Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 6 éve

Tényleg már csak a házalás marad a nőknek?

A magyarok 61 százaléka nyilatkozott pozitívan a vállalkozásindítás lehetőségéről, és 37 százaléknyian indítanának saját vállalkozást – derül ki az Amway megbízásából a GFK által készített reprezentatív felmérésből. Ugyanakkor hazánkban még sokakban kapcsolódik pejoratív jelentéstartalom a vállalkozó fogalmához. A megkérdezetteknek mindössze 49 százaléka mondta azt, hogy Magyarország vállalkozóbarát hely. A fejlett országokban élők vallották a legtöbben azt, hogy vállalkozóbarát országban élnek. Így például Dániában 81 százalék, Svédországban 74 százalék nyilatkozott így. De az élmezőnyhöz tartozik Dél-Afrika, Nagy-Britannia, Svájc is. „Az ország gazdasági fejlettsége erősen korrelál azzal, mennyire tartják vállalkozóbarátnak” - mondta Bacher János, a GFK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Az önfoglalkoztatás, illetve a magánvállalkozás indítása melletti legfontosabb érv a függetlenség megteremtése volt, a megkérdezettek 46 százaléka nyilatkozott így, 43 százalék említette az önmegvalósítást, 34 százalék pedig a növekvő bevételeket

A magyaroknak kell a lökés, hogy bele merjenek vágni

A felmérés arra enged következteti, a magyarok még mindig azt várják, hogy valaki segítsen nekik vállalkozást indítani. Kell nekik egy lökés, hogy bele merjenek vágni. „Ennek hátterében kicsit önbizalom-, tőke- és vélt tudáshiány áll. Az angolszász országokban ráadásul van kultúrája a vállalkozóvá válásnak, és az emberek vállalkozói ismereteknek sincsenek híján” - emelte ki a GfK munkatársa. Ezzel szemben a magyarok csaknem 80 százaléka a közoktatástól várja el, hogy megfelelő vállalkozói tudás birtokába jusson.

És míg a világ többi részén élők 33 százaléka szerint ezeket az ismereteket iskolarendszeren kívül kell megszerezni, például nonprofit szervezeteknél és kereskedelmi kamaráknál, addig a magyarok 23 százaléka osztja csak ezt a nézetet.

Az oktatás, a képzés azért is nagyon fontos, mert a megkérdezettek többsége (42 százaléka) mind a 38 országban ezt jelölte meg fő kritériumként ahhoz, hogy belevágjon a saját üzletébe.

Globálisan a megkérdezettek 23 százaléka, vagyis majdnem minden negyedik ember vett már részt az említett oktatásban. Magyarországon ez az arány lényegesen alacsonyabb (10 százalék). Bacher János kiemelte: a felmérés alapján elmondható, hogy szükség lenne az előrelépésre a vállalkozási ismeretek oktatásában, mert úgy tűnik, a magyar oktatási rendszer nem támogatja azt. Továbbá aki nem képezi magát önállóan, az valószínűleg nem fog ilyen jelegű üzleti képzésben részt venni.

Vállalkozás indítására ösztönöznék a nőket

A közvetlen értékesítés tipikusan magánvállalkozásként működtethető tevékenység, amelyben túlnyomó többségben (73 százaléka) nők vesznek részt, felük részmunkaidőben és az egyharmaduk 50 év feletti.

Az idehaza közel 900 ezer embernek bevételt jelentő direkt értékesítési ágazatot képviselő Közvetlen Értékesítők Szövetsége szerint a közvetlen értékesítés a vállalkozásindítást, az önfoglalkoztatást nézve az elmúlt években Magyarországon az egyik legjellemzőbb kezdő vállalkozási formává lépett elő. Az ezzel foglalkozók száma 2011 és 2014 között a lakosság 3,81 százalékáról 4,76 százalékára nőtt.

„Ez az iparág a nőknek, nőkről szól” - beszélt haza Gárdus Péter, a szövetség elnöke. Úgy látja, hazánkban divat panaszkodni a hiányzó tudásról, anyagi lehetőségről, miközben az értékesítő cégek éppen azt kínálják. A munka nélkül maradt hölgyek a sikeres vállalkozóvá váláshoz szükséges ismereteket (például üzleti terv készítése) belső tréningeiken szívhatják magukba és az is e mellett szól, hogy semmilyen anyagi tőkére nincs szükség. Így tehát olyan nagyot nem is kockáztatnak a munkaerőpiacra vezető utat kereső nők - érvelt.

„A női vállalkozóknak, kiegészítő tevékenységet folytatóknak hasznos tud lenni a közvetlen értékesítés” - mondta Keveházi Katalin. A Jól-lét Alapítvány elnöke is úgy vélekedett, ez egy kiváló kiugrási lehetőség lehet a nőknek, ha épp nincs rendelkezésre álló forrásuk, amely inkább a női élethelyzetekre jellemző. Úgy látja, hogy biztosítani kellene ennek a vállalkozási formának, pici vállalkozásoknak a megfelelő gazdasági környezetet. Ebben dolgoznak az értékesítők szövetségének a nemzetközi szervezetével.

Keveházi Katalin hozzátette: a nők élethelyzete. társadalmi részvétele a férfiakétól jelentősen eltér. Alapvető különbségek vannak abban, milyen körülmények között, milyen feltételekkel, milyen terülteken, milyen háttértámogatással, milyen perspektívával vállalkoznak.

A JÓL-LÉT által készített friss kutatásának is ezen különbségek tudatosítása, bemutatása a célja. Továbbá szeretnének minél több nőt a vállalkozás indítására ösztönözni. „Azon országokban ugyanis, ahol vállalkozásbarát gazdasági környezetet pozitívnak ítélték meg, a férfiak és nők társadalmi egyenlőségét is pozitívabb pl. Svédország. Úgyhogy a nőknek, mint aktív résztvevőinek a gazdaságnak, erőteljesebb fogyasztóvá kell válnia” – mondta a szakember.

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) a vállalkozás beindításának könnyedségét emelte ki, mint a direkt értékesítési ágazat mellett szóló érvet. Nem szükséges hozzá nagyobb befektetés, a marketing-támogatottság pedig garantálja a sikert. A FIVOSZ az attitűdváltást szorgalmazza, hogy minél többen merjenek vállalkozást indítani és minél több fiatal és nő találja meg ebben a számításait. A vállalkozói ismeretek oktatására pedig azért lenne szükség a szövetség szerint, akár önerőből, mert jelenleg alkalmazottakat képeznek az általános iskolákban, nem vállalkozókat.

Kulcstartó mint lézeres agystimulátor

„Az Országgyűlés múlt csütörtökön kezdte tárgyalni a törvénymódosítási javaslatot, amely a csaló termékbemutatók visszaszorítására irányul” - közölte Rétvári Bence, a KDNP alelnöke.

A jogalkotó szándéka szerint ez a módosítás jelentősen megnehezíti majd a trükköző, átverős termékbemutatós cégek helyzetét. A Közvetlen Értékesítők Szövetsége is elismeri, hogy szükség van erre a szigorításra, a szabályozás átalakítására. nekik is érdekük, hogy megkülönböztessék magukat az átverős, lehúzós termékbemutatóktól.

A szövetségbe tartozó 11 nagy cégre szigorú etikai kódex vonatkozik. Hazánkban ugyanis 150 a termékértékesítéssel foglalkozó cég működik.

A törvénymódosítás értelmében nem lehet majd ingyenes ajándékokkal (ebéd, utazás, orvosi vizsgálat) reklámozni a termékbemutatót. Mindegyik cégnek kötelező lesz ügyfélszolgálatot fenntartania. Árubemutatón nem lehet áruhitel-szerződést kötni; Azt csak bankfiókokban lehet majd csak megkötni, így az érintettek átgondolhatják, az adott termékre szükségük van-e.

A szövetségnél azt remélik, hogy az ellenőrzések számát is növelik, nagymértékben tisztulni fog a piac, visszaesnek a nagy értékű becsapások.

„A javaslatot várhatóan négy héten belül elfogadhatja az Országgyűlés” - mondta Rétvári Bence, hozzátéve: betartását folyamatosan nyomon követik, és ha szükséges, további változásokat eszközölhetnek.
  • 2021.10.21Delta variáns - félelmek, hiedelmek, veszélyek... Mit kell tudni a harmadik oltásról? Dr. Szlávik János a Dél-pesti Centrumkórház OHI Infektológiai osztályának osztályvezető főorvosa. Tavaszi rendezvénysorozatunk során előadásában a Covid19 járványról, a vírus terjedéséről és a megelőzésről beszélt. Mostani előadásában a DELTA variáns okozta vélt és valós félelmekről, veszélyekről, a következő időszakra előrelátható helyzetről és a harmadik oltás kapcsán felmerülő bizonytalanságokról beszél. Részletek Jegyek
  • 2021.10.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
  • 2021.10.28Távmunka, home-office - eltérő jogi álláspontok - eltérő munkajogi gyakorlatok. Hol hibázhatunk? Rizikók és irányok. Dr. Fodor T. Gábor elismert munkajogász, munkajogi előadó hazai és nemzetközi szinten munkajogi tárgyú cikkek szerzője. Előadásában a Covid19 járványhelyzet kapcsán felmerülő kérdések, tapasztalatok, munkajogi gyakorlatok kerülnek előtérbe, ide értve a home office és távmunka sajátosságait, különbségeit, de szóba kerülnek a veszélyhelyzetet követő időszak várható munkajogi aspektusai is. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter