Tudjuk, mit tettél tavaly télen, avagy a céges buli buktatói és lehetőségei

A - szó szerint - önfeledt viselkedés hellyel-közel megérthető: végre szigorú kötöttségek nélkül, a cég kontójára lehet mulatni, az egész évben keményen hajtó csapat elengedheti magát, kiereszti a gőzt. Sokan egyenesen rákészülnek a céges bulira, enyhül a frusztráció, egyetlen görbe este erejéig elmosódik a céges hierarchia, lehet kicsit hercigeskedni, flörtölni, beizzítják a motorokat a mókamesterek. Egy rutinos munkavállaló azonban ilyenkor sem felejti el, hogy a formabontó szituáció ellenére bizony vállalati rendezvényen van. És nagyon vékony a mezsgye a sok évig emlékezetes hecc, valamint a céges karrier előmenetelét ellehetetlenítő skandalum közt.

A személyes márkaépítés korában jó, ha mindnyájan tisztában vagyunk vele: amiről fénykép, digitális lenyomat keletkezik, az a továbbiakban nem kontrollálható. Az internetre, közösségi média felületeire kikerülő képek sokszorozódnak egy pillanat alatt, letörölhetetlenek, kiirthatatlanok. Ezért is az egyetlen mód, hogy elkerüljük a botrányos képeken való szereplést, ha magát a botrányt is elkerüljük. Nem a céges bulin kell annyira elengednünk magunkat, hogy erről legyen mindenki számára nevezetes az este. Ne próbáljuk meg a munkáltatót kiinni a pénzéből, ne vegyünk elégtételt a cégen töménytelen tömény formájában. Ráadásul, ha valaki teljesen kivetkőzik magából, annak híre sokáig elkíséri, az internetes lenyomatok, illetve az oral history archívum az új helyen is utoléri az illetőt.

A pocsolyarészegséggel, vagy más tudatmódosító eszközzel összefüggő vállalhatatlan magatartás persze nem az egyetlen veszély a személyes márkaépítés szempontjából. Az emelkedett hangulatban sokan kaphatnak őszinteségi rohamot, sokan érzik úgy, hogy kérlelhetetlen politikai álláspontjukat kell ismertetni vagy, hogy itt az ideje rasszista, homofób viccgyűjteményük prezentálásának, esetleg egyszer s mindenkorra beolvasnak a főnöküknek, szerelmet vallanak a legmenőbb értékesítőnek, akivel amúgy szóba sem mernek állni egy átlagos hétköznapon, előléptetést, fizetésemelést próbálnak szóba hozni, mindközönségesen: égetik magukat. A carpe diem - élj úgy, mintha nem lenne holnap - a céges keretek közt nem kifizetődő stratégia, mert bizony lesz másnap, és ezekből a másnapokból sokkalta több van, mint az ünnepnapokból.

Az árnyoldalak mellett az év végi rendezvények kiváló önmenedzselési lehetőségekkel is kecsegtetnek, tanácsos inkább ezekre koncentrálni. A személyes márkaépítés tekintetében nem csak elkerülendő csapdákat rejt egy-egy ilyen este. A céges karácsony nem az üzleti terv kialakításának és az új értékesítési csatorna kidolgozásának időpontja, engedjük el a szakmai témákat, kapcsoljuk ki az üzleti énünket, mutassuk meg, hogy nyitottak vagyunk, bírjunk másról is eszmét cserélni, mint a legszűkebben vett szakmai kérdésekről. Használjuk ki az évente egyszer-kétszer előálló alkalmat, hogy olyanokkal is szóba elegyedhetünk, akikkel nem szoktunk, hierarchiától kivételesen teljesen függetlenül építhetjük a cégen belüli kapcsolatrendszerünket, olyan dolgokat mutathatunk be az érdeklődési körünkkel, hobbijainkkal kapcsolatban, amiről addig csak kevesen tudtak házon belül. Ez által megjegyezhetőek, beazonosíthatóak lehetünk még akkor is, ha esetleg a beosztásunk, vagy a ránk bízott felelősségi kör nem különösebben egyedi.

A rendezvény kiváló lehetőség arra, hogy igazi csapatemberként nyilvánuljunk meg. Kényelmesebb, de nem kifizetődő a Savanyú Jóska attitűd, nem érdemes hülye viccekkel széttrollkodni a cég életét feldolgozó kvízt, rossz bemondásokkal megakasztani a beszédet mondó kollégát, kint elbújva dohányozni a vacsora alatt, csak nehogy beszélgetni kelljen. És akkor még nem is beszéltünk a táncról, a partiban való részvételről. Az ilyen alkalmak csapatkohéziót generálnak, közös emlékeket alakítanak ki, kár kimaradni belőlük, ha hosszabb távon sikeresek akarunk lenni a cég berkein belül. Egyszóval ne mi legyünk azok, akikre tíz év múlva is emlékeznek, mert belehánytunk a töltött káposztás üstbe, de azok se, akik a desszert közben angolosan hazaólálkodnak. Mulassunk, de ésszel.

Bőhm Kornél
kommunikációs szakértő
a Spindoc Kommunikációs Hálózat alapítója