Az elvárt béremelés adókedvezménye
A cégek zömének kisebb fejtörést okoz, hogy mit is tegyenek, hogy az elvárt béremelést végrehajtsák, és ne érintse őket hátrányosan a szabályhoz kapcsolódó negatív szankció. Ugye azt már tavaly tudtuk, hogy ha nem teszünk eleget
A cégek zömének kisebb fejtörést okoz, hogy mit is tegyenek, hogy az elvárt béremelést végrehajtsák, és ne érintse őket hátrányosan a szabályhoz kapcsolódó negatív szankció. Ugye azt már tavaly tudtuk, hogy ha nem teszünk eleget a törvényben foglaltaknak, akkor kockáztatjuk a közbeszerzéseken való részvételünket, és eleshetünk az állami támogatásoktól is.
Van azonban egy kis pozitívum is a negatív szankciók mellett. Amennyiben a 299/2011 (XII.22) számú kormányrendeletben előírtaknak megfelelően hajtjuk végre az elvárt béremelést akkor a jogosultak leszünk a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételére, a továbbiakban az erre vonatkozó szabályokat tekintjük át. Előtte azonban még felhívnánk a figyelmét azoknak a cégeknek, akik ezt az öt százalékos béremelést nem tudják a mai gazdasági viszonyok között végrehajtani, hogy lehetőség van pályázat útján állami támogatás elnyerésére, ami fedezné a béremelés kettő-három százalékát. A pályázatnak lesznek további feltételei is, mint pl. nem csökkenhet a létszám 2012-ben, illetve nem lehet 60 napnál régebbi köztartozása sem a támogatás igénybevevőjének. (Megjegyezném, hogy az adókedvezmény igénybevételének nem feltétele a köztartozás mentesség)
Most térjünk rá az adókedvezmény igénybevételéhez támasztott feltételekre. Három eltérő szabályt fogunk találni a rendeletben, ami más, mint ami csak a szankciók alóli mentesüléshez kapcsolódik.
Az első a béremelés mértékére vonatkozik. A béremelést teljes mértékben a rendeletben leírtak szerint kell megvalósítani, azoknál a munkavállalóknál, ahol a havi átlagos bruttó jövedelem nem éri el a 216 806 forintot. Az adójóváírás eltörlése és az egészségbiztosítási járulék 1 százalékkal történő emelése következtében 2012-ben ezen jövedelem alatt csökken a nettó kereset. A 300 000 forintot a 2011 nyarán hozott törvény egy irányszámként tartalmazta. A rendelet szerint 26 százalékkal kell felemelni azoknak a munkavállalóknak a bérét, akiknek a 2011-es munkabére havi 59 600 forintot nem haladta meg, 59 600 forint feletti jövedelem esetén, 15 500 forinttól 500 forintig terjedhet a havi elvárt emelés jövedelem intervallumtól függően.
Amire figyelni kell, hogy míg a szankciók elkerülése érdekében részben béren kívüli juttatások növelésével is adható az elvárt béremelés, addig, ha adókedvezményt is szeretnénk igénybe venni, akkor csak a rendeletben foglaltak szerint járhatunk el, és a béremelésbe a béren kívüli juttatás növelése nem számítható bele. A megállapított kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés azonban beleszámít az elvárt munkabéremelésbe.
A második eltérő szabály, hogy az adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében végrehajtják a béremelést. Míg ahhoz, hogy elkerüljük a szankciókat elég az érintett munkavállalók kétharmadánál megvalósítani a béremelést.
Harmadikként pedig szem előtt kell tartani, hogy az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatásba, azok a munkavállalók is beleértendők, akik 2011. november 1-je és 2011. december 31-e között nem csak az adott munkáltatóval, hanem annak bármely belföldi kapcsolt vállalkozásával munkaviszonyban álltak. Valamint, ha 2012-től mint adókedvezményt igénybevevő foglalkoztatjuk e munkavállalókat. Így tehát az adókedvezmény igénybevételéhez szélesebb körben kell a béremelést végrehajtani.
Az adókedvezmény mértéke havonta a kedvezményalap 21,5 százaléka, ami maximális esetben is 16 125 forint lehet, ha a bruttó munkabér nem haladja meg a 75 000 forintot. Amennyiben meghaladja, akkor csökkenteni kell a kedvezményalap 75 000 forintot meghaladó összegének 14 százalékával, így a kedvezmény 190 178 forintos jövedelemnél fog kifutni.
Végezetül egy-két gyakorlati jótanács:
- amennyiben a munkáltató a feltételeket teljesítette minden munkavállalójára, az új belépők esetében is jogosult lesz adókedvezményre, - a kompenzáció összegét havonta személyenként kell kiszámolni, - csak azon munkavállalók után vehető igénybe a kedvezmény, ahol az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony egész hónapban fent állt, sem hóközi belépésnél, sem hóközi kilépésnél nem vehető igénybe, - ha több adókedvezményt érvényesítek a szociális hozzájárulási adóból az elvárt béremelés mellett, akkor a fizetendő adót meghaladó különbözetet a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályok alapján visszaigényelhetem.
Az Önök vállalata igénybe veszi a szociális hozzájárulási kedvezményt?
Ezt a bejegyzésünket és sok egyéb szakmai vonatkozású írásunkat megtalálja az Admin Zóna felületén.