Túl sokat akarnak a pályakezdők

A tavaszi állásbörzék véget értek, a részt vevő vállalatok és a szervezők nagy része is sikerként könyvelte el az időszakot. Az IBM az összes fontosabb eseményen részt vett, ezért össze tudja hasonlítani a börzéket. „Változó, intézménytől függő a szervezettség. A skála egyik végén profi szervezés áll – ilyen például a Pannon Egyetem –, és vannak olyan állásbörzék is, főként Budapesten, ahol nagyon alacsony a színvonal. Egyrészt ezeken nem törekednek az élő kapcsolat kialakítására és megtartására, sőt több helyen olyan diákszervezetekkel is találkoztunk, amelyek gyakornoki állásajánlatainkat csak akkor voltak hajlandóak kifüggeszteni a faliújságra, ha ezért fizettünk” – mondta a FigyelőNetnek Mohácsi Péter, az IBM magyarországi cégcsoportjának HR-igazgatója.

Az SAP Magyarország is hasonlókat tapasztalt, Hanke Anikó, a vállalat korábbi HR-vezetője szerint az utóbbi években az állásbörzéken egyre növekedtek az árak, a szolgáltatási, szervezési színvonal viszont rohamosan csökkent. A cég az idén három börzén volt jelen. Kemény Ágnes, az NCR Magyarország személyzeti vezetője elmondta, hogy mindenképpen megéri részt venni, mert ez is növeli a cég ismertségét a munkaerőpiacon, másrészt lehetőséget teremt a közvetlen kapcsolatra a pályázókkal.

A Miskolci Egyetem felmérése szerint sok hallgató nem a rendezvény szervezését, hanem a számára kínált lehetőségeket értékelte. Ezek alapján a börze valóban nem kedvezett a humán végzettségűeknek – a bölcsészeknek és a jogászoknak –, nagyrészt inkább a mérnökök számára kínált álláslehetőséget. Ezt a piac is nagyban befolyásolta: a kínálat a börzén is hasonló, mint a hazai munkaerőpiacon – tudta meg a FigyelőNet dr. Herpai Gábortól, a Diák Iroda vezetőjétől.

Megtérül a részvétel?

A nyilatkozó vállalatok szerint nem biztos, hogy anyagilag megéri egy cégnek részt venni az állásbörzéken, ám a hallgatókkal így találkozhatnak a legkönnyebben. Az IBM szerint azért fontos a jelenlét, mert megtalálhatják a tehetséges fiatalokat, másrészt jó benyomást tehetnek azokra a hallgatókra, akik később jelentkeznek hozzájuk. Az SAP ezzel szemben a vállalat presztízsépítése szempontjából érvelt a részvétel mellett. Hanke Anikó azonban hozzátette: „mivel csökken a jelentkezők száma, így állásbörzék helyett már egyre gyakrabban vesszük igénybe fejvadászok segítségét, ott jobb az ár-érték arány.”

A cégek konkrét állásajánlatokkal érkeztek, az SAP például két embert a legutóbbi állásbörze után azonnal alkalmazott. Az IBM-nél is jellemző, hogy minden állásmustra vagy karriernap után akad néhány jelölt, akit rövid időn belül felvesznek. A szervezők nem látják ennyire pozitívan a helyzetet. Sergő András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Karrier Irodájának előadója – a Jogállás 2008 jogi állásbörze szervezője – például nem tud ilyen esetről, és kevésbé tartja valószínűnek, hogy bárkit is azonnal alkalmazzanak egy állásbörze után. Ezt a kiválasztás többlépcsős voltával magyarázta.

Hasonló a véleménye Kiszely Gabriellának is, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Karrier Irodájának tanácsadója, az állásbörze szervezője és a felkészítő napok főszervezője. „Arról sajnos nincs információnk, hogy volt-e, akinek rögtön állást ajánlottak. Azonban egyre több vállalat él a lehetőséggel, hogy interjúfülkét vagy -termet béreljen a börze ideje alatt, hogy első körben „leinterjúztassák” a jelöltet, felgyorsítva a kiválasztási folyamatot. Így már csak azon jelölteket hívják be egy céges interjúra, akik a börzén sikerrel vették az akadályokat” – mondta.

A befektetett munkával és pénzzel nem mindenütt arányos a „kihalászott” jó jelöltek száma és minősége – vallja Jakobsen Petra, a GE Consumer & Industrial Európai üzletágának szervezetfejlesztési vezetője. „Évről évre átértékeljük, hova érdemes menni, és hova nem. Van persze reklámértéke egy állásbörzei megjelenésnek, de ezt sok más módon, olcsóbban és kevesebb energiával is el lehet érni. Nálunk az a meghatározó tényező, hogy egy rendezvényen mennyi és milyen minőségű diákot találunk”.