kapubanner for mobile
Megjelent: 9 éve

Új trendek a munkakeresésben, itt a smartworking

A közösségi média egyre nagyobb szerepet játszik a munkakeresésében és a toborzásban, miközben olyan új trendek jelennek meg, mint a smartworking, ami nemcsak a vállalati munkakörnyezetre van hatással, de a munkáltató és a munkavállaló közti hagyományos kapcsolatot is újraértelmezi - derül ki egy tanulmányból.

images

Az Adecco Csoport,HR szolgáltató 2015-ben is elkészítette a munkaerő-piaci trendeket vizsgáló kutatását. Az Adecco Work Trend Study legfontosabb megállapításai azt mutatják, hogy a munka világa változik, a technológiai változások egyaránt hatással vannak álláskeresés és a munkavégzés módjára is. Új trendek jelennek meg, amelyek nemcsak a nagyvállalatok, de a kkv-k munkakörnyezetét is befolyásolják.

Az Adecco felmérésében 26 ország több mint 4.100 munkáltatója és 31.000 álláskeresője - köztük 259 magyar munkavállaló - vett részt.
A tanulmány arra kereste a választ, hogyan vélekednek az álláskeresők és a munkaadók a közösségi média munkakeresésben betöltött szerepéről, mit gondolnak a jövő munkavégzéséről és az ún. smartworkingről.












A tanulmány rávilágít, hogy az álláskeresések kapcsán a legszélesebb körben használt csatornák szerepe - mint amilyen például a vállalati weboldal - csökken, ugyanakkor erőteljesen nő a közösségi médiáé. A professzionális felhasználás tekintetében a közösségi hálózatok között a LinkedIn a legnépszerűbb platform mind a munkaadók (61 százalék), mind az álláskeresők (34 százalék) körében, miközben a Facebook inkább az egyéb szociális aktivitások tere, ami tökéletes a personal branding - azaz önmárkázási - célokra.











Az álláskeresők körében éles határ figyelhető meg a két közösségi média használata között. Míg az álláskeresések tekintetében a legkedveltebb a LinkedIn, addig a Facebook-on inkább azt ellenőrzik le, mit írnak, mondanak egy adott munkáltatóról. A munkaadók azonban nem tesznek ilyen éles különbséget a két platform között, de harmaduk válaszolta, hogy a felvételi beszélgetés során megkérdezi a leendő munkavállalót a közösségi médiában való jelenlétéről, és közel ugyanennyien utasítottak már el jelentkezőt a közösségi profilján szereplő tartalom miatt.

A kutatás szerint a legaktívabb közösségi médiát használó munkakeresők Közép-Európában élnek, 44 százalékuk rendszeresen használja szakmai célokra ezt a kommunikációs csatornát, ezzel szemben a kelet-európai munkavállalóknak csupán 23 százaléka. Ugyanakkor a munkaerő-toborzók Ázsiában a legaktívabbak a közösségi médiában, 39 százalékuk használja rendszeresen, míg ez az arány Kelet-Európában és Amerikában is csupán 9-10 százalék.

A tanulmány megállapítja, hogy a munkavállaló esélye a munkaadóval történő kapcsolatfelvételre egyenes arányban nő a munkakereső által használt közösségi médiumok számával: ha egy hálózaton van jelen aktívan, 16 százalék esélye van arra, hogy egy álláslehetőség megtalálja, ez a szám azonban akár 46 százalékra is nőhet, ha mind az öt jelentős nemzetközi hálózatot használja (Facebook, LinkedIn, Twitter, Instagram, YouTube).

Érdekesség, hogy a közösségi médián keresztül a munkaerő-toborozók sokszor veszik fel a kapcsolatot passzív jelöltekkel is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akik azt mondják, hogy "nem keresek munkát, de nyitott vagyok az új ajánlatokra" sokkal nagyobb valószínűséggel kapnak megkeresést, mint azok, akik saját bevallásuk szerint aktívan állást keresnek, de kevésbé aktívak a közösségi médiában.

A tanulmány megállapítja továbbá, hogy az álláskeresők sokkal inkább "mobilak", mint a toborzók; míg az álláskeresők 65 százaléka használ rendszeresen vagy alkalmanként mobil eszközöket az online álláskereséshez, addig a munkaadók mindössze 41 százaléka használja ezeket az eszközöket, amikor az aktuális állásokra esélyes jelölteket keresik.

A tanulmány szerint a munkavégzés helye szempontjából a rugalmasság kulcsfontosságú tényező lesz a közeljövőben. Annak ellenére, hogy az álláskeresők többsége, és a munkaadók fele még sosem hallott a smartworking-ről, mindannyian erőteljes érdeklődést mutatnak ezen megoldások iránt. Az álláskeresők több mint fele szívesen dolgozna otthonról, hasonló számban vannak, akik előnyben részesítenének egy otthonukhoz közeli irodát, harmaduk választana közösségi irodát, és szintén egyharmaduk akár útközben is dolgozna.

A hölgyek inkább támogatják az otthonról való munkavégzést, a férfiak a munkahely mobilitását részesítik előnyben, míg a közösségi és a mobil munkavégzést inkább a fiatalok választanák. Miközben a munkakeresők nyitottak a smartworking megoldások iránt, addig a munkahelyek jóval óvatosabbak ezek elfogadásában, hiszen egy részük teljesen új megvilágításba helyezi a munkáltató és a munkavállaló viszonyát.

"A megkérdezett magyar munkavállalók 73 százaléka már keresett információt mobiltelefonján egy potenciális munkaadóval kapcsolatban, a smartworking és coworking fogalmát azonban itthon sem nagyon ismerik. A válaszadók 72 százaléka már dolgozott otthonról, 18 százalék- használta már a coworkinget, 66 százalék pedig dolgozott vagy akár rendszeresen dolgozik mobileszközről egyéb környezetben is, így pl. tömegközlekedési eszközön”- mondta el Vég Ottó, az Adecco Kft. Ügyvezető Igazgatója.

Az Adecco Work Trends Study-t az Adecco a Milánói Katolikus Egyetemmel együttműködésben készítette el.
  • 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Toborzási előny, ha egy cég home office-t tud ajánlani

Milyen kihívások állnak a HR-szakma és a toborzás előtt? Különleges gondolkodás kell-e a Z generációhoz? Jó-e a női vezetői kvóta a cégeknél?... Teljes cikk

Home office munka

A home office az otthonról végezhető munkát jelenti. Lehetősége szélesebb körben a koronavírus-járvány idején terjedt el. A pandémia óta az ilyen... Teljes cikk

Egyre több vállalatnál döntenek a home office megszüntetése mellett

A home office a COVID előtt, jellemzően multinacionális vállalatnál dolgozók kiváltsága volt, a járvány alatt viszont irodai munkakörökben... Teljes cikk