Várják már a SZÉP Kártya indulását a cégek

A rendszerváltás előtt a mesterségesen, alulról és felülről egyaránt összenyomott társadalom tagjai számára elérhető volt az olcsó vállalati, vagy az emeltebb szintű, de még mindig megfizethető szakszervezeti nyaralás. Aki akart, a munkahelye jóvoltából két hétre elutazhatott - többnyire - a Balatonhoz. 20 évvel ezelőtt kezdtek megváltozni a nyaralási szokások. Először a céges üdülők szűntek meg, majd azok a szerencsések, akiknek volt jövedelmük, felfedezték a nagyvilágot. Beindult a görög és az olasz tengerpartra irányuló tömegüdültetés és a nyaralni vágyók azt vették észre, hogy ugyanannyiba kerül egy belföldi, frissen privatizált, egykori vállalati üdülőben eltöltött hét, mint a tengerparti üdülés. Aki tehette, nekivágott a buszos nyaralásnak, de már csak egy hétre, mert közben a munkáltatók sem olyan megértően álltak a szabadság kiadásához.

Az üdülési csekk sikertörténete

Néhány év elteltével megint sok minden megváltozott. Az olcsó tengerparti pihenést kínáló utazási irodák egy része csődbe ment, vagy elkezdte emelni az árait. A parányi apartmanban, önellátással és 18-20 órás buszozással, méregdrágán kapott szolgáltatás azonban elvesztette a piacát. Közben ugyanis - a belföldi turizmust támogatandó - megjelent az üdülési csekk (ÜCS). A cégek is felismerték, hogy a fáradt dolgozó többet hibázik, és kialakult az a kompromisszumos megoldás, ami szerint minden munkavállaló legalább egy hetet eltölthet belföldön, az adómentesen adható ÜCS segítségével.

A legtöbb cég ezt a cafeteria rendszerén belül kínálta fel, ezáltal a saját keretéből költhetett a munkavállaló akár üdülési csekk vásárlására is. Kezdetben a munkavállalók bizalmatlanok voltak, de a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány olyan mértékű fejlesztéseket hajtott végre, hogy igénybevevői szempontból nem sok kritika érhette őket. A kezdeti, négy-ötcsillagos szállodaláncoktól indulva a kisebb panziókig, fizető-vendéglátó szobákig, sőt a kempingekig bővítették a MNUSZ munkatársai a palettát. Egyik elfogadóhely hozta a másikat, és már komoly kedvezményeket is adtak a szállásadók az üdülési csekkel fizető vendégeknek.

A személyi jövedelemadó törvény folyamatosan változott az elmúlt 10 év során, aminek az lett az eredménye, hogy 2010-re az ÜCS nyerte az akkor még természetbeni juttatások képzeletbeli felhasználhatósági versenyét. Nemcsak szállást, ellátást és belépőket lehetett venni, az útiköltséget is ÜCS-vel lehetett fizetni. Volt olyan időszak, 2004 és 2007 között, amikor még tankolni is lehetett az utalvánnyal. De még most is lehet sportszolgáltatásra, fogorvosi kezelésre, mozijegyre használni a csekket.

Az élelmes munkavállalók egyrészt egymástól független szolgáltatásokra vették igénybe az ÜCS-t, másrészt komoly másodlagos piac is kialakult. Bár a csekk névre szól és szigorú számadású nyomtatvány, de a szolgáltatók - bár kötelezve voltak -, szinte soha nem ellenőrizték, ki is használja fel az adott utalványt. Ez a lehetőség sajnos nyitva is maradt, mert az üdülési csekket a mindenkori minimálbér erejéig nemcsak a munkavállaló, hanem annak hozzátartozói is igényelhették, akik az igénylő nélkül is felhasználhatták azt. Egy gyerek nevére kiállított csekk esetében nincs okmány, amellyel le lehet ellenőrizni a megjelenteket. A visszaélést ezekben az esetekben kizárólag a munkavállaló követte el azzal, hogy továbbadta a csekket. A bonyolult felhasználás miatt azonban ezt nehéz volt ellenőrizni és a visszaélőket rajtakapni.

