Távmunka-projektek: Az ellenőrzés és az elszigetelődés kockázati tényező
December 9-én a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium harmadik alkalommal rendezte meg az Országos Távmunka Konferenciát, melynek keretében cégek, költségvetési szervek mutatták be, miként alakították át munkahelyeik egy részét távmunkára. Az alábbiakban a Központi Statisztikai Hivatal és a Generali-Providencia biztosító távmunka-projektjét mutatjuk be.
Magyarország nagy lemaradásban van a távmunka területén: míg Nyugat-Európában az aktív foglalkoztatottak 15 százaléka távmunkás, addig Magyarországon 2-3 százalékra becsülik az otthonról, modern technológiák segítségével dolgozó munkavállalók arányát. Ettől függetlenül vannak olyan munkaadók, akik esélyt, költségcsökkentő tényezőt látnak az otthonról, modern technológiák segítségével végzett munkában.
A Központi Statisztikai Hivatalnál a távmunkahelyek kialakítását a hivatal átalakítása indokolta. A megyei igazgatóságok megszűnnek és hat régiós központot alakítanak ki. A KSH nem akarta azokat a jó szakembereit elveszíteni, akik az új régióközponttól távol élnek és akiknek nem vagy nehezen megoldható a költözés, ezért az új technológiát használta arra, hogy megtartsa a képzett és bevált munkaerőt. Aki egy zalai faluból járt eddig a zalaegerszegi megyei igazgatóságra, most a győri KSH régióközpont kötelékében dolgozik otthonról.
A lakásból munkaszerződéssel köztisztviselőként
A KSH vezetői és a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériummal egy megvalósíthatósági tanulmányt készítettek, majd kidolgozták a távmunkás státusz irányelveit. A távmunkára kiválasztott több mint 150 munkavállaló marad köztisztviselői státuszban, csak otthonról, munkaszerződéssel dolgozik. Alapvető feltétel, hogy fajlagos munkaköltségének közel 30 százalékkal kevesebbnek kell lennie, mint korábban a megyei igazgatóságon.
A KSH minden távmunkahelyet szélessávú internetkapcsolattal, tűzfallal szerelte fel, személyes azonosítóval léphetnek be az otthoni végpontokból a munkavállalók, és az üzleti-magán célú hívásokat is különválasztják.
Kockázati tényezők: ellenőrzés, irányítás, rendezett otthon
A projekt előkészítése a hajrában tart, a tervek szerint 2005 február közepétől indul a távmunka. Adatbeviteli munkatársak, számítástechnikai programfejlesztők és képviseleti munkatársak dolgoznak majd otthonról az új technológiák segítségével.
Papp Zoltán, főosztályvezető, a projekt kezdeményezője és irányítója a kockázatokról is beszélt. Megemlítette az ilyen jellegű irányítási gyakorlat hiányát, az ellenőrzési mechanizmusok működését a vezetőknél, a magánszféra és a munka otthonon belüli szétválasztását a dolgozók részéről. Az otthonról dolgozóknál nyugodt, rendezett életkörülményekre és önfegyelemre van szükség a sikeres munkához.
Papp Zoltán elmondta, körülbelül egy év múlva tudnak reális képet adni, mennyire sikerült a hagyományos munkavégzés távmunkává alakítása.
Mobil távmunka egy biztosítótársaságnál
A biztosítótársaságok közül elsőként a Generali-Providencia vezette be a távmunkát, tájékoztatta a hallgatóságot Kiss Attiláné főosztályvezető. Október elsejétől 85 kárszakértő kezdte meg a távmunka mobil formáját a vállalatnál. A kollégáknak az otthoni munkához a cég biztosítja a technikai feltételeket, így a laptopot, a digitális fényképezőgépet, a biztonsági megoldásokat, a mobiltelefont, részben a céges autót, illetve költségtérítést. A munkatársak azonban nem csupán otthonról dolgoznak, hanem időnként konzultációra vagy egy-egy ügy elintézésére a központba, kirendeltségre is bejönnek.
Kiss Attiláné elmondta, a távmunka bevezetésében szerepet játszott az éleződő verseny, a költségcsökkentési kényszer, a képzett munkaerő megtartása és a bécsi központ pozitív tapasztalata a távmunkában. A vállalat két hónapos tréningen készítette fel az új munkaformában dolgozó kárszakértőket és kárügyintézőket.
Ügyelnek az elszigetelődés megakadályozására
Kiss Attiláné a kockázatok között említette a munkatársak elszigetelődését. A vállalat ügyel arra, hogy a távmunkásokat is ellássák információkkal, bevonják őket az oktatási programokba. Az új helyzet a munkakörök módosulását is jelenti: a kárszakértők feladatkörébe az adminisztráció is beletartozik, a kárügyintézők pedig nagyobb önállóságot kapnak, a kisebb káreseteket is intézhetik.
