Van itt melós, csak meg kell fizetni
Válságtanácskozás a Tesco-nál, pánik a balatoni lángossütőknél, kivesző kisiparosok, elbukott autóipari beruházások: a jelek szerint 2016-ban Magyarországon már nem a tőke, a beruházási szándék, a fejlesztési pénz hiányzik, hanem a munkaerő. Csakhogy a Piac & Profitnak nyilatkozó szakértő szerint lehet dolgozót találni – csak költeni kell rá.
A munkaerőhiány nem csak a kiskereskedelmet sújtja, mint azt korábban megírtuk, a balatoni szezon is nehezen indult, mert egyszerűen nem volt, aki süsse a lángost a boltokban. A vendéglátásban a munkaerőhiány hatására a munkáltatók komoly béremeléseket hajtottak végre, a szakácsok például már annyit kapnak, mint Nyugat-Európában. De az ipart, a magyar gazdaság hajtóerejét is sújtja a dolgozók hiánya: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint már buktunk el egy nagy autógyártási beruházást azért, mert a gyártó nem látta biztosítottnak a kapacitások kiszolgálását – magyarán nem találtak elég munkást. A magyar gazdaság minden területén egyre súlyosabb a dolgozók hiánya: a cégek háromnegyedénél keresnek – egyre hosszabb ideje, – dolgozókat.
„Drasztikus változásoknak lehetünk szemtanúi a munkaerő-piacon, és a változás üteme is csak gyorsul. Tavaly még „csak” mérnökből, informatikusból volt hiány a piacon, mára szinte lehetetlenné vált az is, hogy egy-egy vállalat nagyobb számban betanított dolgozókat vegyen fel. Egyszersmind a klasszikus munkaerő-kölcsönzési modell is megdőlni látszik, mivel úgy tűnik, hogy hagyományos módszerekkel nagy létszámban gyári dolgozók, operátorok már nem vehetők fel” – vélekedett Tokár Péter, a TESK csoport toborzási, és employer branding (munkáltatói márka) szakértője.
Egy betanított dolgozó egy éven keresztüli hiánya nagyjából 20 millió forint bevétel-kiesést jelent
A szakember szerint a magyar munkaerőpiaci helyzet az olajiparban tapasztalt korábbi válságra hasonlít. Már csak kevés olyan hely van, ahol olcsón, 25 dollár körüli hordónkénti költséggel termelhető ki a nyersolaj. Természetesen ezen felül rengeteg lehetőség van még (tengerek alatt, az oroszoknál, vagy a sarkvidéken), ahol azonban a kitermelés költsége azonban 40-50 dollár is lehet hordónként. „Ott van olaj, csak többet kell érte fizetni, mert a korábbi árszinten már nem elérhető a kívánt mennyiség. Van munkaerő is, de a korábbi bérszinten már nem elérhető a kívánt létszám” – hangsúlyozta Tokár Péter. A munkaerőhiány azonban a cégek növekedését, kitűzött céljait fenyegeti.
„Egy Budapest környéki cégnél 50 fős létszámhiány mutatkozott egy éven keresztül betanított dolgozói pozícióban, amit kölcsönző cégek bevonásával szerettek volna orvosolni. Sikertelenül. Ez a termelési létszám negyede. Ha ez a létszám meglett volna, akkor az éves árbevétel nagyjából 1 milliárd forinttal lehetett volna több. Egy másik kkv-nál 10 betanított dolgozó hiányzott, ezzel kb. 10 százalékkal vannak terv alatt, ami azt jelenti, hogy ha ez a létszám meg lett volna, akkor kb. félév alatt 125 millió forint többletbevételt realizálhattak volna. Egy betanított dolgozó egy éven keresztüli hiánya nagyjából tehát 20 millió forint bevétel-kiesést jelent egy-egy vállalkozásnak” – emelte ki a toborzási szakértő.
