Trendek és tendenciák a cafeteriában 2018

A kutatásban 683 cég és intézmény vett részt, amelyek közül több mint 50 százalékuk a szolgáltatások és 34 százalékuk pedig az ipar területén működik.

A kutatást vezető Dr. Poór József egyetemi tanár szerint „a tavalyi évhez képest 50%-kal nőtt a kutatásban résztvevő szervezetek száma”. A válaszadók nagy többsége (81%) a versenyszférában, a 14%-a a közszférában és a maradék 5 százaléka pedig a non-profit szférában tevékenykedik.

Az idei felmérésben a válaszadók több mint kétharmada (68%) hazai tulajdonú szervezet, míg egyharmaduk (32%) részben vagy teljesen külföldi tulajdonú. A felmérésben „a döntő többségben kis- és középvállalkozások, illetve mikro vállalkozások vannak jelen, ők a válaszadók 72%-át teszik át. A vizsgált szervezetek egynegyede (28%) viszont a dolgozói létszám szerint nagyvállalat, illetve szervezet közé sorolható. Az idei felmérésben is vizsgálták a résztvevők földrajzi megoszlását.

A felmérésben résztvevők 30%-a a közép-magyarországi régióban tevékenykedik. 30 százalékuk a dunántúli térségben és 19 százalékuk pedig az Alföldön működik. Továbbá a válaszadók 20 százalékának az észak-magyarországi régióban vannak telephelyei. Egyes válaszadó több telephellyel is rendelkezik.” Fontos azt is kiemelni, hogy „a felmérés adatai továbbra is alátámasztják azt, a tényt, hogy a juttatások elterjedtsége szoros összefüggésben van a szervezeti nagysággal. A válaszadók közül az 1000 fő fölötti szervezeteknél 100%-ban vannak juttatások. A 10 fő alatti vállalkozásoknál jóval kevesebb ez az arány, mindössze 67%.”

Mázásné Dinnyés Hajnalka kutató szerint „2018-ban január 1-étől újabb mérséklődés történt a közterhek mértékében, ugyanis az egészségügyi hozzájárulás (EHO) kulcsa 22%-ról 19,5%-ra csökkent, ezek alapján, és a béren kívüli juttatások 1,18 szorosára kell az szja-t és az EHO-t megfizetni. Tehát, amennyiben a kedvezményes juttatások nem haladják meg a meghatározott keretet 34,22%-os adót köteles a munkáltató fizetni. Az egyéb adóköteles juttatásokra pedig a 40,71%-os közteher vonatkozik”.

A nyilatkozó szerint - „A leggyakrabban biztosított fix juttatások gyakorisága sorrendjében a tavalyi felméréshez képest számos változás történt. Így többek között Erzsébet utalvány a tavalyi 1. helyről 18. helyre, a mobiltelefonhasználat a tavalyi 2. helyről az 1. helyre és a SZÉP Kártya Vendéglátás a tavalyi 3. helyről a 10. helyre került. Leggyakoribb Cafeteria elem továbbra is a SZÉP Kártya (mind három alszámlája). Kedvezményes adózási készpénz a tavalyi 7. helyről a 4. helyre került. A sporteseményre szóló belépő a tavalyi 12. helyről a 9. helyre került.”

„A dolgozók számára egy adóévben elkölthető cafeteria összegek szervezetenként meglehetősen eltérnek. A válaszadóknál a 100 ezer forint alatti cafeteria keret ritka (2%). Emellett egyre gyakoribb (14 százalékos előfordulás) az évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomag. Ez az arány fokozatosan növekedett az elmúlt évek során. Az átlagos juttatási keret 2018-ban a tavalyi értéket 4,5 százalékkal meghaladóan bruttó 390.000 forintra tehető. A növekedés jellemzően a juttatásokat terhelő adóterhek csökkenésének, illetve az új adómentes elemek alkalmazásának tudható be, de jellemzően a munkáltatók is emelték a kínált összegeket” - összegezte Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője.

Szűts Ildikó az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke szerint „A KSH által 2017. évre publikált és 2018. évre előre jelzett béremelési mérték tükrében kell cafeteria juttatást nyújtó cégek számának és a juttatás átlag mértékének növekedését is figyelemebe venni, hiszen mindkettőt alapvetően a munkaerőpiacon tapasztalt munkaerőhiány kezelése indokolja. Az elemek és a járulékok változása egyrészt a készpénz irányában történő gondolkodást és ezáltal a bérként történő kifizetést erősítette, másrészt az is jól látszik, hogy bár önmagában a cafeteria juttatás nem „vízválasztó”, ahol már az elmúlt évek gyakorlata alapján beépült a juttatási csomagba, a munkáltatók nem tudnak visszalépni. Pozitív tendencia ugyanakkor, hogy az öngondoskodás jegyében a nyugdíj és egészség iránti munkavállalói tudatosság erősödik, ehhez a munkáltatói oldalon is további fejlődésre van szükség. A válaszadó munkáltatók mintegy 44%-a tudott teljeskörű és releváns választ adni, ami jelzi, hogy a tudatosság tekintetében még mindig komoly tartalékok vannak. A munkáltatók közel 40%-a méri csak a cafeteriával való elégedettséget, pedig önmagában a mérés is a bevonás miatt munkavállalói elégedettséget erősítene. Nagy tartalékok vannak abban, hogy a cafeteria és a béren kívüli juttatások adott vállalati megoldásai miként járulhatnak hozza a munkavállalói élmény növeléséhez.”

Fotó: Pixabay