Szegedi Juli
Szerző: Szegedi Juli
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 5 éve

Új feladatokat ad a munkavédelemben az új uniós stratégia

images

Milyen irányelveket tartalmaz az uniós stratégia a munkavédelemre vonatkozóan?

Az új uniós munkavédelmi stratégia kiemelt hangsúlyt helyez a munkahelyi egészségvédelemre vonatkozó uniós jog végrehajtásának a javítására, különösen a kis- és középvállalkozások szintjén. Szintén fontos célkitűzés a munkahelyi betegségek megelőzésének javítása, a meglévő és új kockázatok beazonosítása és kiküszöbölése révén. A stratégia ugyancsak figyelmet fordít az öregedő társadalom szükségleteire.

Ezen célok eléréséhez a stratégia számos lehetőséget kínál. Így például a vállalatok olyan technikai segítségnyújtásban részesülhetnek majd, mint az internetes, ágazatra szabott interaktív kockázatfelmérő platform (OiRA). Ahol szükséges, a jelenlegi szabályok egyszerűsítése és a felesleges adminisztratív terhek eltörlésére is sor kerülhet, de olyan módon, hogy a munkavállalók egészsége és biztonsága továbbra is magas szintű védelmet élvezzen. A már létező és az újonnan megjelent kockázatok (nanoanyagok, zöld technológia, biotechnológia) jobb megelőzése és kezelése is prioritás. Fontos cél továbbá a statisztikai adatgyűjtés javítása és a munkafelügyeleti eszközök erősítése.

Az uniós szabályok már eddig is segítették a balesetek és a munkával kapcsolatos betegségek megelőzését és világszinten is példaként szolgáltak. E szabályok figyelembe vétele fontos ahhoz, hogy a dolgozók egészségesebbek, motiváltabbak, hatékonyabbak legyenek, és a munkahelyükről is keveset hiányozzanak. Az új stratégia meg fogja könnyíteni a vállalatok számára a meglévő szabályok alkalmazását és az olyan újabban erőteljesebben felmerülő problémák kezelését, mint például a munkahelyi stressz.

A munkahelyi egészségügyre és biztonságra vonatkozó szabályok végrehajtására uniós források is rendelkezésre állnak: ilyen eszköz az Európai Szociális Alap (ESZA) és a foglalkoztatás és a szociális innováció támogatására létrehozott uniós alap (EaSI).

Milyen eredményeket ért el eddig a korábbi stratégia?

A korábbi stratégia számos eredményt hozott: mára már 27 tagállamnak van nemzeti munkavédelmi stratégiája, 27 százalékkal csökkent a munkahelyi balesetek száma, fontos uniós jogszabályok kerültek elfogadásra, amelyek tovább javítják például az egészségügyben dolgozók védelmét. Javult a munkahelyi egészég és védelem javítására irányuló erőfeszítések koordinációja, ami elősegíti, hogy a tagállamok ugyanazon problémák megoldására törekedjen közösen. Számos projektet finanszírozott az Európai Szociális Alap, amelyek például specifikus képzést nyújtottak nőknek, fogyatékkal elő dolgozóknak, vagy éppen a bevándorlóknak.

Sokan még mindig alábecsülik az EU munkaügyi jogszabályainak jelentőségét, sőt olykor a jövőbeli relevanciájukat is kétségbe vonják. Az EU azonban kulcsszerepet játszik a tisztességes munkakörülmények megvédésében, aminek gazdasági és szociális okai egyaránt vannak.

Uniós jogszabály garantálja például a dolgozók minimális fizetett szabadsághoz való jogát, a maximális heti munkaidőt és a munkavállalók azon jogát, hogy az őket érintő döntésekről konzultáljanak velük és tájékoztassák őket. Emellett európai rendelkezések védik a dolgozókat például a munkáltató csődje esetén, továbbá a határozott idejű szerződésekkel történő visszaélések és a munkahelyi diszkrimináció ellen is.

Hol tart Magyarország, milyen fő feladatok állnak előttünk a 2020-ig tart időszakban, miben állunk rosszul és miben jól?

