Titkos összetevők önéletrajzhoz és állásinterjúhoz

Ha beírjuk a Google keresőbe az 'interjú tanácsok' kulcsszavakat több, mint 94 millió találatot kapunk. Ha ugyanezt megtesszük az 'önéletrajz tanácsok' kulcsszavakkal közel 17 millió web bejegyzés közül választhatunk. Mit jelent ez?

Azt, hogy hatalmas a kereslet az álláskeresés és jelentkezés során igénybe vehető információkra. Sokan nem elég magabiztosak saját önéletrajzukat illetően és nem biztosak abban sem, hogy jövendő munkaadói mit is szeretnének látni benne. Néhányan pedig, ha interjúra mennek, még inkább bizonytalanok abban, hogyan mutassák meg a legjobb oldalukat. Az önéletrajzok és az állásinterjúk olyan egyetemes utat jelentenek, amin mindannyiunknak keresztül kell mennünk. Nem kell azonban, hogy ezek az utak ijesztőek legyenek. Ezek csak lehetőségek arra, hogy bemutassuk a készségeinket és a személyiségünket, annak, akit ez érdekelhet.

Önéletrajzok

Annak ellenére, hogy egyre inkább időcentrikus világban élünk, a megkérdezett munkaadók 57 százaléka a két oldalas önéletrajzot tartja optimálisnak. Az a tény pedig, hogy a megkérdezettek 37 százaléka a három oldalas önéletrajzokat preferálja, azt jelenti, hogy a legtöbben készek időt szánni a jelöltek értékelésére az önéletrajzi szakaszban. Úgy tűnik, a folyamat ezen részét a munkáltatók sem szeretnék átugrani vagy elkapkodni.

A munkaadóknak meggyőződésük, hogy egy önéletrajznak megfelelő egyensúlyban kell tartalmaznia felelősségi köröket és eredményeket. Csak az egyik vagy a másik említése nem elegendő a legtöbb szervezet számára. Talán meglepő, de a munkaadóknak csak 13 százaléka olvassa végig az önéletrajzok ""Tanulmányok" szakaszát. Ez annak lehet a következménye, hogy a média évekig foglalkozott az egyre lejjebb csúszó iskolai követelményekkel. Ez akár igaz, akár nem, egyértelmű, hogy a releváns tapasztalatok többet számítanak, mint valaha. A megkérdezett munkáltatók 88 százaléka vallotta, hogy elolvassa a tapasztalatokról szóló részt.

Megvizsgáltuk a hirdetés nélkül elküldött önéletrajzokhoz való viszonyt is. Az eredmények azt mutatják, hogy az ilyen módon beküldött önéletrajzoknak elég kicsi az esélye arra, hogy elérjék céljaikat. A munkaadók többsége proaktívnak látja ezeket a kezdeményezéseket, azonban a válaszadók közel egyharmadának inkább terhére vannak azok a személyek, akik e-mailek vagy telefonhívások útján követik nyomon a jelentkezésüket - még akkor is, ha az állást meghirdették. Vannak abszolút szabályok arra vonatkozóan, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk az önéletrajzokkal kapcsolatban. A CV elején szereplő szakmai összefoglaló például nagyon előnyös lehet. Ezzel ellentétben a cégek logói és egyéb vizuális szemléltetők visszafelé sülhetnek el.

Első benyomás

Továbbra is igaz, hogy az állásinterjú akkor kezdődik, amikor belépünk az épületbe és nem akkor, amikor leülünk, szembe az interjúztatóval. Nem meglepő módon azt mutatta a felmérés, hogy túlnyomórészt a rendezett külső és az ápoltság a legmeghatározóbb tényezők a jó első benyomás keltésében - a megkérdezettek 69 százaléka ezt rendkívül fontosnak értékelte.

A formális üzleti öltözék is sokat számít a leendő munkaadók szemében, hiszen több, mint a felük (52 százalék) fontosnak ítélte. Előzetes meghatározás hiányában pedig még mindig érdemesebb túlöltözni, mint alul. Ugyancsak bölcs döntés gyakorolni a határozott kézfogást, mert a megkérdezett 184 személyből 125-en egyszerűen fontosnak vagy rendkívül fontosnak értékelték ezt a momentumot. Az interjú alatt a testbeszédet is megfigyelik, ezért fontos lehet, hogy a jelöltek ne tegyék keresztbe karjaikat, mosolyogjanak sokat és a tekintetük érdeklődést sugározzon. Mellőzzék a szarkazmust és semmiképpen se hagyják bekapcsolva mobiltelefonjukat, mert az interjúztatók ezt ítélik el leginkább!

