Túlórapótlék

Magyarországon négy típusú túlóra, rendkívüli munkaidő határozható meg:

- munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő,
- a munkaidőkereten felüli munkavégzés,
- az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő,
- az ügyelet időtartama.

A túlórapótlék 50 százalék a napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, vagy a munkaidőkereten felül, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.

A heti pihenőnapra elrendelt túlmunka esetén 100 százalék pótlék jár, illetve 50 százalék, ha a munkáltató másik pihenőnapot biztosít.

Plusz pénz helyett szabadidő

Túlórapótlék helyett megegyezhetnek a felek szabadidőben is. Ha emellett döntenek, fontos hangsúlyozni, hogy annak mértéke nem lehet kevesebb az elvégzett munka tartalmánál. Az ilyen szabadidő esetén a munkavállaló az alapbér arányos részére jogosult. A korábbi tapasztalatok alapján elmondható volt, hogy a munkavállalók rendes munkaidejükön túl is nagy óraszámban dolgoztak, és a pihenés helyett is a plusz pénzt választották. Az elmúlt években kisebb javulás tapasztalható, a munkavállalók részéről, hiszen már sok esetben a szabadidő mellett döntenek, mely pozitívan értékelhető a munkáltatók, a cégek részéről, hiszen elmondható, hogy a munka jellegére tekintet nélkül, elvégzéséhez szükség van a testi, szellemi egyensúlyra, mely csak megfelelő szabadidővel biztosítható.

Mennyi a maximális túlóra?

Az előírások a túlórákra vonatkozóan szigorúak: naponta legfeljebb 12 órát, hetente pedig összesen 48 órát dolgozhat a munkavállaló, beleértve az összes túlórát. Kötelező betartani továbbá a legalább 8 órás napi pihenőidőt és heti 2 pihenőnapot. A munkaszüneti napokra külön szabályok vonatkoznak. Jelenleg az éves túlórakeret 250 óra, de kollektív szerződés esetén, ami nemcsak a túlóra pótlékot, hanem más bérpótlékokat is érint, ez az éves limit 300 órára bővíthető.