Béren kívüli juttatások 2015

Általában az év végéhez közeledve, amint már a következő év végi adóváltozások is ismertek, a munkáltatók felülvizsgálják jelenlegi béren kívüli juttatási rendszerüket és kialakítják ezen juttatás elemeit és keretét

Általában az év végéhez közeledve, amint már a következő év végi adóváltozások is ismertek, a munkáltatók felülvizsgálják jelenlegi béren kívüli juttatási rendszerüket és kialakítják ezen juttatás elemeit és keretét a jövő évre vonatkozóan. Az alábbiakban összefoglaltuk a béren kívüli juttatások jövő évtől érvényes szabályait, kitérve arra is, hogy a jelenlegihez képest hogyan változik a jogszabály.

Változatlan adóteher, csökkenő kedvezményes keret

A béren kívüli juttatások népszerűségét a következő évben csökkentheti az új alacsonyabb általános kedvezményes adózási keret bevezetése mivel jelentősen megnöveli a munkáltatók adminisztrációs terhét. Az adminisztrációs terhek növekedése ellenére a béren kívüli juttatások a bérjövedelemhez képest még mindig jelentős adó és járulék megtakarítást eredményeznek így végső soron érdemes velük számolni, mint plusz juttatási formával. A béren kívüli juttatások adóterhének mértéke változatlan, azaz továbbra is 16 százalékos személyi jövedelemadó és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli őket. Az adóalapot tekintve sem következik be változás, az a juttatás 1,19-szerese marad. Mindez azt jelenti, hogy az összes adóteher a béren kívüli juttatások után jövőre is 35,7 százalék marad.

A béren kívüli juttatások elemei

Jelenleg béren kívüli juttatás évi legfeljebb 500.000 forintos keretösszegig adható, majd a keret túllépése esetén a juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül és ezáltal magasabb adóterhet visel. Ez a keretösszeg jövő évtől a Széchenyi Pihenő Kártyára (továbbiakban SZÉP Kártya) juttatott elemeket nem számítva évi legfeljebb 200 000 forintra csökken. A SZÉP Kártyára juttatott elemekhez egy új úgy nevezett rekreációs keretösszeg kerül mely keret mértéke évi 450 000 forint. Tehát kivételt képezve a béren kívüli juttatások között e juttatási elemek magasabb keretösszegig adhatóak béren kívüli juttatásként jövő évtől kezdődően.

A fentiek alapján az alábbi béren kívüli juttatásokat kell számításba venni a 200.000 forintos keretösszeg vizsgálatakor:

• A munkavállalónak vagy a közeli hozzátartozójának nyújtott üdültetés (céges üdülőben) személyenként a minimálbér/év értékig.

• Munkahelyi étkeztetés 12.500 Ft/hó értékig.

• Erzsébet-utalvány 8.000 Ft/hó értékig.

• Iskolakezdési támogatás címén gyermekenként évente a minimálbér 30 % értékéig. Egy gyermek után mindkét szülő részesülhet támogatásban, akár ugyanattól a munkáltatótól is, de közös háztartásban kell élniük. Iskolakezdési támogatás kizárólag utalvány formájában nyújtható, ami lehet papír alapú vagy elektronikus. Az utalványt a tanév első napját megelőző 60. naptól lehet felhasználni a kibocsátás évének utolsó napjáig.

• Helyi bérlet, kizárólag a munkáltató nevére szóló számlával, a bérlet értékéig.

• Iskolarendszerű képzés évente a minimálbér két és félszereséig. Iskola rendszerű képzés az, amikor a résztvevők hallgatói vagy tanulói jogviszonyban állnak az intézménnyel. Béren kívüli juttatásként való elszámolásának az a feltétele, hogy a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését és bővítését szolgálja.

• Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás havonta a minimálbér 50 százalékáig. Előre és utólag elutalt pénztári befizetésekre a törvény korlátot szab, ami legfeljebb három hónap lehet.

• Egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulás együtt havonta a minimálbér 30 százalékáig. Az előre és utólag utalásra ugyanaz a szabályozás vonatkozik, mint az önkéntes nyugdíjpénztárra.

• Foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás havonta a minimálbér 50 százalékáig.

A fentieken túl természetesen a SZÉP Kártyára juttatott összegek is beleszámolandóak a 200 000 forintos keretbe azzal a különbséggel, hogy e juttatási forma esetében a 200 000 forintos éves keret meghaladható a már említett rekreációs keretösszegéig, ami évi 450 000 forint. A különböző alszámlákra utalható összegek a jelenleg hatályos szabályozással megegyezően jövőre is a következő bontás figyelembe vételével adhatók béren kívüli juttatásként:

• szálláshely alszámlára utalható –több juttatótól származóan együttvéve- legfeljebb 225 000 Ft támogatás
• vendéglátás alszámlára utalható –több juttatótól származóan együttvéve- legfeljebb 150 000 Ft támogatás
• szabadidő alszámlára utalható –több juttatótól származóan együttvéve- legfeljebb 75 000 Ft támogatás

Továbbra is érvényben marad az, hogy ha a jogviszony nem a teljes adóévben áll fenn, akkor mind a keret- mind a rekreációs keretösszeget arányosítani kell. Nem vonatkozik viszont ez arra az esetre, amikor a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. Ekkor méltányos helyzetet teremtve, nem merül fel az arányosítás.

A béren kívüli juttatások többségénél bizonyos feltételeknek meg kell felelni. Az adott feltételek teljesüléséről a munkavállalónak nyilatkoznia kell. Abban az esetben, ha az adóhatóság megállapítja a feltételek fennállásának a hiányát, és a munkáltató nem rendelkezik a munkavállaló nyilatkozatával, a jogkövetkezményeket a munkáltatónak kell viselnie. Amennyiben az adóhiány a munkavállaló valótlan nyilatkozata miatt merül fel, mind az adóhiány, mind a jogkövetkezmény a munkavállalót terheli.

Továbbra sincs megkötés arra, hogy az étkezésre vonatkozóan a magánszemély csak az egyik juttatási formát kaphatja. Választása szerint akár a munkahelyi étkeztetésre, akár az Erzsébet utalványra, mint étkezési juttatásra jogosult lehet, amennyiben mindkettő lehetőségét biztosítja a munkáltató. Sőt, ez azt sem zárja ki, hogy a munkáltató az előzőekben ismertetett SZÉP kártya vendéglátás-szolgáltatás alszámlára is utaljon a dolgozójának, amelyet akár munkahelyi étkeztetésre is fel tud használni.

A fenti béren kívüli juttatások lehetőségén túl a munkáltató adhat munkavállalójának magasabb adóteherrel járó egyes meghatározott juttatásokat, illetve teljesen adómentes juttatásokat is.