Magyarország átvette az összes uniós jogszabályt ezen a területen, van nemzeti stratégiája és nem folyik ellene kötelezettségszegési eljárás.
Különös figyelmet kell fektetni a munkahelyi stresszre és balesetekre, ugyanis ezek a munkavédelmi veszélyek a magyar munkavállalók szerint is a legfőbb kockázatot jelentik. Az egyáltalán nem, vagy nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz Magyarországon évente átlagosan 440 milliárd forintos veszteséget okoz. Ez az oka továbbá a kieső munkanapok több mint felének is.

Más tagállamokhoz hasonlóan Magyarországon is fontos, hogy a kis- és közepes méretű vállalatok is betartsák a munkahelyi egészégre és biztonságra vonatkozó szabályokat. Fontos, hogy elegendő munkafelügyelő végezzen vizsgálatokat, és az ellenőrzések is hatékonyak legyenek. Ez egyébként az új stratégia egyik üzenete is.

Miért tartja Ön személy szerint kiemelten fontos kérdésnek a munkakörülmények jobbá tételét?

Európa-szerte mintegy 217 millió munkavállaló és családja mindennapjaira van jelentős hatással az, hogy az elvégzendő munkához a munkavállaló milyen körülményeket biztosít. Ez túlmutat azon, hogy a dolgozók milyen elbánásban részesülnek a munkahelyükön, hiszen a társadalmi és gazdasági részvételükről is van szó.

A munkakörülmények javítása gazdasági szempontból is előnyös mindenki számára. Ennek oka, hogy a munkavégzés körülményei összefüggnek a dolgozó elkötelezettségével. A témában végzett kutatások egyértelműen kimutatják, hogy minél jobbak a munkavállaló számára biztosított körülmények, annál hatékonyabban fog dolgozni, növelve ezzel a vállalatok versenyképességét is.

A vállalatoknak is be kell látniuk, hogy kifizetődő befektetésről van szó. Nem kizárólag a magasabb termelékenység miatt, hanem azért is, mert így egyenlő esélyekkel versenyeznek az EU egységes piacán. Nem 28 különböző szabályrendszernek kell megfelelniük, és a rossz munkakörülmények között dolgoztató tisztességtelen konkurensektől sem kell tartaniuk. Ez különösen igaz a kis- és középvállalkozásokra, amelyek az európai aktív korú társadalom jelentős részét alkalmazzák.

A javuló munkakörülményekkel nem utolsósorban a társadalom egésze is jól jár, mivel egészségesebb munkavállalókkal fenntarthatóbbá válnak az európai szociális modell fontos elemeként számon tartott társadalombiztosítási rendszerek is. A minőségi munkakörülmények biztosítása egyaránt előnyös tehát a munkavállaló, a munkáltató és az államháztartás számára.

Mindezekből fakadóan nem kérdés, hogy a munkakörülményeket javító intézkedések különös figyelmet érdemelnek mind uniós, mind magyar szinten. A kezdődő gazdasági fellendülés idején azért is igen aktuális ez a kérdés, mert valós a veszély, hogy a válság hosszú távon is nyomot hagy a munkahelyek minőségén.

A magyarok rosszabbnak tartják a munkakörülményeiket, mint az EU-átlag. Ön szerint valóban rosszabb a helyzet nálunk?

Azt, hogy a magyarok az átlagosnál rosszabbnak tartják munkakörülményeiket, az Eurobarométer legfrissebb kutatásának eredményei is igazolják. A felmérésből kiderül például, hogy ma a magyarok 56 százaléka szerint rosszak a munkakörülmények az országban. Ez lényegesen magasabb, mint az uniós átlag, európai szinten ugyanis a válaszadók 43 százaléka vélekedik hasonlóan saját országáról.

Érdekes a magyar eltérés az EU-s tendenciától azzal a kérdéssel kapcsolatban is, hogy a munkakörülmények hogyan alakultak az elmúlt években. Míg uniós szinten a válaszadók 57 százaléka szerint romlottak a körülmények, a magyarok 39 százaléka van hasonló véleménnyel.

