A kiküldetés költségelszámolásának szabályai
Kiküldetésről akkor beszélünk, amikor a munkáltató elrendeli a munkavállalója számára, hogy a munkaszerződésében rögzített munkahelyétől eltérő helyen végezzen munkát. Ehhez kapcsolódóan beszélhetünk hivatali üzleti utazás
Kiküldetésről akkor beszélünk, amikor a munkáltató elrendeli a munkavállalója számára, hogy a munkaszerződésében rögzített munkahelyétől eltérő helyen végezzen munkát. Ehhez kapcsolódóan beszélhetünk hivatali üzleti utazásról is, hiszen a törvény alapján a kiküldetés miatt szükséges utazás is ennek minősül. Mindezen fogalmak pontosítása a vonatkozó adókötelezettségek elbírálása miatt nagy fontossággal bír.
Amennyiben megvalósul, egy belföldi kiküldetés úgy rögtön felmerül a kérdése annak, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket, hogyan és miként lehet elszámolni. A kapcsolódó költségek elszámolásához bizonylatként a kiküldetési rendelvény szolgál. Ezt a dokumentumot a munkáltatónak két példányban kell kiállítania – 2015-től akár elektronikusan – és a törvényben meghatározott adatokat feltüntetni rajta.
Tipikusan előforduló költségek a kiküldetéssel kapcsolatban az maga az utazás költsége, a szállásköltsége, az étkezés költsége, valamint egyéb költségek. Az utazás költségtérítésére különböző szabályok vonatkoznak. Alapvetően amennyiben a munkavállaló a saját gépkocsiját használja ez után kilométerenként 9 Forint költségtérítést és a NAV által meghatározott norma szerinti üzemanyagárat kaphatja meg adómentesen. A költségtérítés történhet számlák alapján is, ez esetben a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség. Amennyiben ennél több költségtérítést biztosít számára a munkáltató úgy a munkaviszonyra – vagy egyéb jogviszonyra – tekintettel válik adóköteles jövedelemmé. Egyéb közlekedési eszközök igénybevétele esetén az utazásra fordított összeg bizonylat ellenében nem minősül bevételnek, tehát ez után sem keletkezik adókötelezettség.
Az étkezés költségeinek elszámolására is több lehetőség van. Egy kapcsolódó kormányrendelet alapján belföldi kiküldetés esetén az élelmezési költségek fedezetére napidíjat köteles fizetni a munkáltató, ha a távollét a napi 6 órát eléri. A napidíj összege számlával igazoltan vagy költségátalányként elszámolható, utóbbi esetben összege legalább napi 500 Forint. Amennyiben a munkavállaló szállodai szolgáltatás is igénybe vesz, és ez a költség a reggeli árát is tartalmazza, a napidíj összegét 20%-al csökkenteni kell. Az átalány napidíj teljes összege a jogviszonyra tekintettel adóköteles jövedelem, számlával igazoltan egyes meghatározott juttatásként adóztatható.
Hosszabb kiküldetések esetében a kiküldetéshez szállás költség is felmerül. Az utazás költségének a megtérítéséhez hasonlóan ez esetben sem számít bevételnek a szállás költsége amennyiben arról hoz bizonylatot a munkavállaló. További feltétel, hogy a vonatkozó dokumentumok alapján egyáltalán ne lehessen megállapítani azt, hogy a kiküldetés csak látszólagosan üzleti, vagy hivatali. Tehát fontos, hogy maga az út és ezzel egyidejűleg a felmerülő költségek a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történjenek. Előfordulhat az is, hogy a munkáltató szolgálati lakásban vagy munkásszálláson biztosít tartózkodást a munkavállalónak a kiküldetés alatt. Ez esetben a törvény adómentességet biztosít ezek költségeinek a megtérítésére.
A fentieken túl a kiküldetéssel kapcsolatban előfordulhatnak egyéb költségek, amelyeket bizonylat ellenében szintén elszámolhatóak. Természetesen itt is fontos, hogy ezek az egyéb költségek bizonyíthatóan kapcsolódjanak a kiküldetéshez, valamint annak üzleti, hivatali mivoltához. Ezeket az egyéb költségeket a törvény alapján egyes meghatározott juttatásként tudja elszámolni a munkáltató.