Vége a "béren kívüli juttatások korszakának"?

Egyelőre annyit tudni, hogy a miniszterelnök egy hónappal ezelőtt, az uniós elmarasztalásra reagálva bejelentette, hogy a cafeteria-rendszert kettős bérrendszerré alakítják át.

A kiszivárgott értesülések szerint az alapbéren felüli jövedelemrész után nem szedne járulékot az állam, és ennek összegét havi 20 ezer forintban maximálnák, ami legfeljebb évi 240 ezer forintot jelentene. Így akár kevesebb pénzt is kaphatnak munkavállalók, hiszen jelenleg több mint 270 ezer forint az átlagos cafeteriakeret - tudatja a Világgazdaság.

Juttatások 2016-ban

A cafeteriaátalakítás nagy vesztesei pedig ismét az önkéntes egészségpénztárak lehetnek, miként a korábbi változtatás is őket érintette a leginkább érzékenyen.

Tudniillik a három évvel ezelőtti átalakítás óta az összes önkéntes pénztárnak többek között az Erzsébet-utalvánnyal, helyi bérlettel, munkahelyi étkeztetéssel egyévi nettó 200 ezer forintos kedvezményes adózású kereten kell osztoznia.

Az önkéntes nyugdíjkasszák viszonylag jól jöttek ki ebből. Ám az egészségpénztárak nem. Utóbbiak helyzete azért is rosszabb a nyugdíjkasszákénál, mivel a tagdíjbefizetések jóval nagyobb hányada jön a munkáltatóktól. A Világgazdaság azt írja, hogy munkáltatói tagdíjak ezeknél az intézményeknél tavaly stagnáltak, az egészségpénztáraknál viszont 15,6 százalékkal, 31,2 milliárd forintra csökkentek a munkáltatói befizetések 2015-ben.

A munkáltatók pedig a dolgozói igényekre reagálva nem az egészségpénztárakhoz utalták a cafeteriára szánt összeget, hanem például Erzsébet-utalványra, vagy éppen Szép-kártyára. Utóbbi ugyanis szintén beleesik 200 ezer forintig eső sávba.

Csökkent az egészségpénztárak díjbevétele

Lukács Marianna bízik abban, hogy megmarad a cafeteriarendszerÍgy nem csoda, hogy a munkáltatói befizetésektől nagyban függő egészségpénztárak bevételén is érződik a cafeteriaátalakítás. Az egészségpénztárak összesített éves bevétele 52, 9 milliárd forintról 49, 5 milliárd forintra csökkent tavaly. „Ez nem rettentő nagy zuhanás, de negatív rekord, mert ez a szám évek óta 50 és 55 milliárd között mozog” - mondta Lukács Marianna, a Független Pénztárszövetség elnöke a HR Portálnak.

Tavaly a pénztártagok 15,6 milliárd forintot fizettek be a saját adózott jövedelmükből a pénztárakba, csaknem 19 százalékkal többet, mint 2014-ben, de összességében így is 6,5 százalékkal csökkent a pénztárak díjbevétele.

A Patika és a prémium Új Pillér 5,5 milliárd forintnyi bevételt értek el tavaly, amely elmarad az előző évektől. Ebből egyéni befizetés 1,2 milliárd forint volt, a munkáltatói befizetés pedig 3, 8 milliárd forint volt tavaly. Jól érzékelhető az egészségpénztárak helyzete, ha azt nézzük, hogy ugyanezek a számok 2014-ben 1,06 milliárd forint és 4,6 milliárd forint volt.

Úgy tűnik, a nem minden szereplőt érintett drámaian rosszul a cafeteriaátalakítás. Legalábbis az OTP Egészségpénztár és a Prémium Pénztárak ezt közölték portálunk körkérdésére.

Az OTP Egészségpénztárnál 2014-ben 9,4 milliárd forint volt az összesített tagdíjbevétel, addig 2015-re ez az összeg 9,5 milliárd forintra emelkedett. Ez elsősorban az egyéni befizetések egyre nagyobb volumenének köszönhető. A 2008 óta eltelt 8 év során ez az összeg duplájára emelkedett, és 2015-ben már elérte a 3,2 milliárd forintot, ami 500 millió forinttal több, mint az azt megelőző évi rekordösszeg. A Prémium Pénztárak bevétele sem csökkentek, ugyanezen okból kifolyólag - tudtuk meg Dr. Váradi Péter, a Prémium Pénztárak igazgatótanácsának elnökétől. A munkáltatói befizetések csökkenését természetesen ők is tapasztalják évek óta.

Készpénzesítés: hogyan hat ez ki az egészségpénztárakra?

„A pénztárak az egyéni feltöltések, az egyéni egészségügyi öngondoskodás ösztönzésében látják az egyik továbblépési lehetőséget. De az is nagy kérdés, hogy miként alakítják át most a cafeteriarendszert. Bízunk a pozitív jövőben. A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha a munkáltatói befizetések lenullázódnának, de a várakozásaink szerint ez nem történhet meg, mert egy felelős döntéshozásban ez nem merülhet fel” – mondja Váradi Péter.

Akkor javulhat a pozíciójuk, ha az új szabályozásban a fő versenytársak, a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány rosszabb helyzetbe kerülnek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata azonban nem ebbe az irányba mutat (nem lenne kedvező adózású az étkezési és ajándékutalvány, ehelyett bérkiegészítés lehetne adni készpénzben. A SZÉP-kártya rendszere megmaradna). A készpénzesítés ugyanis nem fog segíteni, sőt épp a pénztárak végét jelenthetik. ”Csak hinni tudunk abban, hogy a kormány egy negyedévszázados intézmény fenntartását tűzi ki célul” - emelte ki Lukács Marianna.

A pénztárszektorban sokan érzékelhetőn már szinte biztosra veszik, hogy vége a "béren kívüli juttatások korszakának". Azénpénzem.hu összeállítása szerint munkáltatói juttatást 700 ezer tag kaphat az egészségpénztárak egymillió taglétszámából. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál már csak ennek alig több mint a felének gyarapítja számláját a céges befizetés. Egyes becslések szerint akár 80 százalékuk is lemorzsolódhat, a portál becslése szerint elérheti az egyharmadot azok aránya, akik hajlandóak saját zsebből folytatni a tagdíjfizetést. Így 260 ezer nyugdíj-, és 480 ezer egészségpénztári tag távozhat a rendszerből – írja a gazdasági portál.