Új közfoglalkoztatási javaslat - minimálbért sem kapnak majd a rászorulók?
Merre tart a "munka felé vezető út"?
A Népszabadság összefoglalója beszámol róla, a leváltott szocialista kormány az Út a munkához (ÚMP) programmal a segélyezési rendszeren szigorított: átvizsgálták a segélyezettek tömegét, közülük azok, akik munkaképes korban és egészségi állapotban voltak, már nem szociális segély néven kapták a juttatást, hanem úgynevezett rendelkezésre állási támogatásként (rát). A pénz utalásának feltétele az volt, hogy ha az önkormányzat közcélú munkát kínál fel, akkor azt a munkanélkülinek el kell fogadnia. Az önkormányzatok érdekeltek voltak abban, hogy minél több közcélú munkát szervezzenek a településeken, a munkabér ugyanis kevesebbe került nekik, mint a rát.
Részmunkaidőt jelent a kötelező közmunka?
A Fidesz az ÚMP-ből csak a munkára kötelezés elemét vette át. Vagyis: a segélyezettnek kötelezően el kell vállalnia a felkínált közmunkát. Csakhogy a lecsökkentett keretből (a 117 milliárdos keret 64 milliárdra olvadt) ekkora tömegnek képtelenség nyolcórás munkát biztosítani. Így jelenleg a kötelező közmunka azt jelenti, hogy 1-2-3 hónapra behívnak valakit négy órában dolgozni, ráadásul a korábbi egy év helyett alig négy hónap lehet a foglalkoztatás maximális időtartama. Csakhogy a rövidített foglalkoztatást ugyanannyi járulékos költség terheli, mint a teljeset. Jelenleg arra az időszakra, amikor nincs közmunka, már nem rátot, hanem bérpótló juttatást (bpj) fizet az állam. Ennek összege 28 500 forint. Jelenleg jobb üzlet az önkormányzatoknak az esetenként 80-85 százalékos állami támogatást élvező segélyt kifizetni, mint az ennél jóval nagyobb önrészt igénylő közmunkaprogramot megszervezni. Míg az előző ciklusban a közfoglalkoztatás költségeinek alig 5 százaléka terhelte a helyhatóságokat, most a település gazdasági helyzetétől függően akár 30 százalék is - mutat rá a lap.
Új javaslat: országos közmunkaporgramok jönnének létre
A jelenlegi elképzelés szerint szeptembertől a bpj-t felváltja a foglalkoztatást helyettesítő támogatás. A Pintér-féle javaslat orvosolni akarja azt a helyzetet, hogy a legszegényebb falvakban még közmunkák sincsenek, ezért kiveszi a közmunkaszervezést a települési önkormányzatok kezéből, vagyis teret nyit annak a lehetőségnek, hogy településeken átívelő, országos közmunkaprogramok jöjjenek létre.
A benyújtott jogszabálytervezet szerint a közfoglalkoztatási garantált bér el kell hogy érje a közfoglalkoztatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét. Az álláskeresési járadék összege jelenleg 46 800 forint. A Policy Agenda számításai szerint ez azt jelenti, hogy a kormány a minimálbérnél kisebb bért is megállapíthat a rászorulóknak.
A vállalkozás is alkalmazhat közmunkást
A javaslat lehetővé tenné, hogy a kis- és közepes vállalkozások közmunkásokat alkalmazzanak. Ezzel a kormány mindenféle érdekegyeztetői fórum nélkül csökkenteni tudja a minimálbért. Ha ugyanis a vállalkozások közmunkásokat is felvehetnek 46 800 forintért, akkor ki fogják rúgni azokat, akiket addig minimálbéren alkalmaztak. Ezek alapján úgy fest, a törvényjavaslat több helyen is alkotmánysértő, ezért valószínű, hogy módosítani fognak rajta. A Magyar Nemzet információi szerint várhatóan néhány hét múlva, július elején kísérleti jelleggel elindul néhány beruházás, amelyekben közmunkások is részt vesznek, konkrét nagyberuházások tervei azonban csak 2012-re vonatkozva szivárogtak ki.
InfoRádió/Népszabadság/Magyar Nemzet