Túlóra, készenlét, munkaszüneti nap: ezek a szabályok
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMikor rendelheti el a munkáltató a rendkívüli munkavégzést? Melyek az ügyeletre és a készenlétre vonatkozó előírások? Íme a legfontosabb tudnivalók.
1. Munkaszüneti napon történő munkavégzés:
Munkaszüneti napon a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatható. Ettől jogszerűen eltérni nem lehet.
A munkáltató, illetve a munkakör a törvény szerint akkor minősül munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak, illetve munkakörnek, ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor.Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve a húsvétvasárnapon és a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A rendkívüli munkát mindig az elrendelt munkaidő-beosztáshoz viszonyítva lehet megállapítani.
Rendkívüli munkavégzésnek minősülnek az alábbiak:
a) a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés
b) a munkaidőkereten felüli munkavégzés,
c) az ügyelet alatti munkavégzés,
d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig – terjedő időtartam.
Ügyeletnek számít a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állás elrendelése.
Készenlétnek tekinthető a munkavállaló által megjelölt és a munkavégzés helyére tekintettel elérhető helyen töltendő rendelkezésre állás.
Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről.
Legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közölnünk kell, ha ügyeletet vagy készenlétet szeretnénk elrendelni. Ettől csak különösen indokolt esetben térhetünk el. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit figyelembe kell vennünk.
Munkaszüneti napon a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatható. Ettől jogszerűen eltérni nem lehet.
A munkáltató, illetve a munkakör a törvény szerint akkor minősül munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak, illetve munkakörnek, ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor.Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve a húsvétvasárnapon és a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
ELRENDELÉSÜK FELTÉTELEI:
- a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítására,
- baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzésére, illetőleg elhárítására, továbbá az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében.
- a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítására,
- baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzésére, illetőleg elhárítására, továbbá az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében.
2. Rendkívüli munkavégzés (túlmunka):
A rendkívüli munkát mindig az elrendelt munkaidő-beosztáshoz viszonyítva lehet megállapítani.
Rendkívüli munkavégzésnek minősülnek az alábbiak:
a) a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés
b) a munkaidőkereten felüli munkavégzés,
c) az ügyelet alatti munkavégzés,
d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig – terjedő időtartam.
KIZÁRT A RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS, HA:
- a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,
- a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint a munkavállaló
- ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor.
Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.
- a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,
- a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint a munkavállaló
- ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor.
Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.
3. Ügyelet és készenlét:
Ügyeletnek számít a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állás elrendelése.
Készenlétnek tekinthető a munkavállaló által megjelölt és a munkavégzés helyére tekintettel elérhető helyen töltendő rendelkezésre állás.
Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről.
Legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közölnünk kell, ha ügyeletet vagy készenlétet szeretnénk elrendelni. Ettől csak különösen indokolt esetben térhetünk el. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit figyelembe kell vennünk.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?