Miért kollektív felelősség a pszichoszociális kockázat?

Ez a bejegyzés személyes beszámoló. Nem hivatalos kampánytájékoztató, és nem az EU-OSHA vagy a Nemzeti Fókuszpont álláspontját közvetíti. A kampány hivatalos anyagai az EU-OSHA oldalán érhetők el, a linkeket a cikk végén találja.

2026. október 27-én Budapesten, az EU-OSHA Egészséges Munkahelyek kampányának hazai nyitókonferenciáján tarthattam előadást. A felkérést a Nemzeti Fókuszponttól kaptam, és megtiszteltetésnek tartom. Személyesen is fontos pillanat volt. 2014–15-ben, a „Kezeljük a stresszt!” kampány idején már dolgoztam a témán. Most, tizenegy évvel és több mint 250 pszichoszociális felméréssel később, újra egy ilyen kampány elején álltam a színpadon.

Az előadás nyitódiája: 21 év a munkahelyi jóllétért, 2005–2026

Röviden a kampányról

Az EU-OSHA 2026–2028-as kampánya a „Közösen a munkahelyi mentális egészségért!” címet viseli. A kiindulópont egyszerű. A jól megtervezett munka célt, rendszert és kapcsolatokat ad, ezért védheti a mentális egészséget. A pszichoszociális kockázatok viszont alááshatják ezt a hatást. Ilyen kockázat például az ellentmondó elvárás, a zaklatás vagy a tartósan magas terhelés.

A kampányanyag adatai jól mutatják, miért aktuális a téma. Az EU-ban a munkavállalók 44%-a számolt be időnyomásról vagy túlterheltségről. 37%-uk általános fáradtságot érez. A vállalkozásoknak ugyanakkor csak 39%-a rendelkezik a munkahelyi stressz kezelésére vonatkozó cselekvési tervvel.

A kampány öt kiemelt területre épül:

• 2027. február–május: a pszichoszociális kockázatok értékelése és kezelése
• 2027. június–szeptember: zaklatás, szexuális zaklatás és erőszak
• 2027. október – 2028. január: fizikai kockázatok és mentális egészség
• 2028. február–május: pszichoszociális kockázatok az egészségügyi és szociális ágazatban
• 2028. június–szeptember: a mentális egészség támogatása a munkahelyen

Az előadás közben, a kampány hivatalos rollupja előtt

A kampány egyik mondata az előadásom kulcsa lett: „A jó mentális egészség közös felelősség.”

Az előadásom: miért kollektív a felelősség?

A nemzetközi helyzetképpel kezdtem. Az ILO 2026 áprilisi jelentése szerint a munkahelyi pszichoszociális kockázatok évente több mint 840 000 ember halálához járulnak hozzá világszerte. Az Európai Parlament 2026. október 6-án 413 igen szavazattal kérte, hogy a Bizottság tegyen javaslatot uniós minimumszabályokra. A szakmai és szabályozási környezet tehát változik, és érdemes időben felkészülni.

Az előadás gerincét egy szemléltető rendszermodell adta. Ez a társadalmi és gazdasági környezettől a kormányzati kereteken, a közösségen, a szervezeten és a családon át vezet az egyénig és a mentális állapotig. A hatások felülről lefelé érkeznek, de a változás alulról felfelé is tovagyűrűzhet. A szervezeti visszajelzések és a képviseleti csatornák elvihetik a tapasztalatot a szakpolitikai szintig.

Az előadás rendszerábrája: a hatások szintjei és a lehetséges beavatkozási pontok

Ezt a gondolatot hazai adatokkal is alátámasztottam. Egy 837 fős, több vállalatot átfogó anonim mintában a megküzdés, a kitartás és az optimizmus erősnek mutatkozott. A stresszkezelő technikák ismerete viszont mindössze 29,3%-os értéket kapott. A csapatokban a segítőkészség magas, a belső konfliktusok kezelése gyenge pont. A szervezeti szinten feltűnő volt, hogy a szubjektív értékelések rendszeresen elmaradtak az objektívektől. A dolgozók tehát terheltebbnek élik meg a helyzetüket, mint amit a strukturált mutatók jeleznek.

A legbeszédesebbek a dolgozók saját válaszai voltak. A munkáltatónál a legfontosabbnak a kiszámíthatóságot és a biztonságot tartják (64,3%). Ezt a közvetlen felettessel való kapcsolat követi (32,9%). Fejlesztendőnek a kollégák közötti kapcsolati problémákat, a tisztázatlan prioritásokat és az elismerés hiányát jelölték meg.

Ebből következik az előadás fő üzenete. Egyik szint sem tudja egyedül megoldani a problémát. A munkavállaló nem tud minden terhet kezelni, és sokszor nem is jelzi tovább. A csapat vagy felerősíti a stresszt, vagy pufferként működik. A szervezet adja a keretet, de mérés, pontos információ és konkrét intézkedések nélkül a beavatkozás nem talál célba. Ezért beszélek kollektív felelősségről: a megelőzés a munkaszervezés, a vezetői működés és a közösségi szokások összehangolásán múlik.

Merre tovább?

Az előadás végén azt mutattam meg, hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz a beavatkozások az egyes szinteken, a szervezeti méréstől a vezetői és közösségi támogatáson át az egyéni stresszoldásig. Ehhez a gondolathoz kapcsolódik a Munkában Jól 2027 kezdeményezés is. Ez egy alulról jövő szakmai együttműködés, amely közös platformot kínál vállalatoknak, intézményeknek és szakértőknek a kampány időszakára. Részletek: munkabanjol.hu.

Köszönöm a szervezőknek a lehetőséget, a résztvevőknek pedig a figyelmet és a kérdéseket.

"A munkavállalói jóllét akkor lesz fenntartható, ha nem külön programként, hanem a mindennapi működés részeként jelenik meg."

Anyagok és linkek

• Az előadásom diái: letöltés (Google Drive)
• A budapesti kampánynyitó hivatalos programja: EU-OSHA eseményoldal
• Az EU-OSHA hivatalos kampányprezentációja: letöltőoldal (a „Letöltés” résznél a HU jelzésre kattintva érhető el a magyar nyelvű, 30 diás PPTX)
• A kampány honlapja: healthy-workplaces.osha.europa.eu

Faragó István · közgazdász, okleveles népegészségügyi szakértő, munkahelyi mentálhigiénés szakértő