Magyarország területén foglalkoztatott harmadik állambeli kiküldött munkavállaló társadalombiztosítási jogállása 2014
Októberben már foglalkoztunk a Magyarország területén kiküldetésben, kirendelésben vagy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott harmadik állambeli munkavállalók társadalombiztosítási jogállásával.A 2014. január 1-től hat
Októberben már foglalkoztunk a Magyarország területén kiküldetésben, kirendelésben vagy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott harmadik állambeli munkavállalók társadalombiztosítási jogállásával.
A 2014. január 1-től hatályba lépő törvénymódosítás következtében ezen munkavállalók járulékfizetési kötelezettség alóli mentessége meghosszabbodhat.
A társadalombiztosítási szabályaink alapján nem terjed ki a biztosítás a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg. Ez a rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző magyarországi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.
A fenti jogszabály 2012. január 1-jétől hatályos, ezt megelőzően a harmadik állambeli kiküldöttek esetében nem volt időbeli korlátja a biztosítás alóli mentesülésnek, azaz a kiküldetés, kirendelés teljes időtartamára nem kerültek be a magyar társadalombiztosítási jog hatálya alá.
Jelenleg azonban úgy szól a rendelkezés, hogy a fent említett munkavállalók csak akkor nem válnak biztosítottá Magyarországon, ha a kiküldetésük, kirendelésük vagy a munkaerő-kölcsönzés időtartama nem haladja meg a kettő évet.
A 2014. január 1-től hatályos törvény kiegészítés alapján ezen munkavállalók mentesülnek kettő évet meghaladóan is a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha
- a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés előre nem látható körülmények miatt válik kettő évnél hosszabb időtartamúvá, és
- ez a körülmény a magyarországi munkavégzés kezdetét követő legalább egy év után következik be, s ezt a munkavállaló 8 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak.
A kiegészítő rendelkezés szerint a kettő évet követő egyéni járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülés nem érinti a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget.
Újabb átmeneti szabályozás alapján a kétéves időtartamot már nem 2012. január 1-től, hanem 2013. január 1-jétől kell számítani azon harmadik állambeli munkavállalók esetében, akiknek a magyarországi kiküldetése, kirendelése vagy munkaerő-kölcsönzése 2013. január 1. előtt kezdődött.
A következőkben megvizsgáljuk, hogy az új szabályok értelmében mi történik abban az esetben, ha a magyarországi munkavégzés 2013. január 1-jét követően kezdődött, s eredetileg kettő évnél rövidebbre tervezett, s utólag előre nem látható körülmény miatt mégis hosszabb lesz, vagy ha a munkavállaló munkavégzése 2013. január 1. előtt megkezdődött, s folytatódik 2014. december 31-ét követően is.
Az első esetben a harmadik állambeli munkavállalót kettő éven belül nem kezelik biztosítottként, járulékfizetési kötelezettség nem kerül megállapításra. Amennyiben átlépi a munkavégzés időtartama a kettő évet, a kiegészítő szabály alapján, az előre nem látható körülmény miatt kettő évet követően meghosszabbított kiküldetés esetén, továbbra sem lesz a munkavállaló biztosított és egyéni járulékfizetési kötelezettség sem áll fenn. A szociális hozzájárulási adót ellenben meg kell fizetni a munkavégzés első napjától kezdve visszamenőlegesen.
A második esetben a kettő év számítása 2013. január 1-től kezdődik, s 2014. december 31-én jár le. A munkavállaló ezen időtartam alatt nem biztosított, egyéni járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn. Amennyiben a harmadik állambeli munkavállaló munkavégzése 2015. január 1. után is folytatódik Magyarország területén, a kiegészítő szabály alapján az előre nem látható körülmény miatt kettő évet követően meghosszabbított kiküldetés esetén továbbra sem lesz a munkavállaló biztosított, és egyéni járulékfizetési kötelezettség sem áll fenn. A szociális hozzájárulási adót ellenben meg kell fizetni 2013. január 1-ig visszamenőlegesen.
Tehát a jogszabály módosítása miatt ezek a harmadik állambeli kiküldött, kirendelt, illetve munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók kettő évet meghaladó munkavégzés esetén is mentesülhetnek a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól legalább 2014. december 31-ig, s a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is 2015. január 1-jét követően folytatódó magyarországi munkavégzés esetén jelenik meg, akkor viszont figyelni kell arra, hogy a kötelezettség visszamenőleges. S ne felejtsük el, hogy a mentesség feltétele a magyarországi munkavégzés hosszabbodásának bejelentése az adóhatósághoz a munkavégzés kezdetét követő egy év után, tehát elsőként 2013. december 31-et követően.
Bejegyzéseinket megtekintheti a http://blog.ucmsgroup.hu/ oldalon.