Végre! Megszűntek a Cafetéria adókedvezmények, jöhet az innováció

Minden, elsőre kedvezőtlennek, bosszantónak vagy reménytelennek tűnő változás esetén hasznos, ha feltesszük magunknak ezt a kérdést: Mire ad ez lehetőséget nekünk? Ha alaposan átgondoljuk a választ, rendszerint magunk is meglepődünk, milyen előrevivő felfedezéseket tehetünk. Én is ezt tettem a Cafetéria adókedvezményeinek megszűnése kapcsán.

Az elmúlt évtizedben rohamosan terjedt a Cafetéria népszerűsége: 2016-ban az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzése szerint már a 250 főnél nagyobb vállalatok 95%-a adott valamilyen béren kívüli juttatást munkatársainak. A legnépszerűbb támogatási forma az Erzsébet-utalvány, a helyi utazási támogatás és a SZÉP-kártya volt. A vállalatok által Cafetéria-elemekre fordított költségkeret összege annak ellenére nőtt az elmúlt években, hogy az adókedvezmények köre és mértéke fokozatosan csökkent. Ami ennyire népszerű, az nyilván jó valamire, gondolhatnánk.

Mire használják a cégek a Cafetériát?

A jól kialakított Cafetéria-rendszer legfontosabb szerepe mindig is a vállalat vonzóvá tétele volt a munkavállalók szemében. Ezzel egyszerre segítette a legjobb munkatársak megszerzését és megtartását a fokozatosan szűkülő munkaerő-piacon.

A céggel még csak ismerkedő munkát kereső sokkal könnyebben szerez információt a cég által adott béren kívüli juttatásokról, mint a pontos bérszínvonalról, illetve a megpályázott pozíció bérsávjáról. A Cafetéria-elemek a vállalat által gyakran látványosan kommunikálhatók, hiszen közvetlen igényekre adnak azonnali megoldásokat (pl. étkezés, utazás, kikapcsolódás, iskoláztatás stb.).

A meglévő munkatársak megtartására pedig azért kiváló eszköz, mert úgy adja a gondoskodás érzését a munkavállalónak, hogy közben lehetőséget ad a választásra, a Cafetéria-elemek saját igényei szerinti kiválogatására. A lehetőségekkel okosan gazdálkodó cégek így mindig figyeltek arra, hogy minél szélesebb körű és a munkatársak által kedvelt elemeket építsenek be a Cafetéria-rendszerükbe.

És itt találjuk a Cafetéria rendszerszinten kódolt alapproblémáját.

Mi a baj az adókedvezményekre épülő Cafetériával?

Hiába próbált ugyanis eddig a munkatársai igényeit megismerve, azokra válaszul kreatív megoldásokban gondolkodni egy innovatív, emberközpontú cég, ha lehetőségeit minden évben jellemzően az ő megkérdezése nélkül, állami szinten, országosan egységes szabályokat hozva korlátozták az újonnan megjelent adótörvények. Ezek között kellett okosan lavíroznia és zsonglőrködnie minden vállalatnak, aki egyszerre szeretett volna testre szabott, innovatív és egyben költségtakarékos juttatási formákat adni munkatársainak.

Így aztán hiába lett volna a legnépszerűbb juttatás egy belvárosi techcég munkatársainak az adómentes bicikliutalvány, ha erre az egészségpénztári szolgáltatások korlátozásai miatt már nem volt lehetőség. Vagy hiába állt volna elő a Cafetéria-elemként adott horvát tengerparti nyaralás ötletével egy fizikai dolgozókat foglalkoztató nagyvállalat, hogy olyat adjon munkatársainak, amit egyébként jellemzően nem engedhetnének meg maguknak, ha egyszer a SZÉP-kártya csak belföldön felhasználható.

Az adókedvezmények gazdasági csábítása korlátokat szabott az innovációnak.

Mire ad lehetőséget az adókedvezmények megszűnése?

És itt érkeztünk el a „mire ad ez nekem lehetőséget” kérdésre adható válaszokig. Az új szabályozás ugyanis egyrészt nagyban növeli a munkáltatók döntéseinek szabadságfokát. Ha (szinte) minden ugyanolyan mértékben kedvezőtlenül adózik, akkor miért ne találhatnék ki a korábbiaknál sokkal változatosabb juttatásokat a vállalatnál? Bébiszitter? Autószerelő-utalvány? Repülőjegy-kedvezmény? Egészséges életmód-tanácsadás? Stresszkezelő-program?

Szinte csak a fantázia szab határt.

Ráadásul egy kis pluszmunkával a fenti juttatási formák összeköthetők vállalati partnerszerződésekkel, melyek eleve kedvezményes díjakat garantálnak munkatársainknak az adott szolgáltatások igénybe vételéhez. A maradékot pedig fizetik a Cafetériából - a megfelelő adó- és járulékterhekkel. A dolgozók ezáltal még mindig jobban járnak, mintha bérként kapnák meg az összeget, de ahol elköltenék azt, ott nem részesülnének vállalati kedvezményben. Egy több ezer főt foglalkoztató vállalat kiváló érdekérvényesítő képességgel rendelkezik ahhoz, hogy egy szolgáltatótól garantáltan elköltendő összegekhez kötött 10-20-30%-os kedvezménysávokat kapjon munkatársai számára. De a kisebbeknek is van keresnivalójuk, ha maguk is kisebb partnereket választanak.

A Cafetéria új generációja: az üzletet segítő juttatások

De ez még nem minden. Az eddig felsorolt előnyökön túl a rendszer átalakítása egy újfajta szemlélet elindulását is segítheti.

Miért ne lehetne hasznos a cégnek az, ami jó a munkavállalónak?

Ha az adókedvezmények állami rendszere nem tart minket többé fogságban, miért ne találhatnánk olyan juttatási formákat munkatársainknak, melyek közvetve vagy közvetlenül a vállalat eredményességét is segítik? Természetesen már maga az elkötelezettség növelése, a cafetéria elsődleges hatása is jelentősen hozzájárul a cég versenyképességéhez. De ezen túl is lehetnek további előnyök.

Ha például munkatársaink nyelvtanulásának támogatása cafetéria-elemként szerepel, az egyszerre hasznos a magát képezni akaró munkavállalónak és a vállalatnak, még akkor is, ha a jelenlegi munkakör betöltésének nem feltétele a nyelvtudás. A képzés ugyanis mindig a jövőnek szól: a nyelvet beszélő kolléga később új munkakörökben is megállja majd a helyét a cégnél. Ha pedig már a jelenlegi pozícióhoz is szükséges a nyelvtudás, akkor a nyelvtanfolyam üzleti költségként elszámolható - és még olcsóbb a vállalatnak.


Innovatív megoldások a cafetériában: a stresszkezeléstől a virtuális coach-ig

Ennél is innovatívabb megoldások állnak már most is a cégek rendelkezésére. Találhatunk a piacon online személyi edzőt, mely egy hozzá kapcsolt mobilalkalmazással edzésprogramokat és egyéni, csoportos vagy akár vállalati sportkihívások lehetőségét kínálja. A professzionális edzéstámogatás jó az egészséges életmódra vágyó munkatársnak, míg a közösségi sportkihívások egyértelműen javítják a közösség összetartó erejét, így hasznosak a vállalatnak.

Hasonlóan eredeti megoldás stresszkezelő programot kínálni a cafetériában, melyre ugyancsak találunk példát a piacon. Az egyik népszerű, 30 napos online programot kínáló megoldás például a hatékony stresszkezelési technikák mellett teljes körű egyéni és vállalati stressz-diagnosztikát is tartalmaz. A munkahelyi és magánéleti stresszel való megküzdés erősítése egyértelműen pedig hasznos mind a dolgozónak, mind a cégnek.

A vállalat vezetői rétegének is adhatunk a menedzserszűrésnél innovatívabb Cafetéria-megoldásokat. A self-coaching lehetőségét kínálja a mobilon és tableten elérhető kreatív virtuális coach alkalmazás, ami nemcsak a vezetőknek hasznos, hanem bárkinek, aki munkahelyi vagy magánéleti nehézségeit tudatos önismerettel szeretné megoldani. Az pedig talán egyértelmű, hogy milyen előnyökkel jár a vállalatnak, ha a vezetői és munkatársai coaching folyamat által megtámogatva hoznak jobb döntéseket.

Verseny a legjobbakért

A fenti megoldások csak példák, az új generációs Cafetéria-rendszerek kialakítása még csak most kezdődik. Biztosak lehetünk benne, hogy azok az innovatív vállalatok, akik élen járnak majd a kreatív Cafetéria-elemek bevezetésében, versenyelőnyre tesznek szert a szűkülő munkaerőpiacon azokkal szemben, akik továbbra is ragaszkodnak majd az elmúlt évtized slágermegoldásaihoz.


Sipos Sándor
- a szerző HR szakember és vezetőfejlesztő tréner, a Symblify self-coaching mobilalkalmazás egyik megalkotója