Ez arra enged következtetni, hogy már a válság előtt is rossznak érezték a munkakörülményeket a magyar dolgozók. Uniós szinten elmondható, hogy a viszonylag jobb munkakörülmények az utóbbi években jelentősen romlottak. Ezzel szemben Magyarországon úgy tűnik, a válság hatására a legtöbb helyen állandósultak a már korábban is rossznak mondható munkakörülmények.

Összességében az megállapítható, hogy az EU-t valaha érintő legsúlyosabb válság romboló hatással volt az európai és a magyar munkahelyekre és munkakörülményekre. Nem csak a foglalkoztatás mértéke csökkent az utóbbi évek alatt, jelentősen romlottak a dolgozók munkakörülményei is.

Mik az elégedetlenség fő okai?

A munka mennyisége, intenzitása és a hosszú munkanapok az elégedetlenség leggyakoribb forrásai Európa-szerte. A rendelkezésre álló adatok minden országban a munkahelyi stressz növekedéséről árulkodnak. Ennek különféle okai lehetnek: a bizonytalanság, az egyes szektorokra és országokra jellemző feszített munkatempó, a mobilitás csökkenése, valamint a részidős vagy határozott időre szóló munkaszerződés kényszere.

Van-e szakadék az EU tagállamai között munkavédelemben? Van követendő állam Ön szerint? Miben?

A munkahelyek minősége szempontjából a déli és északi országok közötti szakadékról lehet beszélni. Míg az északi országokban általánosságban nagy az elégedettség a munkahelyi körülményekkel - a dánok 94 százalékáról mondható ez el -, a déli országokban ez nincs így. Különösen rossz a görög és spanyol munkavállalók helyzete. Ezekben az országokban ugyanis a válaszadók 82 és 76 százaléka gondolja úgy, hogy a munkakörülmények nem megfelelőek.

Az országonként eltérő eredményeket különböző tényezőkkel lehet magyarázni. Ezek nemcsak a válság következtében kialakult gazdasági és szociális helyzetet tükrözik, hanem a tagországok közötti strukturális különbségeket is, többek között a szociális párbeszéd, a szociálpolitika vagy a munkajog területén.

Eltérések adódhatnak tagállamok között a munkahelyi baleset vagy a betegségek megelőzésére tett erőfeszítések terén. Azonban nem érdemes olyan tagállamot keresni, amelynek példáját kifejezetten követni kellene. Minden tagállamban vannak jó példák.

Ön szerint hogyan járulnak hozzá a humánerőforrás-beruházások a munkaerő termelékenységének javulásához? Miért van ezekre szükség?

Az erőteljesebb és fenntartható növekedéshez nem elég csupán a fizikai infrastruktúrát és a munkavállalók képzettségét javítani: beruházni kell a jobb munkakörülményekbe is.

Az EU legtermelékenyebb és legversenyképesebb gazdaságai éppen azok, amelyek a szociális beruházások és a munkahelyi védelem magas szintjét sikeresen összhangba hozták a rugalmassággal, a termelékenységgel, és a munkaadók és munkavállalók közötti érdekegyeztetéssel. Példájuk is mutatja, hogy az oktatásból a munka világába történő átmenet segítése, valamint a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem támogatása jó beruházás. Ezáltal nő a foglalkoztatottság, az idősek hosszabb ideig aktívak maradnak, és a társadalombiztosítási rendszerek is fenntarthatóbbá válnak.

A jövőre nézve ezt kell szem előtt tartanunk, és ezért kell tennünk mind európai, mind tagállami szinten.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A hőségről, munkahelyekről másképpen

Az időjárás, illetve annak változásai folyamatosan befolyásolják szervezetünk működését, próbára teszik alkalmazkodóképességét, időnként... Teljes cikk

Munkahelyi baleset - ami a foglalkoztatónak is fáj

A munkavállalót a kiküldetés során megcsípi egy kullancs. Rakodás közben meghúzódik a háta. Munkavégzés közben leég a napon. Az esetek közös... Teljes cikk

Országos munkavédelmi kampány indul az építőiparban

Az építőipari cégek, illetve az ágazatban dolgozók munkavédelmi tudatosságának fokozása érdekében kétéves, országos tájékoztató kampányt... Teljes cikk