Az első házasok kedvezménye
2015. január 1-vel bővült a személyi jövedelemadó kedvezmények csoportja az első házasok kedvezményével. A jogszabályt annak érdekében léptették hatályba, hogy növeljék a házasságkötési kedvet.
A KSH statisztikai kimutatása a
2015. január 1-vel bővült a személyi jövedelemadó kedvezmények csoportja az első házasok kedvezményével. A jogszabályt annak érdekében léptették hatályba, hogy növeljék a házasságkötési kedvet.
A KSH statisztikai kimutatása alapján az előző év ugyanezen időszakához képest megnövekedett a házasságkötések száma. Ez az adat jelentheti, hogy van már némi hatása az új adókedvezménynek, de inkább valószínűsíthető, hogy ilyen rövid idő alatt jelentős változás még nem tudott kialakulni, s a növekedés még nem az új adókedvezménynek köszönhető. Ami viszont empirikus adatok alapján elmondható, hogy a házasságban élőknél magasabb lehet a gyermekvállalási kedv, ezért a házasságkötések számának emelkedése a születésszámra jótékony hatást gyakorolhat.
Az első házasok kedvezményének érvényesítéséhez szükséges, hogy a házasságkötés legalább az egyik házastársnak első házassága legyen. Korhatárhoz nem kötött az igénybevétel.
A kedvezmény érvényesítése során, együttesen a házaspár vagy döntésük szerint egyikük, év közben az összevont adóalapját havonta 31 250 Ft-tal csökkentheti, azaz a személyi jövedelemadó előlegből 5 000 Ft vonható le a jogosultsági hónapokban. Ennek feltétele a munkáltató, illetve a rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, rendszeres megbízási díjat, továbbá gyermekgondozási díjat) juttató kifizető részére adóelőleg-nyilatkozat leadása. A nyilatkozatot az átadást követő kifizetéseknél veszi figyelembe a munkáltató illetve kifizető.
A kedvezmény a házasságkötést követő hónaptól, legfeljebb 24 hónapra érvényesíthető a családi kedvezményt megelőző sorrendben. Utoljára abban a hónapban érvényesíthető, melyet követően magzatra vagy gyermekre tekintettel a családi kedvezményre való jogosultság megnyílik. Nem érvényesíthető tovább a kedvezmény, ha a házasság a 24 hónapos időtartamon belül felbomlik.
A kedvezményt a 2014. december 31-ét követően kötött házasságok esetén lehet igénybe venni, s mivel csak a házasságkötést követő hónaptól érvényesíthető, ezért első ízben a 2015. januárban kötött házasságok esetén 2015. február hónapban vehető igénybe a kedvezmény. Ennek megfelelően 2015 évben legfeljebb 11 hónapra érvényesíthető az első házasok kedvezménye.
A kedvezmény akkor is érvényesíthető, ha a házastárs egyike már jogosult családi kedvezményre. Például a házasságkötés előtt az édesanya saját gyermeke után családi kedvezményt érvényesít. Amikor házasságot köt, megnyílik a jogosultság a családi kedvezmény mellett az első házasok kedvezményére is. Új családi kedvezmény (magzatra vagy örökbefogadott gyermekre) való jogosultság esetén az első házasok kedvezménye nem érvényesíthető tovább. Tehát, ha újabb gyermek fogan, amelyik hónapban a magzat után megnyílik a családi kedvezmény jogosultság, az első házasok kedvezménye már nem érvényesíthető.
Nem zárja ki a kedvezmény igénybevételét, ha a házastársak bármelyike nevelőszülőként, nevelőszülő házastársaként a nevelt gyermekre tekintettel válik családi kedvezményre jogosulttá.
A 2014. december 22-én megjelent NAV tájékoztató az első házasok kedvezményéről leírása alapján megszűnik a kedvezmény érvényesíthetősége, ha a házasságkötéskor már meglévő, a házastársat magzatra tekintettel megillető családi kedvezményre való jogosultságot a gyermekre tekintettel megnyíló jogosultság váltja fel.
Az év végi adómegállapításban a közös igénybevétel független attól, hogy év közben mely házastárs érvényesítette. Az igénybevétel feltétele, hogy az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban egymás adóazonosító jelének feltüntetésével a felek közös nyilatkozatot tegyenek, mely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi figyelembe vagy az összeg megosztására vonatkozó döntésüket.
Amennyiben a magánszemély a kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, s ennek következtében befizetési különbözet keletkezik, a különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként kell az éves adóbevallásában megállapítania és a bevallás benyújtására megadott határidőig megfizetnie. Abban az esetben, ha a befizetési különbözet a 10 000 Ft-ot nem haladja meg, nem kell befizetni a bírságot.
Szeretnénk felhívni figyelmüket, hogy a jogszabály értelmében a kifizetőnek tájékoztatni kell a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről.