Viták ellen: pszichológiai szerződés kell a családi cégekben
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatNem is olyan régen írtunk egy cikket itt a HR Portálon arról, hogy milyen plusz feszültségekhez vezethet, amikor a családtag egyszerre munkatárs vagy esetleg akár főnök is. Nem véletlen, hogy kevés családi cég tud több generáción keresztül talpon maradni. Bukásukat pedig nem egyszer az okozza, hogy a belső feszültségek szétfeszítik a kereteket.
Ahhoz, hogy egy családi cég sikeresen működhessen a családnak magának is egészségesen kell működnie, és leginkább ki kell alakítani egy megfelelő kommunikációt, ugyanis, ha ennek az alapjai nincsenek jó előre meghatározva, a szerepzavarok, feszültségek nem csak a céget, hanem a családot is tönkretehetik. A konfliktusok feloldásának egyik lehetősége, hogy az érintettek mediátorhoz fordulnak, aki mintegy neutrális résztvevőként igyekszik a félrecsúszott kommunikációt újra megnyitni, egy nyerő-nyerő szituációt létrehozni, mintegy tolmácsként működve a felek között.
A HR Portál Gönczi Dorka igazságügyi mediátort, az Origomed szakértőjét kérdezte.
Azt mondják, hogy a barátság és az üzlet nem igazán férnek meg egymás mellett. Valahol így van ez akkor is, ha az üzleti élet és a családi vállalkozás alappillérei már jóval a vállalkozás beindítása előtt nincsenek nagyon pontosan megfogalmazva, tisztázva, éppen azért, hogy a későbbiekben ne adjon félreértésekre okot az, hogy ki mit gondolt feladatot saját magának és a másiknak. A francia tradicionális családi borászatok, a holland családi sajtüzemek és a több generáción átívelő sikeres olasz divatcégek egészen biztosan nem követték el azt a hibát, hogy úgy indítottak el egy vállalkozást, hogy előzetesen nem tisztázták, kinek mi a dolga. Sebastiannak a megrendelések feladása, Robertonak a könyvelés vezetése, Juliannak a kereskedelmi kapcsolatok feltérképezése és édesapjuké pedig a szerződések aláírása. Természetesen mindenkinek a maga területén a maga vállalati-üzleti felelősségével. A baj tehát ott kezdődik, ha az üzleti tervnek nem része egy olyan belső kommunikációs stratégia kialakítása és minden résztvevővel közösen való megfogalmazása, ami majd megóvja a tagokat a konfliktusoktól. Ha ugyanis ez nincs meg, évek múltán derül ki, hogy a "legkisebb fiú" valójában sosem akart volna borász lenni.
Ez így van, és sajnos minden tekintetben erodálja a tagok teljes kapcsolati-érzelmi hálóját. Sokszor projektálnak: a munka kapcsán felmerült esetleges kudarcot a családi életben verik le egymáson, hol kemény sértődéses játszmákkal, hol felelősségre vonással, hol pedig egyszerűen - és sajnos ilyen is előfordult már - válással. Ilyen esetben azonban borulhat a családi vállalkozás és könnyen elúszhatnak a várt sikerek, de olyanra is volt példa a gyakorlatunkban, hogy a házaspár a válás után sokkal jobban tudta intézni a közös családi fogászati rendelő ügyeit. Megszűntek azok a családon belül kialakult férfi-női szerepeknek való megfelelési kényszerek, amitől gördülékenyebbé vált a közös vállalkozás hatékony üzemeltetése, működtetése.
Nem lehet, vagy legalábbis nagyon tudatosnak kell hozzá lenni. Például a vállalkozást kitaláló szellemi szülőatyának/szülőanyának nem szabad visszaélni azzal, hogy ő találta ki az alapgondolatot, amire vállalkozást szeretnének majd húzni. Ez sokszor visszatérő sérelem azon családtagoknál, akik úgy érzik, hogy egy lépéssel lemaradtak a szellemi ötletgazda mögött, ezért némiképp kompenzálniuk kell magukat azzal, hogy bizonyos területeken meg kizárólagosságot követelnek maguknak (pl. "enyém a sajtókapcsolatok ápolása"). Amennyiben azonban egy nagyon pontosan definiált kommunikációs, felelősségi területeket és hatásköröket jól leosztó stratégát is megfogalmaznak a felek, némiképp ezzel kénytelenek is elismerni egymást azon a területen, ami a sajátjuk. Ha elfogadják, hogy pl.: az online marketing területéért egyvalaki felel, akkor a többieknek bízni kell benne, és elfogadni, hogy ahhoz ő ért a legjobban. Ezek által a szerepük felértékelődik, és kölcsönösen el fogják egymást ismerni azokon a területeken is, ami nem a sajátjuk - ez pedig önmagában pozitív érzéseket keltő dolog.
Elsősorban az értő figyelem és az aktív hallgatás technikája lehet segítség a vitás kérdések kezelésénél. Ne próbáljuk meg azonnal elmondani a saját véleményünket, hangerővel, verbális agresszióval kísérelve meg legyőzni a másikat, mert abból vélhetően inkább hangzavar lesz, mint konszenzus. A másik végighallgatása közben érdemes elgondolkodni rajta, miért mondja, amit mond, hiszen könnyen lehet a két vitatkozó fél véleménye között van a megfelelő megoldás.
A harmadik - tapasztalatunk szerint még utólag is , de - a leghálásabb eszköz az úgynevezett pszichológiai szerződés. Papírra írva, a tagok által aláírva. Mint egy házirend.Ennek kell tartalmaznia mindazt az esetleges konfliktusforrást, amin el szoktak csúszni egy vállalkozásban. Tehát egy ilyen szerződésnek egészen a legbagatellebbnek tűnő észrevételt is tartalmaznia kell éppen azért, hogy a későbbiekben ne vágják egymás hátába a családtagok a nagykést. A felelősségi körök, a hatáskörök, a döntési körök és az érzelmi érintettség furcsa kombója lehet egy ilyen szerződés, de azontúl, hogy lelkiekben jót tesz a tagoknak, gördülékenyebbé is teszi a közös munkát, hiszen ezáltal mindegyik fél úgy érzi, hogy amit vállalt, azért egyedül ő hurcolható meg, őt lehet felelősségre vonni, de egyben ünnepelni is. A közös siker érdekében mindenképp azt tanácsoljuk a családi vállalkozást indítóknak, hogy készítsenek ilyet, de azoknak is melegen ajánljuk, akik már érzik, hogy a vállalkozásukra valahogy rávetült a hagyományos családi szerepkörök árnyéka.
Azt ösztönös reakciók természetesen igen eltérőek, hiszen mindenki a személyisége és a vérmérséklete szerint reagál, ezek nem szoríthatóak minden esetben tudatos keretek közé. Elsőre közhelyesnek hangzik, de két alapvető dolog szem előtt tartása segíthet a heves reakciók kezelésében. Egymás véleményének és gondolatainak tiszteletben tartása a családon belül, legyen szó a hétköznapokról, vagy üzleti tranzakciók kezeléséről alapvetően képes meghatározni a kommunikációt. A másik dolog, amit soha nem szabad szem elől téveszteni: az érdek közös, ugyanazt, az adott vállalkozás sikerességét igyekszik megvalósítani mindenki a saját elgondolásai alapján. És bizony választaniuk kell valakit – akár időről időre újra – aki a végső döntéseket hozza, akinek a szavát a vitás a kérdésekben elfogadja mindenki.
A HR Portál Gönczi Dorka igazságügyi mediátort, az Origomed szakértőjét kérdezte.
Vajon hol kezdődnek előbb a bajok? Lehet-e ilyesmit lekövetni, megállapítani?
Azt mondják, hogy a barátság és az üzlet nem igazán férnek meg egymás mellett. Valahol így van ez akkor is, ha az üzleti élet és a családi vállalkozás alappillérei már jóval a vállalkozás beindítása előtt nincsenek nagyon pontosan megfogalmazva, tisztázva, éppen azért, hogy a későbbiekben ne adjon félreértésekre okot az, hogy ki mit gondolt feladatot saját magának és a másiknak. A francia tradicionális családi borászatok, a holland családi sajtüzemek és a több generáción átívelő sikeres olasz divatcégek egészen biztosan nem követték el azt a hibát, hogy úgy indítottak el egy vállalkozást, hogy előzetesen nem tisztázták, kinek mi a dolga. Sebastiannak a megrendelések feladása, Robertonak a könyvelés vezetése, Juliannak a kereskedelmi kapcsolatok feltérképezése és édesapjuké pedig a szerződések aláírása. Természetesen mindenkinek a maga területén a maga vállalati-üzleti felelősségével. A baj tehát ott kezdődik, ha az üzleti tervnek nem része egy olyan belső kommunikációs stratégia kialakítása és minden résztvevővel közösen való megfogalmazása, ami majd megóvja a tagokat a konfliktusoktól. Ha ugyanis ez nincs meg, évek múltán derül ki, hogy a "legkisebb fiú" valójában sosem akart volna borász lenni.
Nyilván itt plusz stressz rakódik mindenkire a kétféle szerep miatt, ráadásul a feszültséget óhatatlanul átviszik egyik színtérről a másikra?
Ez így van, és sajnos minden tekintetben erodálja a tagok teljes kapcsolati-érzelmi hálóját. Sokszor projektálnak: a munka kapcsán felmerült esetleges kudarcot a családi életben verik le egymáson, hol kemény sértődéses játszmákkal, hol felelősségre vonással, hol pedig egyszerűen - és sajnos ilyen is előfordult már - válással. Ilyen esetben azonban borulhat a családi vállalkozás és könnyen elúszhatnak a várt sikerek, de olyanra is volt példa a gyakorlatunkban, hogy a házaspár a válás után sokkal jobban tudta intézni a közös családi fogászati rendelő ügyeit. Megszűntek azok a családon belül kialakult férfi-női szerepeknek való megfelelési kényszerek, amitől gördülékenyebbé vált a közös vállalkozás hatékony üzemeltetése, működtetése.
El lehet-e ilyen esetben a kettőt élesen választani?
Nem lehet, vagy legalábbis nagyon tudatosnak kell hozzá lenni. Például a vállalkozást kitaláló szellemi szülőatyának/szülőanyának nem szabad visszaélni azzal, hogy ő találta ki az alapgondolatot, amire vállalkozást szeretnének majd húzni. Ez sokszor visszatérő sérelem azon családtagoknál, akik úgy érzik, hogy egy lépéssel lemaradtak a szellemi ötletgazda mögött, ezért némiképp kompenzálniuk kell magukat azzal, hogy bizonyos területeken meg kizárólagosságot követelnek maguknak (pl. "enyém a sajtókapcsolatok ápolása"). Amennyiben azonban egy nagyon pontosan definiált kommunikációs, felelősségi területeket és hatásköröket jól leosztó stratégát is megfogalmaznak a felek, némiképp ezzel kénytelenek is elismerni egymást azon a területen, ami a sajátjuk. Ha elfogadják, hogy pl.: az online marketing területéért egyvalaki felel, akkor a többieknek bízni kell benne, és elfogadni, hogy ahhoz ő ért a legjobban. Ezek által a szerepük felértékelődik, és kölcsönösen el fogják egymást ismerni azokon a területeken is, ami nem a sajátjuk - ez pedig önmagában pozitív érzéseket keltő dolog.
Mik azok a kommunikációs technikák, amikkel ezek a feszültségek megelőzhetők vagy már a kipattanás pillanatában feloldhatók, vagy ha már elromlott a helyzet kibogozható?
Elsősorban az értő figyelem és az aktív hallgatás technikája lehet segítség a vitás kérdések kezelésénél. Ne próbáljuk meg azonnal elmondani a saját véleményünket, hangerővel, verbális agresszióval kísérelve meg legyőzni a másikat, mert abból vélhetően inkább hangzavar lesz, mint konszenzus. A másik végighallgatása közben érdemes elgondolkodni rajta, miért mondja, amit mond, hiszen könnyen lehet a két vitatkozó fél véleménye között van a megfelelő megoldás.
A harmadik - tapasztalatunk szerint még utólag is , de - a leghálásabb eszköz az úgynevezett pszichológiai szerződés. Papírra írva, a tagok által aláírva. Mint egy házirend.Ennek kell tartalmaznia mindazt az esetleges konfliktusforrást, amin el szoktak csúszni egy vállalkozásban. Tehát egy ilyen szerződésnek egészen a legbagatellebbnek tűnő észrevételt is tartalmaznia kell éppen azért, hogy a későbbiekben ne vágják egymás hátába a családtagok a nagykést. A felelősségi körök, a hatáskörök, a döntési körök és az érzelmi érintettség furcsa kombója lehet egy ilyen szerződés, de azontúl, hogy lelkiekben jót tesz a tagoknak, gördülékenyebbé is teszi a közös munkát, hiszen ezáltal mindegyik fél úgy érzi, hogy amit vállalt, azért egyedül ő hurcolható meg, őt lehet felelősségre vonni, de egyben ünnepelni is. A közös siker érdekében mindenképp azt tanácsoljuk a családi vállalkozást indítóknak, hogy készítsenek ilyet, de azoknak is melegen ajánljuk, akik már érzik, hogy a vállalkozásukra valahogy rávetült a hagyományos családi szerepkörök árnyéka.
Mi a tapasztalat, mik az ösztönös reakciók, válaszok a családban? Meg lehet őket tanítani arra, hogy másként viselkedjenek? Nyilván ez sem megy egyik pillanatról a másikra.
Azt ösztönös reakciók természetesen igen eltérőek, hiszen mindenki a személyisége és a vérmérséklete szerint reagál, ezek nem szoríthatóak minden esetben tudatos keretek közé. Elsőre közhelyesnek hangzik, de két alapvető dolog szem előtt tartása segíthet a heves reakciók kezelésében. Egymás véleményének és gondolatainak tiszteletben tartása a családon belül, legyen szó a hétköznapokról, vagy üzleti tranzakciók kezeléséről alapvetően képes meghatározni a kommunikációt. A másik dolog, amit soha nem szabad szem elől téveszteni: az érdek közös, ugyanazt, az adott vállalkozás sikerességét igyekszik megvalósítani mindenki a saját elgondolásai alapján. És bizony választaniuk kell valakit – akár időről időre újra – aki a végső döntéseket hozza, akinek a szavát a vitás a kérdésekben elfogadja mindenki.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?