Most már nem szabad spórolni a munkaerőn
Tokár Péter szerint a helyzetre a megoldást az jelentheti, ha a cégvezetők másként gondolnak a dolgozóikra. „Valódi „befektetésként” kell kezelnünk a munkaerőt, hiszen a hiánya éppúgy kiesést jelent, mint ha a gyártósorból hiányzik egy gép. A bevételkiesést ugyanis elkerülhették volna a cégek, ha hajlandók befektetni a munkavállalókba. „Lehet, hogy egy betanított dolgozó megszerzésébe több százezer, vagy akár egymillió forintot is invesztálni kell, méghozzá két területen is, ha azt akarjuk, hogy a termelésünk ne kerüljön veszélybe – míg korábban ezt minimálbérrel is meg lehetett oldani. Van tehát többletmunkaerő, csak más költségekkel lehet elérni” – vélekedett. A szakember szerint ugyanakkor vannak komoly előnyei is annak, hogy többe kerülnek a dolgozók: a magasabb költséggel megszerzett dolgozók esetében a fluktuáció is jóval alacsonyabb. A szakember szerint ennek az az oka, hogy talán jobban meg is becsülik őket, ha már egyszer invesztáltak beléjük.
Az egyik terület, ahol nem szabad spórolni, az a munkabér: most már komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy a bérezés európai szinten is versenyképessé váljon, a betanított dolgozóknak (sem) adhatunk ma már minimálbért, mert finoman szólva „kinevetik” az ajánlatot. „160 ezer forint az alja az ajánlatoknak (területfüggően), de ez lehet akár 180 ezer forint is, a nagyobb munkaerő-igényű régiókban, mint Győr, Székesfehérvár, vagy Budapest környéke” – emelte ki Tokár Péter.
A munkáltatói márkára is költeni kell
A megfelelő bérszínvonal mellett azonban a munkáltatói márkájuk építésére is ügyelnie kell a cégeknek. „Egy-egy termék reklámozásába milliókat, vagy milliárdokat ölnek a cégek. Ezt most már a munkaerőpiacon sem lehet szem elől téveszteni. Népszerűsíteniük kell magukat a vállalkozásoknak, hogy ott legyenek a kínálatban, hogy tudjanak róluk, hogy vonzónak találják őket az emberek, hogy akarjanak odamenni dolgozni” – hangsúlyozta a szakember. Ez bizony komoly beruházást kíván meg a cégektől, de mindenekelőtt szemléletváltásra is szükség van, különösen mivel eddig Magyarországon a vállalkozások magasról tettek a munkáltatói márkájuk építésére. „Nem valami úri huncutságról beszélünk, hanem egy szükséges, elengedhetetlen invesztícióról, ami nélkül nincs új munkaerő, ahogyan marketing nélkül nincs eladás” – mondta Tokár Péter.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
A mesterséges intelligencia (AI) alapú toborzási szoftverek miatt sok potenciális jelölt is kieshet a rostán a kiválasztás folyamata során. Sok... Teljes cikk
A cégeknek érdemes részt venni a duális képzésben, hiszen a tanulók jelentős része a duális képzőhelyén szereti meg igazán a szakmáját és... Teljes cikk
Jó ötlet-e az állásinterjú végén megkérdeznie a pályázónak, hogy milyennek látták a teljesítményét, milyenek az esélyei? Jogában áll-e... Teljes cikk
- Megkezdte a munkavállalók toborzását az épülő debreceni gyárába a kínai Eve Power 3 napja
- Megállapodás született az operaházi sztrájk felfüggesztéséről 3 napja
- Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni 6 napja
- Így áll a munkaerőpiac 2024-ben: hány jelentkezést nyújt be egy átlagos álláskereső? 1 hete
- Egy egyetemi hallgató egy évvel a diplomája megszerzése után többet keres, mint korábbi egyetemi oktatója 1 hete
- A sztrájk folytatódik: az Opera dolgozói béremelésig tüntetnek 1 hete
- Sztrájkot hirdettek szerdára a román postások - kétharmaduk minimálbérből él 1 hete
- Mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban? - több ezer oktató tiltakozik 1 hete
- Jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számol a kormány 1 hete
- Mikor emelik a szociális szférában dolgozók bérét? 1 hete
- Nemcsak munkabeszüntetéssel, hanem "túlbuzgósággal" is sztrájkolnak 1 hete