Fordított áfa a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásokra
A megszavazott 2015-ös adóváltozások keretében a fordított adózás intézménye többek között kiterjesztésre került a munkaerő-kölcsönzés keretében és az iskolaszövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatásra. A fordított a
A megszavazott 2015-ös adóváltozások keretében a fordított adózás intézménye többek között kiterjesztésre került a munkaerő-kölcsönzés keretében és az iskolaszövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatásra. A fordított adózás jelensége már nem teljesen idegen a magyar adórendszerben, jelenleg is alkalmazni kell építőipari, használt ingatlan, nevesített hulladék, illetve mezőgazdasági termékek esetében.
Maga a fordított adózás egy eszköz, hogy az adott termék vagy szolgáltatás körében megpróbálják visszaszorítani az adócsalások mértékét. Amire nagy szükség is van hisz egyes források szerint az áfa csalók akár 300 milliárd forintos bevétel kiesést is okozhatnak a költségvetésnek. Alapvetően hatékony módszer lehet a fordított adózás bevezetése a visszaélések visszaszorítására mivel a teljesítés után a vevőt illetve megrendelőt terheli az áfa fizetési kötelezettség de egyúttal ő is élhet az adó levonási jogával. Így minden esetben befizetésre kerül az az áfa, amit esetlegesen le is vonnak.
A fentiek alapján gondolhatnánk, akkor miért nem vezetik be a fordított adózást minden termékre, így teljesen megszüntetve az áfa-csalásokat. Természetesen ennek az adóztatási módnak is megvannak a hátulütői, de ennél korlátozóbb erő, hogy a fordított áfa bevezetését engedélyeztetni kell az Európai Bizottsággal. Mindezek mellett a fordított adózás tágabb termék- illetve szolgáltatás körre való kiterjesztése likviditási problémákat okozhatna a költségvetés számára, hiszen az áfa csakis a végfelhasználó által történő vásárlás után kerülne egy összegben befizetésre az állami kasszában. Ezzel ellentétesen az úgy nevezett egyenes adózásnál a kereskedelmi folyamat minden szakaszában hozzájut az adónak egy kis részéhez az állam. Továbbá a fordított adózás szélesebb körű alkalmazása a végfelhasználóknak teremtene lehetőséget a visszaélésre, hisz áfa nélkül hozzájuthatnának a termékekhez csupán egy cégnév és adószám bemondásával. Ezen okokból is korlátozott ennek az adózási formának az alkalmazása.
Nem hiába viszont a fordított adózás kiterjesztése a már említett szolgáltatásokra hiszen munkaerő-kölcsönzés keretében 130, míg iskolaszövetkezeten keresztül 100 ezer főt foglalkoztatnak. Mindkét foglalkoztatási forma eltér az általánostól, leginkább abból a szempontból, hogy három szereplő vesz részt benne egyszerre, még ha ugyanúgy két fél között is jön létre a munkaviszony, mint egy általános foglalkoztatásnál. A legnagyobb különbség abban rejlik, hogy maga a munkavállaló, aki munkaviszonyban áll a kölcsönbeadóval vagy az iskolaszövetkezettel, egy harmadik fél számára, aki lehet a kölcsönbevevő vagy a szolgáltatás fogadója, végzi el magát a munkatevékenységet.
Mind a munkaerő-kölcsönzés, mind az iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatásnak különös szabályai vannak. Így azon felül, hogy maga a foglalkoztatás alapja mindkét esetben egy munkaviszony, a törvény külön rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ilyen esetekben ki minősül a munkáltatónak, ki gyakorolhatja az ehhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, hogyan történik a munkaviszony létesítése és megszüntetése továbbá, hogy milyen pontokban lehet a törvényben megfogalmazottaktól eltérni.
Habár külön szabályozás vonatkozik erre a foglalkoztatási formára a fenti számok is mutatják, hogy népszerű megoldásnak a bizonyul foglalkoztatás terén mivel a rövid távú embererőforrás igényeket ilyen formában könnyebb kielégíteni. Viszont mivel ez a népszerűség a visszaélésekben is megmutatkozott, ez indokolta a fordított adózás kiterjesztését ezekre a szolgáltatásokra. Tehát januártól a munkaerő-kölcsönzés és az iskolaszövetkezeti szolgáltatások megrendelőjét terheli az áfa fizetési kötelezettség és szintén a megrendelő élhet a levonás jogával is. Ezt azért is fontos tudni, mivel az adóhatóság nem csak akkor büntethet, amikor fordított adózást alkalmaz az adózó olyan esetben, amikor nem lehetne, de olyankor is, amikor maga a fordított adózás alkalmazása törvényileg előírt, de mégis áfával növelten kerül számlázásra a szolgáltatás. Ráadásul ilyen esetben a szolgáltatás igénybevevője jár rosszul, hisz nála fog hiányt megállapítani az Adóhatóság annak függvényében, hogy jogosulatlanul vonta le a felszámított áfát.
A fentieket figyelembe véve 2015-től érdemes oda figyelni erre a változásra mindazoknak, akik munkaerő-kölcsönzés vagy iskolaszövetkezeti szolgáltatását nyújtanak és azoknak is, akik ilyen szolgáltatást vesznek igénybe.