Kapcsolódj, utána vezess

Ki a jó vezető? Az, akit szeretnek, vagy az, akitől tartanak a beosztottai? Napjainkban a legtöbb vezető a kompetenciáját, erősségét és szakmai végzettségeit hangsúlyozza, ám ezek fabatkát sem érnek, ha a beosztottak nem bíznak a

Ki a jó vezető? Az, akit szeretnek, vagy az, akitől tartanak a beosztottai?

Napjainkban a legtöbb vezető a kompetenciáját, erősségét és szakmai végzettségeit hangsúlyozza, ám ezek fabatkát sem érnek, ha a beosztottak nem bíznak a vezetőben. Az embereket kedvességgel lehet megnyerni. A Harvard Business Review Connect, then Lead című cikkében a szerzők, Amy J.C. Cuddy, Matthew Kohut és John Neffinger azt mutatják be, milyen szempontok alapján alakulnak ki a meghatározó benyomások egy vezető személyiségéről.

Amikor megítélünk valakit – különösen érvényes ez a vezetők esetében –, akkor először két tulajdonságát vesszük figyelembe: mennyire szeretnivaló (kedves, megbízható stb.), illetve mennyire tekintélyt parancsoló a személyisége (mekkora erőt sugároz, mennyire kompetens). Mindezt a nonverbális kommunikációk jelzésekből vonjuk le.

Miért olyan fontosak ezek a jellemvonások? Azért, mert két alapvető kérdésre adnak választ. Az egyik kérdés ez: „Milyen szándékkal közelít felém az adott személy?”; a másik pedig ez: „Képes az illető a szándékai szerint cselekedni?” Természetesen rengeteg más tulajdonságot is észlelünk a többi emberben, de a pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy a másokról szerzett benyomásainkat 90%-ban ez a két jellemvonás határozza meg.

Sok olyan vezetőt ismerünk, aki pusztán az erejével szeretne érvényesülni. Számos magatartástudományi kutatás szerint azonban szívélyes viselkedéssel lehet a legjobban befolyásolni másokat. A vezető által közvetített üzenet végiggondolása előtt ugyanis az emberek a vezető személyéről alkotnak ítéletet. A szívélyesség bizalmat épít – és csak ennek megteremtése után vesszük figyelembe, milyen erőt képvisel a vezető. A sikeres vezetők egyszerre sugároznak szívélyességet és erőt – e két tényezőt nem könnyű egyensúlyban tartani.

A szerzők által létrehozott keretrendszer a fenti két dimenzió alapján négy különböző vezetési stílust különböztet meg. Az egyes stílusok jellegzetes érzelmi reakciókat váltanak ki az emberekből, és vezetőként ennek tudatos alakítása lehet a siker kulcsa.

1. Az erős, de nem túl szívélyes vezető. Az ilyen vezető félelmet kelt az emberekben, ami néha irigységgel is párosul. Ez az a típusú vezető, aki iránt legjobb esetben is csak csodálattal vegyes neheztelést érzünk. Nem lehet őt szeretni.

2. Az erős és szívélyes vezető. Az ilyen típusú vezetők csodálatot váltanak ki az emberekből. Ezek a karizmatikus egyéniségek, akikről úgy érezzük, hogy vezetésre termettek.

3. A nem túl erős és nem túl szívélyes vezető. Az ilyen vezetőket semmibe veszik az emberek. Gyakran találjuk ebben a típusban korábbi botrányok szereplőit.

4. A nem túl erős, de szívélyes vezető. Az ilyen típusú vezetők sajnálatot ébresztenek az emberekben. Szánalommal vegyes szomorúságot érzünk irántuk, és igyekszünk távol tartani magunkat ezektől a „szeretnivaló lúzerektől.”

Mindannyian tudunk az ismeretségi körünkből, az üzleti vagy a közéletből példákat találni az egyes típusokra. Vagy gondoljunk vissza a diákkorunkra: melyik csoportba tartozott a középiskolai osztályfőnökünk? A kedvenc tanárunk?

Elérkeztünk a legfontosabb kérdéshez: mi magunk melyik vezetői típushoz szeretnénk tartozni? Íme a szerzők által javasolt sikerrecept: kapcsolódj, utána vezess.

Mitől lesz elfogadott egy vezető?

Ha kiegyensúlyozott vezetői benyomást szeretnénk kelteni másokban, akkor elsőként a szívélyes kisugárzásra kell koncentrálnunk. Amikor egy idegennel találkozunk, először mindig azt akarjuk tudni, bízhatunk-e benne. Ezt a bizalmat a kedves kisugárzás teremti meg.

A szívélyes kisugárzást az alábbi három nonverbális eszközzel tudjuk fokozni a kommunikáció során:

1. Mosolyogjunk (igazából). Az őszinte mosoly olyan alapvető nonverbális gesztus, amely kedvességet sugároz. Mint tudjuk, a mosolygás ragadós: ha valakire rámosolygunk, jó eséllyel viszonozni fogja. Figyeljünk az őszinteségre. A művigyort senki sem veszi be – a mosoly legyen szívből jövő.

2. Teremtsünk közös bizalmi alapot. Ha egy vezető azt szeretné elérni, hogy a kollégái meghallgassák és egyetértsenek vele, akkor először neki kell egyetértést tanúsítania. A mások nézeteivel egyetértő, empátiát sugárzó vezetőnek bizalmat szavazunk. (Tipp: igyekezzünk közös pontokat találni, mert az a kölcsönösség érzetét kelti.)

3. Barátságos hangnemben beszéljünk. A beszélgetés során a megfelelő hang bizalmat ébreszt. Ha a vezető visszafogottabb hangerővel, kissé mélyebb hangon beszél, amely teljes őszinteséget sugall, azzal elnyeri a beosztottja bizalmát.

A sikeres vezetőt meghatározó másik tulajdonság, az erő kisugárzása olyan fizikai technikákkal alakítható, mint a megfelelő testtartás (egyenes tartás), a hatalmat sugárzó pózok (pl. kitárt karok) és az energiát árasztó higgadtság (pl. a folyamatos mozgás elkerülése).

Érdekes volt hallani a szerzők által tartott webes előadásban arról a kérdésről, hogy a női vezetőket hogyan fogadjuk el ebből a két szempontból. A kutatások szerint az erős női vezetők megítélése negatívabb, mint férfitársaiké. A nőknek tehát külön érdemes odafigyelniük arra, hogy a kommunikációjuk során folyamatosan alkalmazzák a kedvességet sugárzó nonverbális elemeket.

 

Kedves Vezető, leendő Vezető: gyakorlásra fel! Itt az idő az önreflexióra. Figyeld meg a mindennapi helyzetekben saját fizikai jelenlétedet. Milyen nonverbális gesztusokat használsz? Hogyan beszélsz? Hogy kapcsolódsz beszélgetőpartnereidhez?

Mennyire vagy szerethető? Mekkora erőt sugárzol?

Észreveszed, hogy mindez milyen reakciókat vált ki a beosztottaidból, kollégáidból?

…és vajon képes vagy ezt tudatosan alakítani?

(kép: Jessica Snow: Curly Words, 2011)