A tavalyi év végén még rekreációs kártyaként említtette meg a törvényhozó az SZJA törvény esedékes változtatásakor az új juttatást. Ekkor jelent meg az a szándék, miszerint az üdülési csekk ebben a formában ne maradjon fent sokáig. Mivel a cafeteria nyilatkoztatások fordulópontjai az év végéhez kötődnek, a munkáltatók nem vették föl az "étlapra" az akkor még kialakulatlan hátterű rekreációs lehetőséget.

Azt, hogy mennyire népszerű az üdülési csekk, Karácsony Mihálytól, a csekket kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnökétől tudtuk meg. Ez év júniusáig 8181 munkáltató vásárolt üdülési csekket munkavállalójának. A beváltási összegekről az alapítvány vezetője pedig olyan adatokkal rendelkezik, miszerint 2011. januártól április végéig közel 10 milliárd forint értékben kerültek felhasználásra utalványok, az alábbi megoszlásban: szállás 53 százalék, éttermi szolgáltatás 7 százalék, közösségi közlekedés 11 százalék, utazási iroda 2 százalék, egészségmegőrzés 8 százalék, fürdőgyógykezelés 5 százalék, kultúra, szórakozás 4 százalék, sport 4 százalék, egyéb szolgáltatások 6 százalék.

Az adatok azért is figyelemre méltóak, mert ezek még a nyári főszezon előtti felhasználásokra vonatkoznak. Ha csak ugyanezek a számok jelennének meg a következő, két negyedévben, akkor is 30 milliárdos bevétellel lehetne számolni.
És ezen felül jelenik meg még a felhasználási költség is, ami a munkavállaló, illetve a számára ezt igénylő munkáltatónak jelent extra terhet. A cégek 1-től 7,5 százalékos kiállítási költséget fizetnek az alapítványnak, amely jutalékot kap az elfogadó helyektől is, nettó 6 százalékot. Ezen kívül még úgynevezett évenként megfizetendő partnerkapcsolati díjat is fizettetnek a szolgáltatókkal. Ez az összeg fedezi az üdülési csekk elszámolásának lehetőségét, a nyilvántartással kapcsolatos feladatok költségeit, a www.udulesicsekk.hu honlapon, valamint az alapítvány által időszakosan megjelentetett kiadványban való megjelenés ellenértékét is. A partnerkapcsolati díj összege évente 21.000 forint, amit szolgáltató egységenként kell fizetni. Egyéb és falusi szálláshelyek díjkedvezménye a mindenkori partnerkapcsolati díj 50 százaléka.

Új megoldás és egyben üzlet is a SZÉP Kártya

Az új kabinet kiemelt célként fogalmazta meg a lakosság egészségi állapotának javítását és a területi különbségek csökkentését. Az egészségügy egyik legfontosabb feladata az egészségmegőrzés, a prevenció. Ennek teljesülését segíthetik elő a rekreációs kártyából Széchenyi Pihenő Kártyává váló béren kívüli juttatás.

A kormányportál szerint, a Széchenyi Pihenő Kártya ötletét 2010 tavaszán a Széchenyi Klub Gazdaságfejlesztő Társaság vetette fel. Az általuk kidolgozott koncepciót később konzultációk keretében véleményezték a turisztikai szakmai és érdekvédelmi szervezetek, e megbeszéléseken részt vettek a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai is. A konzultációk végeredményeként alakult ki az a jogszabályi megoldás, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a "béren kívüli juttatások" fejezetébe illesztette be a kártyát, mint a cafeteria rendszer új elemét.

A Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésének célja az egészségmegőrzéshez, az egészséges életmódhoz, általában az életminőség javításához kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségének bővítése új cafeteria elem magalkotásával, a turizmus gazdaságfejlesztési szerepének erősítése, a gazdasági növekedés hazai forrásainak bővítése. A kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatónál - szolgáltatások vásárolhatók.

Egy adott évben kedvezményes adózással legfeljebb 300.000 forint támogatás utalható a Széchenyi Pihenő Kártyára. A személyi jövedelemadó törvény béren kívüli juttatásokra vonatkozó előírásai szerint a munkáltatónak a támogatás értékének 1,19-szerese, a szuperbruttó összege után kell 16 százalékos személyi jövedelemadót fizetnie.

A kártyával igénybe vehető minden olyan belföldi szolgáltatás, amely a pihenést, az egészség védelmét, megerősítését szolgálja. Ide a tartoznak:

a szálláshely-szolgáltatások,

az éttermi vendéglátás,

a fürdőszolgáltatások,

a betegségmegelőző, egészségmegőrző, egészséghelyreállító szolgáltatások,

a kulturális szolgáltatások közül a múzeumi, színházi, növény-állatkerti, egyéb művelődési intézményi belépőkre fordított összeg,

a természetvédelmi területek, tematikus parkok, szabadidőparkok belépői,

az utazásszervezőknél megrendelt belföldi utazási csomag,

a testedzési szolgáltatások, valamint

a verseny-és lovaglóistállók tevékenysége.

Az üdülési csekkhez képest extra szolgáltatást nem találunk, azonban a mozi látogatás, a felnőtt-oktatás, a közlekedés és a kölcsönzés ezzel a juttatással már nem vehető igénybe. Az, amire a pénzügyi szolgáltatók felfigyeltek, a kártya technikai működtetése. A támogatást a munkavállalók ún. "elektronikus utalvány" formájában kapják meg. Ehhez kapcsolódik egy - megjelenésében, és használatában a bankkártyákhoz hasonló - "elektronikus utalványkártya", amely lehetővé teszi, hogy a rendszerbe bevont szolgáltatóknál a felhasználó az elektronikus utalványai terhére szolgáltatásokat vásároljon. A rendszer harmadik eleme az "elektronikus utalvány nyilvántartás", ami nem más, mint a kibocsátó intézmény által a munkavállalók számára juttatott utalványok elektronikusan vezetett nyilvántartása.

A munkáltatók a támogatás során elektronikus utalványokat vásárolnak a kibocsátó intézménytől és azokat az elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítják dolgozóiknak. Ez annyira csábító a bankoknak, hogy az Origo-nak Róth Lajos, az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy júliusban már ki is bocsátják az első Széchenyi Pihenő Kártyákat. Ehhez már kötik az elfogadóhelyekkel a megállapodásokat, és a tervezett menetrend szerint júliusban adhatják ki az első plasztikkártyákat.

A Napi Gazdaság szerint pedig később újabb kibocsátók is beléphetnek a piacra. A lap információi alapján az MKB már jelezte csatlakozási szándékát, a K&H Banknál még vizsgálják a lehetőséget, az UniCredit üzleti modellszámításokat elemez, s csatlakozna a Raiffeisen is. A Citibank, a Takarékbank és a Budapest Bank azonban egyelőre nem lép be a programba.

Az OTP-nél a meglévő cafeteria is lehet, hogy lecserélődik erre a SZÉP Kártyára. Ebben az esetben a munkáltatók évi legfeljebb 300 ezer forint értékben ezt a kártyát adhatják a munkavállalóik számára. Azonban csakúgy, mint az üdülési csekk, a cafeteria is egy ideig még párhuzamosan fog futni a SZÉP Kártyával. Amin a bankok jelenleg gondolkodnak, hogy vajon megéri-e a számukra a belépés, mivel a kormány leszorította a költségeket. A felhasználók (munkavállalók, munkáltatók) egyáltalán nem, a szolgáltatók és a kibocsátók pedig maximum 1,5 százalékos költséget számolhatnak el, közösen.

