Temetési szabadság: mikor és mennyi jár? Adhat-e segélyt a munkáltató?

A munkavállalók számára a Munka törvénykönyve biztosítja a rendes alapszabadságot, amelynek mértéke legalább 20 nap, azonban a szabadnapok száma a dolgozó korának előrehaladtával tovább emelkedik. Ezen felül a munkavállalók különböző okokból pótszabadságra is jogosultak lehetnek, például életkoruk, gyermekeik száma, apák esetén gyermekük születése miatt vagy fogyatékosságuk alapján. A pótszabadságok mellett a munkavállalók rendkívüli esetekben mentesülhetnek munkavégzési kötelezettségük alól, amelyeket a Munka Törvénykönyve részletesen felsorol. Ilyen eset például a munkavállaló hozzátartozójának halála, amikor a dolgozót távolléti díj illeti meg. A munkavégzés alóli mentesülés az éves alap- és pótszabadságba nem számít bele, azok számát nem csökkenti.

A Polgári Törvénykönyv 8:1. § (1)-(2) bekezdései alapján közeli hozzátartozók és hozzátartozók, akik halála esetén a munkavégzés alóli mentesülés igényelhető: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, illetve az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

A munkavégzés alóli mentesülés mértéke két munkanap, a törvény nem határozza meg a felhasználási határidőt. A két napra távolléti díj jár, amely megegyezik a munkavállaló szabadság esetére járó távolléti díjával. Amennyiben egy évben a munkavállaló több hozzátartozója is elhalálozik, minden esetre tekintettel megilleti a két nap.

A közismertebb néven temetési szabadság célja, hogy lehetőséget adjon a munkavállalónak a temetés és a hagyatéki eljárás elindításának megszervezésére. Az aktuális munkaügyi szabályok a felhasználással kapcsolatban nem határoznak meg pontos dátumokat, szokásjog alapján a munkavállaló által tetszőlegesen meghatározott időpontban igényelhetőek, kivételükkel kapcsolatban úgy kell eljárni, ahogy az általában elvárható lenne - vagyis a szabadság időtartama a temetés/hagyatéki eljárás időpontjához kell, hogy igazodjon. A szabadság igénylésének igazolását kérheti a munkáltató a GDPR szabályok betartása mellett.

A közeli hozzátartozó halálakor járó rendkívüli szabadság célja, hogy munkaidő kedvezményt nyújtson a munkavállalónak átvészelni ezt a nehéz időszakot. A munkáltatónak tiszteletben kell tartania ezt a jogot és nem akadályozhatja meg annak igénybevételét. A munkavállalónak pedig érdemes tájékozódni arról, hogy pontosan milyen feltételekkel és mennyi időre veheti ki ezeket a szabadnapokat, melyről elsődlegesen a jogszabályokban kell keresni a választ.

További információk:

•  A közeli hozzátartozó halálakor járó rendkívüli „temetési szabadság” nem összevonható az alapszabadsággal vagy más pótszabadsággal.

•  Nincs előírt határidő a kivétellel kapcsolatban.

•  A temetési szabadság nem váltható meg pénzzel.

•  A mentesülés független a rész- vagy teljes munkaidős foglalkoztatástól, mindkét esetben jár.

• A törvényben felsorolt elhunyt hozzátartozók halála esetén kell a munkavállalót mentesíteni a munkavégzés alól a munkavállaló kérése alapján, azonban a munkáltató eltérhet a munkavállaló javára egyéb esetekben is.

A munkáltatónak nem kötelezettsége temetési segélyt biztosítania a munkavállaló hozzátartozója halálakor. A temetési segélyt a munkáltató önkéntesen nyújthatja. A temetési segély összege nincs meghatározva, de igazodnia kell a szokásos temetési kiadásokhoz. A juttatás adómentes.