A főosztályvezető megjegyezte, kezdetben a munkatársak idegenkedtek a távmunkától, a váltástól, aztán egyre többen jelezték, szeretnének csatlakozni. A biztosítótársaság jövőre tovább szeretné növelni a mobil távmunkások számát.
A Központi Statisztikai Hivatalnál a távmunkahelyek kialakítását a hivatal átalakítása indokolta. A megyei igazgatóságok megszűnnek és hat régiós központot alakítanak ki. A KSH nem akarta azokat a jó szakembereit elveszíteni, akik az új régióközponttól távol élnek és akiknek nem vagy nehezen megoldható a költözés, ezért az új technológiát használta arra, hogy megtartsa a képzett és bevált munkaerőt. Aki egy zalai faluból járt eddig a zalaegerszegi megyei igazgatóságra, most a győri KSH régióközpont kötelékében dolgozik otthonról.
A lakásból munkaszerződéssel köztisztviselőként
A KSH vezetői és a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériummal egy megvalósíthatósági tanulmányt készítettek, majd kidolgozták a távmunkás státusz irányelveit. A távmunkára kiválasztott több mint 150 munkavállaló marad köztisztviselői státuszban, csak otthonról, munkaszerződéssel dolgozik. Alapvető feltétel, hogy fajlagos munkaköltségének közel 30 százalékkal kevesebbnek kell lennie, mint korábban a megyei igazgatóságon.
A KSH minden távmunkahelyet szélessávú internetkapcsolattal, tűzfallal szerelte fel, személyes azonosítóval léphetnek be az otthoni végpontokból a munkavállalók, és az üzleti-magán célú hívásokat is különválasztják.
Kockázati tényezők: ellenőrzés, irányítás, rendezett otthon
A projekt előkészítése a hajrában tart, a tervek szerint 2005 február közepétől indul a távmunka. Adatbeviteli munkatársak, számítástechnikai programfejlesztők és képviseleti munkatársak dolgoznak majd otthonról az új technológiák segítségével.
Papp Zoltán, főosztályvezető, a projekt kezdeményezője és irányítója a kockázatokról is beszélt. Megemlítette az ilyen jellegű irányítási gyakorlat hiányát, az ellenőrzési mechanizmusok működését a vezetőknél, a magánszféra és a munka otthonon belüli szétválasztását a dolgozók részéről. Az otthonról dolgozóknál nyugodt, rendezett életkörülményekre és önfegyelemre van szükség a sikeres munkához.
Papp Zoltán elmondta, körülbelül egy év múlva tudnak reális képet adni, mennyire sikerült a hagyományos munkavégzés távmunkává alakítása.
Mobil távmunka egy biztosítótársaságnál
A biztosítótársaságok közül elsőként a Generali-Providencia vezette be a távmunkát, tájékoztatta a hallgatóságot Kiss Attiláné főosztályvezető. Október elsejétől 85 kárszakértő kezdte meg a távmunka mobil formáját a vállalatnál. A kollégáknak az otthoni munkához a cég biztosítja a technikai feltételeket, így a laptopot, a digitális fényképezőgépet, a biztonsági megoldásokat, a mobiltelefont, részben a céges autót, illetve költségtérítést. A munkatársak azonban nem csupán otthonról dolgoznak, hanem időnként konzultációra vagy egy-egy ügy elintézésére a központba, kirendeltségre is bejönnek.
Kiss Attiláné elmondta, a távmunka bevezetésében szerepet játszott az éleződő verseny, a költségcsökkentési kényszer, a képzett munkaerő megtartása és a bécsi központ pozitív tapasztalata a távmunkában. A vállalat két hónapos tréningen készítette fel az új munkaformában dolgozó kárszakértőket és kárügyintézőket.
Ügyelnek az elszigetelődés megakadályozására
Kiss Attiláné a kockázatok között említette a munkatársak elszigetelődését. A vállalat ügyel arra, hogy a távmunkásokat is ellássák információkkal, bevonják őket az oktatási programokba. Az új helyzet a munkakörök módosulását is jelenti: a kárszakértők feladatkörébe az adminisztráció is beletartozik, a kárügyintézők pedig nagyobb önállóságot kapnak, a kisebb káreseteket is intézhetik.
A főosztályvezető megjegyezte, kezdetben a munkatársak idegenkedtek a távmunkától, a váltástól, aztán egyre többen jelezték, szeretnének csatlakozni. A biztosítótársaság jövőre tovább szeretné növelni a mobil távmunkások számát.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki kérdez: Hegedűs László
II. világháborús menedékből vagy kolostorból közösségi iroda?