Félidő

Hogy állsz az éves terveiddel?… Bizony, kedves Olvasó, a 2015. évből eltelt az első félidő. A szünetben sokan épp a jól megérdemelt szabadságukat töltik otthon vagy utazással. Másoknak munkával telik a nyár, és mellette élvez

Hogy állsz az éves terveiddel?…

Bizony, kedves Olvasó, a 2015. évből eltelt az első félidő. A szünetben sokan épp a jól megérdemelt szabadságukat töltik otthon vagy utazással. Másoknak munkával telik a nyár, és mellette élvezik a nyári időszak különleges hangulatát: a hosszú nappalokat, a szélsőséges időjárást, a kánikulát vagy éppen a vihart, a gyümölcsözönt, a lenge ruhákat, a tangapapucsot, a fesztiválokat, az esti sörözéseket, fröccsözéseket, a teraszokat, a víz hűsítését, a vakációtól öntudatra ébredő ifjúság energiabombáját, a forróságtól meghibásodó tömegközlekedési eszközöket, a hétvégi kiruccanásokat, az óriásdugókat vagy éppen a zsibbadt agyú, koncentrálni képtelen autóstársakat. Nyaralást tervezgetünk, fotókat rendezünk albumba, lekvárt főzünk, lakást újítunk fel. Az év többi, rohanós időszakához képest ez a lassítás vagy épp teljes leállás szezonja.

Eszünkbe jut ilyenkor, hogy eltelt az év fele? Hamarosan kezdődik a második félidő, és előtte érdemes ránézni az idei céljainkra, terveinkre. Minden vállalat, vállalkozás, projekt esetében természetes, hogy időszakonként felülvizsgáljuk a célokat és a teljesítményt. Miért lenne ez másképp a személyes fejlődésünk folyamatában?

Év elején sokan vetettük papírra terveinket, ehhez adott nagyszerű eszközt az Évrendező munkafüzet, melyről korábbi bejegyzésemben írtam. Sok visszajelzést kaptam, ismerősök és ismeretlenek osztották meg velem, hogy követték a példámat, és kitöltötték a hasznos tervezőeszközt.

Itt szeretnék a kedvesen támogató hangvételről átváltani a komfortzónából kimozdító, konfrontatív coach stílusra. (Aki rendszeresen visszatekint az éves céljainak összefoglalására, az most mosolyogva hátradőlhet.)

Kedves Olvasó, elővetted a céljaid listáját január óta?

A nyári lazább időszak remek alkalom arra, hogy ránézz: honnan kezdted az idei évet, hová szeretnél eljutni, és hol tartasz. Mi az, amit elkezdtél, de félbemaradt? Mi az, amit el se kezdtél, pedig tudod, hogy kulcsfontosságú lenne a céljaid eléréséhez? Mi az, amiről azóta kiderült, hogy nem időszerű? Mi az, amit elértél, és észre sem vetted? (Hoppá!) Mi az, amit sikeresen megvalósítottál, és ezzel közelebb kerültél a céljaidhoz?

Talán le sem kell írnom, melyik kategóriával mi a teendő. Egyedül az ügyesen elkerült, kifogáshegyekkel körülbástyázott kulcstevékenységekre térek ki: ezeket nagyon sürgősen vegyük górcső alá. Ha a mostani szemünkkel is fontosnak tartjuk ezeket, akkor vessünk be új módszereket azért, hogy leküzdjük a félelmünket, ellenállásunkat, és a siker érdekében hozzákezdjünk a megvalósításukhoz.

Teljesen természetes, hogy a dolgok változnak, és ezzel módosulhatnak a céljaink is. Ennek a félidős visszatekintésnek a célja az, hogy tudatosan figyeljük saját fejlődésünket, utunkat - az emberek nagy részére jellemző sodródás és be nem váltott fogadalmak helyett. Legyünk büszkék arra, hogy tudatosan éljük és alakítjuk az életünket, és minden lépéssel közelebb kerülünk céljainkhoz.

Ünneplésként egy pohár fröccs, búzasör, limonádé, házi bodzaszörp jár (ízlés szerint).

Minden fejlődési, fejlesztési folyamat legnehezebb szakasza a megvalósítás, a komfortzónából való kilépés. A szokásaink megváltoztatása bizony kényelmetlen lehet. Coachként gyakran találkozom ezzel, és ilyenkor odafigyelek arra, hogy az ügyfelemet ne húzza vissza a régi működésével járó kényelem vonzása.

…és hogy ne csak az észosztásról szóljon a cikkem, saját példával is alátámasztom a visszatekintés erejét. Hiába is próbálnám tagadni, a rendszeres blogolásra nem sikerült rászoknom ebben a félévben sem. (Ezzel a mostani bejegyzéssel kezdem az új próbálkozást: az új célom az, hogy legalább kéthetente írjak.)

Nagyon jó érzés viszont az, hogy több célomhoz közelebb kerültem, sikerült megvalósítanom egyes lépéseket, rendszeressé tennem új szokásokat. Ezeknek a gyümölcsét már aratom, és biztos vagyok abban, hogy nem fogok visszalépni a korábbi működésemre.

Erre biztatom a kedves Olvasót is: tarts áttekintést/visszatekintést a félidőben, és légy őszinte önmagadhoz! Hidd el, hamar itt lesz az év vége, és jó lesz kihúzni magadat a tükör előtt. Az elért teljesítményedet pedig ne felejtsd megünnepelni!

Melyik időszak lehetne erre a legalkalmasabb, mint a nyári esték?…

A szerző bemutatkozik

Szabados Andrea vagyok, vezetőfejlesztési és kommunikációs szakember. Munkám során célom, hogy partnerként együtt gondolkodjam ügyfeleimmel: inspiráló, kreatív szellemi műhelyt teremtek az egyéni és csoportos/teamcoaching megbízások esetén egyaránt. Ügyfeleim a coaching szemlélet elsajátításával párhuzamosan bővítik vezetői eszköztárukat és fejlesztik készségeiket. Speciális szakterületeim az innovatív vezetők és a női vezetők coachingja.

Okleveles közgazdász vagyok, 19 évnyi vállalati kommunikációs és humánfejlesztési tapasztalattal rendelkezem. A Nemzetközi Coach Szövetség által akkreditált coachként (ACC) a magas színvonal és az állandó szakmai fejlődés mellett köteleztem el magam. Folyamatosan képzem magam hazai és külföldi szakmai eseményeken. Öt idegen nyelven beszélek; angol és német nyelven is vállalok coaching megbízásokat. Rendszeresen publikálok a hazai és nemzetközi szaksajtóban. A Professzionális Coaching Egyesület alapító elnökeként három évig sokat tettem a coaching népszerűsítéséért a társadalomban. 

Két iskolás fiam van, akikkel folyamatosan gyakorlom a coaching szemléletű szülő szerepét.