Az idénymunka szabályozása az Mt-ben
Amit idénymunkáról tudni kell
Ha belepillantunk az újságokba, abból is megállapíthatjuk, hogy itt van a nyár, hogy tele vannak idénymunkával kapcsolatos hirdetésekkel. Kőműves brigád keres például
Amit idénymunkáról tudni kell
Ha belepillantunk az újságokba, abból is megállapíthatjuk, hogy itt van a nyár, hogy tele vannak idénymunkával kapcsolatos hirdetésekkel. Kőműves brigád keres például építkezést. Előnyükként kidomborítják, hogy ha megáll a tégla, akkor falat építenek, ha nem, akkor pedig járdát. Az ezzel összefüggő hibás teljesítési keresetet leszámítva tekintsük át röviden az idénymunkára vonatkozó munkajogi szabályokat. Kezdjük azzal, hogy mi is az idénymunka.
A régi Mt. (1992. évi XXII.tv.) az idénymunkát olyan munkavégzésként definiálta, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz vagy az év valamely időszakához, időpontjához kötődik. Két fontos fogalmi eleme volt tehát: az áru vagy szolgáltatás természete és a munkaszervezéstől való függetlenség. Ezen az új Mt. (2012. évi I.tv.) alapvetően változtatott. Egyrészt helyesen az egyes munkavégzési módokat a munkáltató tevékenységeként kategorizálja (a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, a munkáltató tevékenysége több műszakos, a munkáltató tevékenysége idényjellegű stb… és nem a munkavállaló munkavégzéséhez köti), másrészt pedig mellőzi az áru, valamint a szolgáltatás természetének szempontjait. Ennek megfelelően akkor beszélhetünk idénymunkáról a hatályos jog alapján, amennyiben a munkáltató tevékenysége munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Amikor azt vizsgáljuk, hogy a munkáltató tevékenysége idényjellegű-e, körültekintően kell eljárni. Egyrészt ugyanis a munkáltató tevékenységében lehetnek szezonális és nem szezonális elemek, melyeket együttesen kell értékelni. Minél nagyobb a nem szezonális jelleg, annál kisebb az esélye annak, hogy a tevékenység szezonálisnak tekinthető. Másrészt pedig a technológia és a szokások változása miatt egyes szezonális tevékenységek elveszítik szezonális jellegüket. A turizmusban a csúcsidő mellett például megjelent a konferencia turizmus is, amely a szezonális jelleget gyengíti. Az építkezések pedig a technológia fejlődése okán nem csupán tavasztól őszig folynak.
Az idénymunka keretében dolgozókra számos tekintetben speciális szabályok vonatkoznak az Mt-ben (Munka törvénykönyve). A munkaidő beosztás szabályait (munkarend) az Mt. 96.§ (1) bekezdés alapján a munkáltató állapítja meg. A munkaidőt heti 5 napra, hétfőtől péntekig kell beosztani. Ez az általános munkarend, melyben a munkaidő az 5 munkanapon belül egyenlően van szétosztva. A munkaidő pedig az előkészítő és a befejező munkák időtartamát is magában foglalja. Ettől eltérni az Mt. 97.§(3) bekezdése alapján kizárólag munkaidőkeretben vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén lehet. Idénymunkában az elszámolási időszak nem jellemző. A keret lényege az, hogy a teljesítendő munkaidőt a munkáltató egy keretben határozza meg (általában heti vagy havi), melynek tartama maximálisan 4 hónap vagy 16 hét lehet. Az Mt. 94.§ (c) bekezdése alapján azonban idénymunka esetén a keret tartama ennél hosszabb is lehet: 6 hónap vagy 26 hét. Az ezen időszakra eső munkaidő ezen időtartamon belül szórható szét a munkáltató által úgy, hogy néhány garanciális szabályra ügyelni kell. A napi munkaidő mértéke nem lehet kevesebb, mint 4 óra (részmunkaidőt kivéve) és nem lehet 12 óránál több. Be kell tartani a munkaközi szünetre, napi és heti pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket, illetve a vasárnapi és az ünnepnapi munkavégzés szabályait. A minimális és a maximális napi/heti munkaidőre vonatkozó időtartamoknak keret esetében a keret átlagában kell kijönnie (lsd. utolsó bekezdés).
Az Mt. 101.§ (b) bekezdése alapján az idénymunkások számára rendes munkaidő vasárnap, az Mt.102.§(2) bekezdés alapján pedig munkaszüneti napon is beosztható. Munkaszüneti napnak minősül január 1., március 15., Húsvét hétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., és december 25-26. Ezzel összefüggésben pedig az is fontos, hogy a vasárnapi munkavégzésért a törvény alapján bérpótlék nem jár, mivel az idénymunkások a munkába állásukkor eleve számolhattak a vasárnapi munkavégzéssel (Mt. logika). A munkaszüneti napon történő munkavégzésért viszont számukra is jár 100% bérpótlék.
Jogosultak viszont a munkavállalók a munkaközi szünetre, amely 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 20 perc, kilenc órát meghaladó munkavégzés esetén pedig további 25 perc, amely NEM a munkaidő része. Ezt a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkavállaló részére továbbá a napi munkájának a befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 8 óra napi pihenőidőt kell biztosítani (eltérés a 11 óra általános pihenőidőtől !). A heti két pihenőnapra vonatkozó törvényi garancia idénymunka esetében munkaidőkeret alkalmazása esetén másképpen érvényesült. Idénymunka esetén ugyanis az az egy szabály érvényesül, hogy havonta egyszer a pihenőnapnak vasárnapra kell esnie. Nem kell ugyanakkor 6 napi munkavégzés után sem pihenőnapot kiadni. Munkaidő-keretben a pihenőnapok egyenlőtlenül, a munkáltató belátása szerint is beoszthatóak. A lényeg az, hogy a keret átlagában a pihenőnapok számának (2 db/hét) stimmelnie kell. A pihenőnap helyett pedig hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is kiadható. Keret esetén ez lecsökkenthető 40 órára, amely egy naptári napot is magában foglal. A keret átlagában a 48 órának ebben az esetben is ki kell jönnie.
Végezetül a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunkára az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV.tv. alapján elltérő szabályokkal foglalkoztathatóak a munkavállalók. Ennek speciális szabályaira ez a blog bejegyzés nem tér ki.
ká
További érdekes bejegyzésekért olvassátok az adamsbog írásait, illetve a www.liganet.hu oldalról elérhető amunkajoga elnevezésű blogomat (valamint szakértői cikkeimet).