A MOL-nál már választották a SZÉP Kártyát és nagyon várják az indulást is

A MOL Nyrt.-nél a cafeteria rendszeren belül az üdülési csekk mindig nagy értéket képviselt a munkavállalók választásában - mondta Dr. Széki Zsuzsa kompenzációs vezető. A dolgozók választási sorrendje alapján a 3-4. helyen szerepelt, ami a számokra lefordítva azt jelenti, hogy a munkavállalók 70 százaléka kötött le átlagosan 200 ezer forintot üdülésre. A 2011-es évi cafeteria választásukban már lehetőséget adott a dolgozóiknak a MOL a SZÉP kártya választására, ennek eredményeképpen 260 munkavállalónak került a kosarába ez a juttatási forma. Széki Zsuzsanna szerint ez fejenkénti 150 ezer forintos átlagos keretet jelentett ez évben.

A cégnél nagyon várják az új juttatás megjelenését, illetve a rendszer indulását. Ugyan nem sok még az információja a kompenzációs igazgatóságnak a SZÉP Kártyáról, csak az, hogy kisebb lesz a kezelési költség a juttatás értékén, illetve remélik, hogy ezzel párhuzamosan majd rugalmasabbá válhat a felhasználás.

A Fundamenta is várja a kártyás lehetőséget

A Fundamenta-Lakáskassza Zrt.-nél nagy hangsúlyt fektetnek a dolgozók pihenésének a támogatására - nyilatkozta a HR Portálnak Kazár Natália személyügyi vezető. Jelenleg üdülési csekket nyújtanak a cafeteria rendszer keretében, és a kedvező árak érdekében számos szállodával, panzióval van együttműködési megállapodásuk. Üdülési csekket szinte minden kollégájuk igényel saját vagy hozzátartozója részére. Több cafeteria rendszeren kívüli, egészséges életmódot, egészségmegőrzést támogató programjuk is van, mert a Fundamentánál alapvető része a szervezeti kultúránknak a sportos életmód, az önszerveződő hazai kirándulások, vagy akár a céges, családi, többnapos rendezvények is. Egyes területeken a munkatársak kitűnő éves teljesítményét hazai üdülési lehetőséggel köszönik meg.

Tekintettel arra, hogy munkatársaik minden év elején adják le az év során várható béren kívüli juttatási igényléseiket, 2011-re nem számoltak a SZÉP Kártya évközi beillesztésével. Azonban tervezik, hogy a következő évtől élni fognak ezzel a lehetőséggel és bevezetik juttatási rendszerükbe a kártyát is.

Kazár Natália szerint a SZÉP Kártya azért előnyös a munkáltatóknak és a munkavállalóknak, mert a használatával modernebb, praktikusabb formában érhető el a juttatás, ráadásul az adminisztrációs terhek és költségek csökkenése is jelentős. A minimálbér összegétől függetlenített 300.000 forintos felső határ pedig - a szakember szerint -, reálisabb üdülési keretösszeget jelent egy családnak, ugyanazon adóteher mellett, és a további családtagok bevonása ezzel a módszerrel elkerülhető. Ráadásul a SZÉP Kártya tovább emeli a kedvező adózású cafeteria elemek összeghatárát.

Azt, hogy a SZÉP Kártya kiváltja-e a cafeteria rendszer többi elemét a használat során, Kazár Natália kétkedve fogadta. Nem gondolja azt, hogy a kártya helyettesítheti akár az egészségpénztári szolgáltatásokat is. Bár a szállodai szolgáltatáshoz kötődő egészség-megőrzési elemeket korszerűbben, egyszerűbben lehet majd igénybe venni a SZÉP- Kártyával, nem fed le minden egészségpénztári juttatást. Ezen kívül Kazár Natália megállapítása szerint, az egészségpénztári tagság saját megtakarításra is ösztönözhet, míg a SZÉP Kártya ezt a funkciót nem tölti be.