Ki és mennyiért dolgozhat munkaszüneti napon (augusztus 20.) ?

  Közeledik az augusztus 20-a, ezért érdemes áttekinteni azt, hogy kik dolgoztathatók ezen a napon, és jár-e nekik ezért valamiféle pótlék. Alapból persze az a legjobb, hogy ha a Balatonnál tudjuk tölteni az ünnepet calici

 

Közeledik az augusztus 20-a, ezért érdemes áttekinteni azt, hogy kik dolgoztathatók ezen a napon, és jár-e nekik ezért valamiféle pótlék. Alapból persze az a legjobb, hogy ha a Balatonnál tudjuk tölteni az ünnepet calici fertőzés és jégeső nélkül, de nem mindenki ilyen szerencsés. A többiek közül azoknak, akik ilyenkor is dolgoznak, ismerniük kell a vonatkozó szabályokat. Elsőként nézzük azt, hogy mik is a munkaszüneti napok: Az Mt. munkanapot és pihenőnapot különböztet meg. A munkaszüneti nap olyan munkanap, melyen valamely jelentős állami esemény okán nincsen (illetve kivételes esetekben van) munkavégzési kötelezettség. A munkaszüneti napok az Mt. alapján a következők: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Munkaszüneti napra rendes munkaidő csak a törvényben meghatározott esetekben osztható be, melyek a következőek:

Munkaszüneti napra rendes munkaidő akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjellegű, c) a megszakítás nélküli, d) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, e) külföldön történő munkavégzés során történik. Az a-c) esetek némi magyarázatot igényelnek:

a) A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

b) A munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.

c) A munkáltató tevékenysége a) megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.

A BH2013.225. számú Kúriai döntés alapján a fővárosi bevásárlóközpontban található ruházati üzlet az elmúlt évek során a vásárlási szokások lényeges átalakulása folytán vasárnap rendeltetése folytán működőnek minősül [1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 124/A. § (4) bekezdés, 149/A. § (2) bekezdés]. Ez az eset ugyan a régi Mt. alapján került eldöntésre és a vasárnapi munkavégzésre vonatkozik, de a rendeltetése folytán működő munkáltató fogalma munkaszüneti nap esetében is azonos. Tekintettel arra, hogy a Kúria döntése pusztán a megváltozott vásárlási szokásokra épül, így annak indoklása akár a munkaszüneti napon történő munkavégzésre is vonatkoztatható. Végezetül nézzük azt, hogy milyen juttatásra tarthatnak igényt az augusztus 20-án dolgozók. A vasárnapi munkavégzésnél ugyanis a szabályozás az, hogy senkinek nem jár bérpótlék, aki számíthatott arra, hogy a munkája ezzel (vasárnapi munkavégzés) jár. Munkaszüneti napra elrendelt munkavégzés esetén azonban a munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg, amely szabadidővel vagy pihenőidővel nem váltható meg, és amely a munkabérén felül jár !

további érdekes cikkekért olvassad az adamsblogot, vagy amunkajoga elnevezésű blogomat. Utóbbi a www.liganet.hu oldalról érhető el.

ka