A szülési szabadság és a terhességi-gyermekágyi segély jogosultság koraszülött babák esetében
Tudta-e, hogy koraszülött babák esetén az általánostól eltérően alakul a szülési szabadság és ezzel összefüggésben a terhességi-gyermekágyi segély jogosultság szabályozása?
A szabályokat a munka törvénykönyvében és az eg
Tudta-e, hogy koraszülött babák esetén az általánostól eltérően alakul a szülési szabadság és ezzel összefüggésben a terhességi-gyermekágyi segély jogosultság szabályozása?
A szabályokat a munka törvénykönyvében és az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben találhatjuk.
Szülés esetén az anya egybefüggő 24 hét (168 nap) szülési szabadságra jogosult. (A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.)
A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
Tehát főszabály szerint a szülés várható időpontja előtt kell kiadnia lehetőleg négy héttel a munkáltatónak a szülési szabadságot. Ahhoz, hogy a szülési szabadság ettől eltérő időpontban, például a gyermek születésének napjától vagy ezt követően kezdődjön, a felek megállapodására van szükség. A gyakorlatban általában ennek pont a fordítottja szerint járnak el a munkáltatók, mert a szülési szabadságot akkor adják ki a szülés várható időpontja előtti négy héttel kezdődően, ha az anya azt külön kéri, s azt veszik általánosnak, hogy a szülési szabadság a szülés napján kezdődik. Ennek nincs különösebb jelentősége, ha a felek szándéka egyébként is erre irányul.
A főszabálytól eltérően a szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásairól szóló törvény alapján a terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, amennyiben a jogosult a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt és
- a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül vagy
- a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
A terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napja – amennyiben a szülés várható időpontját megelőző 28 napon belül igényli a kismama az ellátást – az a nap, amely naptól a terhességi-gyermekágyi segélyt kérelmezik, de legkorábban a szülés várható időpontját megelőző 28. nap, de legkésőbb a szülés napja.
Ha a szülés napjától igénylik az ellátást, akkor a szülés napja lesz a jogosultság kezdő napja.
Ha a kismama a szülést követő időponttól szeretné kérni a terhességi-gyermekágyi segélyt, ebben az esetben a jogosultság első napja a szülés napja lesz, függetlenül attól, hogy milyen későbbi dátumot jelölt meg az igénylés során.
A terhességi-gyermekágyi segély legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár. Ettől eltérően a koraszülött babák esetében a munka törvénykönyve előírásait figyelembe véve a gyermek egy éves koráig lehet igénybe venni.
Nézzük meg a fent leírtakat példákon keresztül!
Főszabályként, ha a szülés várható időpontja 2014. november 30, a terhességi-gyermekágyi segélyt legkorábban – amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak – a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól, azaz 2014. november 2-tól lehet igényelni a szülési szabadság időtartamára. Ha a kismama kéri 2014. november 2-tól az ellátást, akkor az attól számított 168. napig jár, 2015. április 18-ig.
A szülés várható időpontja 2014. november 30. A kismama 2014. november 15-től kéri munkáltatójától a szülési szabadság kiadását, s ettől a naptól igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt. Ebben az esetben a jogosultság kezdő napja 2014. november 15 lesz, s innentől számított 168 napig jár az ellátás, 2015. május 1-ig.
A kismama 2014. november 30-án szül. Munkáltatójával megállapodik ettől a naptól a szülési szabadság kiadásáról, s igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt. A segélyre való jogosultság kezdő napja 2014. november 30-a lesz, s innentől számított 168 napig jár az ellátás 2015. május 16-ig.
A kismama 2014. november 30-án szül, s a szülés napjától táppénzt igényel. Táppénzt folyósítanak a részére 30 napra 2014. december 29-ig, s ezt követően 2014. december 30-tól terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A segélyre a szülés napjától számított legfeljebb 168. napig jogosult, ezért az ellátás a 168 napból még hátralevő időtartamra, azaz 138 napra jár, 2015. május 16-ig.
Koraszülöttek esetében eltérő szabályok érvényesülhetnek.
Például a szülés várható időpontja 2015. január 25. A kismama koraszülött babát szül 2014. november 30-án. A babát koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák 2014. december 29-ig. A kismama a szülés napjától táppénzt igényel. Táppénzt 2014. november 30-tól 2014. december 29-ig folyósítanak részére. Szülési szabadságot 2014. december 30-tól kéri a munkáltatójától, s ezzel egyidejűleg ugyanezen naptól terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. Terhességi-gyermekágyi segélyre 2014. december 30-tól jogosult 168 napra, 2015. június 15-ig.
Mint láthatjuk – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – koraszülött baba születésekor a szülési szabadság igénybe vétele és ezzel összefüggésben a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének lehetősége kitolódik a baba egy éves koráig.
A terhességi-gyermekágyi segély lejárta után – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a kismama gyermekgondozási díjra jogosult, legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig. A gyed összegének felső korlátja van, azaz maximum a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet havonta. Amennyiben koraszülött baba esetén a gyermek születésekor a kismama előbb táppénzt igényel, a táppénz folyósítás lejárata után pedig terhességi-gyermekágyi segélyt, majd a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását követően gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő időpontja kitolódik a terhességi-gyermekágyi segély előtti táppénz folyósítás időtartamával.
Ennek azért van jelentősége, mert a táppénz összegének egy napra járó maximuma - mely a minimálbér kétszeresének harmincad része – magasabb a gyed maximumánál.