Tíz százalékkal többet keresünk, mint tavaly ilyenkor

Szeptemberben a bruttó átlagkereset 322 800 forint volt, 10,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Január-szeptemberben a bruttó átlagkereset 324 100 forint, a nettó átlagkereset 215 500 forint volt, egyaránt 11,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette a központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A szeptemberi 3,6, és az első kilenc havi 2,7 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 6,6, illetve 8,8 százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakához viszonyítva.

A növekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással - tette hozzá a jelentés.

A kerestek kétszámjegyű emelkedése tavaly február óta megszakítás nélkül tart. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél közfoglalkoztatottak nélkül számolva 333 000 forint volt 9,1 százalékkal több a tavaly szeptemberinél. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 214 600 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 223 200 forintra becsülhető.

A vállalkozásoknál a szeptemberi bruttó átlagkereset 11,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérve és 332 200 forint volt. Ezen belül a prémiumok, jutalmak és más egyszeri juttatás nélkül számolt rendszeres átlagkereset 10,5 százalékkal a rendkívüli juttatások 21,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A költségvetési szférában a rendszeres keresetek 8,6 százalékkal emelkedtek, az egyszeri juttatások viszont 35,8 százalékkal elmaradtak a tavaly szeptemberitől, így a bruttó és a nettó átlagkereset éves emelkedése 5,0 százalékos volt és havi 341 200, illetve 227 ezer forintot tett ki.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolt 9,1 százalékos nemzetgazdasági átlaghoz képest az iparban 10,3, az építőiparban 12,5 százalékkal emelkedtek az átlagkeresetek és bruttó 334 600, illetve 299 200 forintot értek el. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 16,7 százalékos emelkedéssel 214 200 forint volt a bruttó átlagkereset, 14,9 százalékkal nőtt az ingatlan ágazatban alkalmazottak fizetése és átlagosan meghaladta a 307 ezer forintot. A pénzügyi, biztosítási területen alkalmazottak szeptemberi átlagkeresete 8,0 százalékos emelkedéssel 564 ezer forintra nőtt.

A közigazgatás, védelem kötelező társadalom-biztosítás terén alkalmazottak bruttó átlagkeresete 0,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól és 404,5 ezer forint volt, az egészségügyben 329, az oktatásban 314 ezer forint volt a szeptemberi bruttó átlagkereset 17,4, illetve 6,2 százalékkal nőtt egy év alatt.

Szeptemberben a vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma 95 ezerrel, 2,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, közszférában alkalmazottak száma 7 ezerrel emelkedett, a közfoglalkoztatottak száma 37 ezerrel csökkent és először süllyedt 100 ezer alá.

Az év első kilenc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 335 900 forint volt, ami 10,6 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában.

A családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 215 500 forint volt. Idén a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 224 100 forintra becsülhető.

MTI
  • 2026.01.09Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program és a regisztráció a jegyek menüpont alatt.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Íme a friss KSH-adatok: csökken a foglalkoztatás, hosszabb az álláskeresés

A friss októberi adatok szerint 4 millió 674 ezren dolgoztak Magyarországon, miközben 217 ezren voltak munka nélkül, a munkanélküliségi ráta pedig... Teljes cikk

Mennyország vagy rémálom a munka jövője? A techguruk nem értenek egyet

A munka jövője körül forrnak az indulatok: míg Dario Amodei szerint az AI akár a fehérgalléros állások felét is eltüntetheti pár éven belül,... Teljes cikk

Világszintű pályakezdőválság: miért a Z generáció lép be a legnehezebb a munkaerőpiacra?

A Z generáció világszerte a modern munkaerőpiac egyik legnehezebb rajtjával szembesül. Miközben a fiatalok munkanélkülisége több kontinensen... Teljes cikk