldásokat lehetett volna találni egyeztetéssel, de úgy vélik, hogy a korábbi hibás döntések még mindig korrigálhatók. Ide az Mt. mellett elsősorban a jogállási törvények, valamint a munkavédelmi, és a foglalkoztatási törvény tartozik, de szintén sürgető ügy a szociális párbeszéd fórumainak tartalommal való megtöltése, valamint a korkedvezményes nyugdíj rendezése.

Utóbbival kapcsolatban Pataky Péter elmondta, hogy ez a kérdés tízezreket érint, vagyis ennyi munkavállaló sorsa bizonytalan, miközben munkaadóik is bizonytalanságban vannak. Hozzáfűzte: az új kormánynak is kötelezettsége tárgyalni a jövedelmekről, bérekről, mert tarthatatlan az a helyzet, hogy a szakképzettséget igénylő munkával nem lehet megkeresni a létminimumhoz szükséges jövedelmet. Pataky Péter elmondta, hogy már készülnek a bértárgyalásokra, amelyeket mihamarabb el kell kezdeni. Úgy vélekedett, hogy a reálbérek alacsony inflációnak köszönhető növekedése csak átmeneti, az igazi megoldás az lenne, ha a munka értékének megfelelő díjazást kapnának a munkavállalók.

Székely Tamás, a MaSZSZ egyik alelnöke hozzátette: június elején az Európai Unió is megtette országspecifikus ajánlásait, ezzel kapcsolatban a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács június 10-i ülésén a MaSZSZ is kifejti álláspontját, de most közölt kezdeményezéseik sok ponton illeszkednek az EU-ajánlásokhoz.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség a hosszabb távon megvitatandó ügyek között a miniszterelnöknek elküldött tárgyalási kezdeményezésében többek között érdemi tárgyalásokat szeretne például a gazdasági növekedéshez és egyben a foglalkoztatottság bővüléséhez szükséges gazdaság- és társadalompolitikai feltételekről, a bérek és jövedelmek felzárkóztatásáról, a dolgozói szegénység felszámolásáról, a közszférában dolgozók életpálya rendszereiről, a pályakezdő munkanélküliség felszámolásáról, valamint a nehéz helyzetben lévők társadalmi felzárkóztatásáról.