Az interjú - stílus

Nincsenek nagy meglepetések abban a tekintetben, hogy a munkáltatók mit szeretnének látni ebben a szakaszban. Azt várják a jelöltektől, hogy bizonyítsák a vállalattal kapcsolatos ismereteiket és hogy releváns - munkával kapcsolatos - válaszokat adjanak a kérdésekre.

A munkáltatók közel háromnegyede (71 százalék) a kompetencia alapú interjút preferálja, melyben kitérnek a jelölt szakterületeire és arra, hogy a vonásai hogyan illeszkednek a céghez és hogyan járulnak hozzá a vállalat fejlődéséhez. A válaszadók közel fele (49 százalék) szereti az állásinterjút informális társalgással kezdeni.

Az összhang kiépítése során fontosnak értékelték a humorérzéket és az igen/nem válaszoktól való tartózkodást. Az interjúztatók manapság már ritkán próbálják füllentésen érni a jelölteket vagy megnézni hogyan reagálnak stressz estén. A munkaadók kétharmada (68 százalék) azt vallotta, hogy segítenének a jelöltnek, ha például sokáig tart, hogy válaszoljon a kérdésre. Az interjúztatók 28 százaléka azonban elismeri, előfordul, hogy ""leteszteli", hogyan reagál a jelölt egy agresszívebb kérdésre, míg 90 százalékuk azt válaszolta, hogy soha nem tesztelné le a jelöltet, miként reagál a barátságtalan vagy hideg viselkedésre.

Összegezve, ez egy olyan része a felvételi folyamatnak, ami az ismerkedésről szól, azzal a személlyel, akit szeretnének alkalmazni és szeretnék látni, hogy összeillenek-e a szervezettel.

Az interjú - kérdések

Az, hogy a jelölt értelmes és releváns kérdéseket tegyen fel az egyik legmagasabbra értékelt tulajdonság a munkáltatók szemében. Ez eddig rendben is van, elég egyértelműnek tűnik. A válaszok azonban nagyon megoszlottak abban a tekintetben, hogy az interjú mely pontján kell a jelöltnek rákérdeznie a fizetésre és egyéb juttatásokra.

A válaszadók egynegyede (27 százalék) úgy gondolja, a jelöltet még az interjú előtt meg kell erről kérdezni, azonban újabb 25 százalék szerint erre az első interjú a legalkalmasabb. 23 százalék vallja, hogy a jelölteket erről csak a második interjú alkalmával kell informálni, míg másik 20 százalék úgy véli, még ennél is tovább kell várni - addig, amíg állásajánlatot nem kapunk.

Ez a bizonytalanság kiemeli a tanácsadó cégek alkalmazásainak előnyét a kiválasztás során, mert a tanácsadóknak szinte mindig van információjuk a fizetést illetően és a jelöltek bármikor rákérdezhetnek erre, így anélkül léphetnek tovább, hogy hiányos információk alapján kellene dönteniük.

Mivel ebben a kérdésben láthatóan nem született konszenzus, így a jelölteknek saját belátásuk szerint kell dönteniük arról, hogyan viselkednek ilyen helyzetekben. Általában azt szokták tanácsolni, hogy tanulmányozzuk a bérekkel kapcsolatos adatokat, mielőtt még jelentkezünk az állásra és fogadjuk el, hogy természetes, ha szeretnénk ismerni ezt az információt annak érdekében, hogy megalapozott döntést hozhassunk, arról, illünk-e a munkához vagy a munka illik-e hozzánk.

Fontos megjegyezni, hogy az állásinterjú az interjúztatónak sem könnyű. A megkérdezett interjúkészítők közül a legtöbben aggódnak amiatt, hogy esetleg rossz döntést hoznak a jelöltet illetően. Az interjúzást - legyen az interjúztató vagy interjúztatott - legtöbben nehéznek találják, de talán ez nem is baj. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy állásinterjúnak rossz élménynek kell lennie, de ne felejtsük el, hogy a jelöltek alkalmasságát meg kell vizsgálni, abból a szempontból, hogy megfelel-e a szervezet számára és hogy a jelölt számára megfelel-e a szervezet.

Career Solutions Kft., Hudson franchise partner