logo
  • Blogfolyam
  • HR Blogok
  • Szerzők
  • HRPortal.hu
logo
  • Blogfolyam
  • HR Blogok
  • Archívum
mobile logo
  • Blogfolyam
  • HR Blogok
  • Szerzők
  • HRPortal.hu
publikálva: 2014.03.04 - 11 éve
KA

Valós tényeken alapuló kritika esetén is elbocsátható a munkavállaló

  A Kúria az Mfv.I.10.190/2013. számon hozott ítéletében megállapította, hogy a szakszervezet elnöki tisztségét is betöltő munkavállaló munkaviszonya rendkívüli felmondással megszüntethető, amennyiben megsérti a jóhis

elbocsátás

 

A Kúria az Mfv.I.10.190/2013. számon hozott ítéletében megállapította, hogy a szakszervezet elnöki tisztségét is betöltő munkavállaló munkaviszonya rendkívüli felmondással megszüntethető, amennyiben megsérti a jóhiszeműség, tisztesség, illetve kölcsönös együttműködés követelményeit.

A munkavállaló áruházvezetőként dolgozott és egyben a munkáltatónál működő szakszervezet elnöke is volt, amikor a munkaviszonya megszüntetésre került. A munkáltató rendkívüli felmondásában 2 indokra hivatkozott. Az első indok szerint a munkavállaló a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsított. Ez abban merült ki, hogy habár a házastársa önálló képviseleti joggal rendelkező tagja egy Bt-nek, amely a munkáltatóval rendszeres kapcsolatban áll, és a cégjegyzék tanúsága szerint a munkáltatóéhoz hasonló tevékenységet is folytat, ezt elmulasztotta bejelenteni. Ennek következményeként a munkáltató bizalma a munkavállalóban megrendült. A másik indok pedig az volt, hogy a munkáltató sérelmezte a vele szembeni harcra felszólító írások hangnemét és éles kritikai jellegét. A munkavállaló a felmondás jogszerűségét bíróságon támadta meg.

Az első fokon eljáró bíróság a munkavállaló keresetét elutasította, amelyet a másodfokú bíróság helybenhagyott. A munkavállaló ezt követően a Kúriához fordult jogorvoslatért. A Kúria a felmondás jogszerűségével összefüggésben kimondta, hogy a két indok közül az elsőre történő hivatkozás nem megalapozott, mivel a bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkozó eljárási rend a munkáltatónál nem létezett, az pedig megállapítható volt, hogy a bejelentést a munkavállaló megkísérelte. A következő lépésben azt vizsgálta, hogy a szakszervezeti minőségben, érdekképviseleti céllal tett lépések alapján a munkáltató rendkívüli felmondása jogszerűen történt-e. A bíróság megállapította, hogy a szakszervezeti tisztség ellátása során tanúsított magatartás általában összefügg a munkavállaló munkaviszonyával, és érintheti az azzal kapcsolatos kötelezettségeit. E minőségében is irányadóak az Mt. azon szabályai, miszerint a munkavállaló a jóhiszeműség, tisztesség követelményeinek megfelelően, a munkáltatóval kölcsönösen együttműködve köteles eljárni, jogait pedig kizárólag rendeltetésszerűen gyakorolhatja. Amennyiben a munkavállaló e kötelezettségeit túllépve jár el, munkaviszonya ez okból megszüntethető. Ilyennek értékelte a Kúria azt, hogy a munkavállaló a munkáltatóval szembeni éles harcra szólított fel, és olyan éles kritikát fogalmazott meg, ami a munkaviszony további fenntartását ellehetetlenítette, mivel az az érdekképviselet szokásos kereteit meghaladta. A döntésben arra is utalt a Kúria, hogy ezen jogelvek korábbi határozatokban is lefektetésre kerültek.

Az EBH 2002.678. számú ügyben a bíróság megállapította, hogy az üzemi tanács elnöke az őt megillető jogosítványok átlépésével együttműködési kötelezettségét oly mértékben szegte meg, amely a vele való munkaviszony további fenntartását lehetetlenné tette. Ilyennek értékelte a bíróság azt, hogy a munkavállaló zavarta a munkahelyi légkört, több alaptalan bejelentést tett a vezető összeférhetetlenségére, illetve úgy utalt a munkahelyi vezetőjére, mint aki már nem sokáig írhat alá. Egy másik ügyben pedig azt állapította meg a Kúria, hogy a munkavállaló a véleménynyilvánítási szabadságával is csak úgy élhet, ha azzal a munkáltatója helytelen megítélését nem idézi elő. A munkavállaló ugyanakkor a szakszervezeti lapban a munkáltató működésével, vezetésével összefüggésben rendkívül éles kritikát alkalmazott („csődhelyzetben vergődő szervezet”), amely annak valóságtartalmától függetlenül alkalmas a munkáltató helytelen megítélésére. Ennek következtében a további foglalkoztatás a bíróság meglátása szerint a munkáltatótól nem elvárható !

További érdekes cikkeket a munkajoga, illetve az adamsblog oldalakon olvashat. Előbbit a LIGA Szakszervezetek oldalán keresztül érheti el a legegyszerűbben.

KÁ.

Címkék:
KA

A szerző összes bejegyzése
Bejegyzések, amik még érdekelhetnek
2025-06-26 11:21:13
Haladékot kapnak a cégek az ESG követelések teljesítésére
2025-06-24 11:27:01
Kreatív életbiztosítás – erről hallottál már?
2025-06-17 08:00:00
Melyek a teljesítménybér legfontosabb tudnivalói?
Adam's Blog

munkajogról mindenkinek

A blog összes bejegyzése
Hirdetés
A szerkesztő ajánlja
  • 2024-04-02 16:03:10 | Kaló István

    Informatikusok Magyarországon: Alkalmazott vagy Vállalkozó? - Fókuszban az IT Contracting

Cimkefelhő
hr coaching álláskeresés karrier e-learning vezetés motiváció munkavállaló állásinterjú vezető munkáltató toborzas állás elearning Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda önéletrajz Scotwork tárgyalás Munka Törvénykönyve tárgyalástechnika stressz munka coach Dr. Kocsis Ildikó Linkedin felmondás képzés scotwork kiválasztás szervezetfejlesztés vezetőfejlesztés változás érthető jog tippek online tanulás tanulás profitárgyaló szabadság siker tárgyalásikészség-fejlesztás önismeret
Widget Image

Főszerkesztő: Karácsony Zoltán

E-mail : zoltan.karacsony kukac hrportal.hu

Felelős kiadó: Markovics András

A HR Blog.hu kiadója a HR Portal.hu

A szerkesztőség címe: 1135 Budapest, Petneházy u. 55. I./7.

Telefon: +36 (1) 781 75 96

Gépház

Blogger bejelentkezés

Blogger regisztráció

Adatvédelem

Kiadónk további kiadványai

hrportal.hu

munkaugyi.hu

hrclub.hu

allasportal.hu

edenkert.hu

haziallat.hu