Vége a dupla minimálbér szabályának

Az új adótörvény kisöpörheti a tevékenységre jellemző kereset szerinti vállalkozói járulékfizetés szabályát, és az alkalmazottak után sem kell legalább a dupla minimálbér szerinti járulékot fizetni – állapította meg a szombaton megismert tervezetből Oldal György adószakértő.

A foglalkoztatottak után a cégeknek jelenleg főszabályként legalább a dupla minimálbér után kell járulékot fizetniük, bár ez alól lehetséges volt mentességet kérni.

A vállalkozóknak az idei évtől nem legalább a dupla minimálbér, hanem a meglehetősen nehezen meghatározható tevékenységre jellemző kereset szerint kellett járulékot fizetniük.

Bár a változások csak jövőre lesznek hatályosak, vagyis addig még él a tevékenységre jellemző kereset szabálya, de a kormány gondoskodna arról is, hogy ha azt nem megfelelően alkalmazták a vállalkozók, akkor az APEH ne szabhasson ki rájuk mulasztási vagy adóbírságot.

Minimális járulékalap jövőre

A jövő évtől az új minimális járulékalap a minimálbér, de középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén – a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan – a garantált bérminimum összege. Hogy ez jövőre mennyi lesz, azt nem tudjuk, most 89 500 forint.

Oldal György adószakértő ehhez ennyit fűzött hozzá: „Nos, melyik vállalkozás (vezetése) nem igényel legalább középfokú végzettséget?” Szerinte ha bevezetik az új szabályt, az lehet a következmény, hogy a járulékfizetés mindenkinél be fog állni a garantált bérminimumra. Mégpedig azért, mert így el lehet kerülni annak bizonyítását, hogy vajon szükséges-e szakképesítés az adott tevékenység ellátásához, vagy sem.

minimálbérA törvénytervezet a minimálbér fogalmát kétfelé bontja, egyrészt foglalkoztatottra, másrészt vállalkozóra, de tulajdonképpen nem tesz különbséget a két kategória között.

A minimálbér:
1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú
szakképzettséget igényel.

A javaslat szerint a társas vállalkozás járulékfizetése is maximálva lehet (eddig csak az egyéné volt), de hogy mennyiben, azt még nem lehet tudni. 2010-ben az egyéni nyugdíjjárulék felső határa 365*20 420, azaz 7 453 300 forint volt, maximum eddig kellett fizetni. A foglalkoztatót terhelő 27 százalékos járuléknak az idén nincs felső határa – tudtuk meg Oldal Györgytől. A javaslat szerint ebben lehet változás. A konkrét összeget a költségvetési törvény határozza majd meg.

Nem tudni még azt sem, hogy mennyi lesz jövőre a minimális járulékalap, vagyis a minimálbér és a középfokú végzettséghez köthető garantált bérminimum.

Figyelmen kívül lehet hagyni

Amennyiben megszavazzák a törvényt, a tevékenységre jellemző keresetet teljesen figyelmen kívül hagyhatják a vállalkozók. Aki elkészítette becslését, nyilvántartását, annak nem kell izgulnia amiatt, hogy egy esetleges ellenőrzésnél elfogadja-e az adóhivatal. És aki nem foglalkozott eddig vele, annak sincs semmi félnivalója.

Egy átmeneti rendelkezéssel ugyanis a törvénytervezet kimondaná, hogy utólagosan sem mulasztási bírságot sem adóbírságot nem szabhat ki az adóhivatal, ha nem megfelelően alkalmazta a vállalkozó a tevékenységre jellemző keresetet.

A minimálbér csak a legkisebb járulékalap. Abban nincs változás, hogy a vállalkozói közterhet továbbra is a kivét vagy a személyes közreműködés alapján kell megfizetni. De hogy ez mennyi, azt a vállalkozó maga döntheti el, és nem kell semmilyen becsléssel, kimutatással, feljegyzéssel alátámasztania az összeget. Ezzel pedig rengeteg adminisztráció spórolható meg.

ki mit lép most?
A magán-nyugdíjpénztári rendszer jövőjéről, és az újabb válságadókkal sújtott szektorok (kiskereskedelem, energetika, távközlés) lehetséges válaszlépéseiről olvashat bővebben a csütörtökön utcára kerülő Figyelőben!

Az szja-törvényből is kikerülne a tevékenységre jellemző kereset fogalma, ha a törvényt megszavazzák. Ez azt jelentené, a jövő év eleji osztalékfizetés mégsem lenne a tevékenységre jellemző keresetnek megfelelő vállalkozói kivét vagy személyes közreműködés szerinti szja-bevalláshoz és befizetéshez kötve. Vagyis az osztalékot továbbra is szabadon vehetnék fel a vállalkozások tagjai. A nyereséges vállalkozásoknak az is jó hír, hogy mint előzetesen sejteni lehetett, az osztalék adója is 16 százalékos lesz az eddigi 25 százalék helyett.