MT VÁLTOZÁSOK I. rész – Mit érdemes tudni a jognyilatkozatokra vonatkozó szabályokról és a munkakör megosztásról
Ahogy arról már mindenki értesült, 2012. július 1-től életbe léptek az új Munkatörvénykönyvének bizonyos módosításai, majd 2013. január 1-től számolhatunk a további változásokkal, mint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoz
Ahogy arról már mindenki értesült, 2012. július 1-től életbe léptek az új Munkatörvénykönyvének bizonyos módosításai, majd 2013. január 1-től számolhatunk a további változásokkal, mint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (kirendelés, kiküldetés, átirányítás), a szabadságra, a szabadság kiadására, betegszabadságra, szülési szabadságra, fizetés nélküli szabadságra és a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok.
Az új törvény mind szerkezetében, mind tartalmában jelentős változásokat tartalmaz a jelenleg hatályos 1992. évi XXII. törvényhez képest. A következő hetekben bérelszámoláshoz kapcsolódó legfontosabb változásokra szeretnénk felhívni a figyelmet a teljesség igénye nélkül.
Elsőként a jognyilatkozatokra vonatkozó szabályzások változásáról és egy új munkaviszonyformáról, a munkakör megosztásról lesz szó, majd a későbbiekben kielemezzük a munkaviszony megszűntetésének és megszűnésének megváltozott legfontosabb szabályait, a munkaszerződést, a munka díjazását, a munka- és pihenőidőt, valamint a szabadságra vonatkozó részeket.
Az általános rendelkezéseket érintő módosítások
Az új törvényt a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell. Az egyoldalú jognyilatkozatokra a közlésekor hatályos rendelkezések az irányadóak.
A munkáltató a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkavállaló személyes adatait az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint átadhatja külső adatfeldolgozónak, pl. bérelszámolónak. Erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatnia kell.
A munkáltató prémiumfeladat kiírása egyoldalú kötelezettségvállalásnak minősül, így annak teljesítése követelhető. A prémiumkiírás az érintett munkavállalóval való közlés után csak akkor módosítható vagy mondható fel, ha a munkáltató körülményeiben lényeges változás következett be, és emiatt a kötelezettség teljesítése lehetetlenné vált vagy aránytalan sérelmet okozna számára.
Elállási jog illeti meg a feleket a munkaszerződés rögzítése és a munkaviszony kezdete között. Az új rendelkezések szerint a felek jövőbeli, bizonytalan eseménytől is függővé tehetik a megállapodás létrejöttét. Például kiköthetik, hogy akkor emelkedik az alapbér, ha az üzleti tervet – esetleg konkrétan meghatározott százalékkal – túlteljesítik.
A munkavállaló – főszabályként – személyesen teheti meg jognyilatkozatait például felmondását. Jognyilatkozatot tehet azonban meghatalmazott képviselője útján is, illetve ha a munkavállaló akadályoztatva van, mert éppen kórházban fekszik, nyilatkozhat helyette hozzátartozója is.
Mostantól írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha e-mail-ben közlik és az elektronikus levél beérkezik a postafiókba. A dokumentum közöltnek tekinthető attól függetlenül, hogy a címzett megnyitotta-e vagy sem.
A munkáltatói jogok gyakorlásában bekövetkező változások
Az új törvény előírja a munkáltatói joggyakorlás rendjét, miszerint a munkáltató határozza meg, hogy egy adott munkavállalói csoporttal szemben ki jogosult a munkáltatói jogokat gyakorolni. Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, ha azonban a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot utólag jóváhagyja, az intézkedés érvényessé válik.
A munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok
Új munkaviszonyforma a munkakörmegosztás, ami alapján egy munkáltató és legalább két munkavállaló köt úgy munkaszerződést, hogy a munkavállalók közösen vállalnak kötelezettséget egy adott munkakörbe tartozó feladatok ellátására. A törvény nem határozza meg a napi 8 óra munkavállalók közötti felosztás mértékét. Szabadság és keresőképtelenség esetén a másik munkavállaló köteles a feladatok ellátására. A munkaidő-beosztás kötetlen, a munkavállalóknak egymás között kell megegyezni, ki mikor dolgozik. A munkabér egyenlő arányban illeti meg őket, kivéve, ha ettől eltérően állapodnak meg a munkáltatóval.
Egy másik lehetőség, hogy több munkáltató állapodik meg egy munkavállalóval egy munkakörbe tartozó feladatok ellátására. A feleknek munkaszerződésben kell rögzíteniük, hogy melyik munkáltató lesz köteles teljesíteni a munkabér-fizetési (valamint levonási, bevallási, befizetési) kötelezettséget és biztosítottként bejelenteni a munkavállalót. Továbbá a munkáltatók kötelesek írásban kijelölni az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót, erről a munkavállalót tájékoztatni kell, továbbá a NAV felé a kijelölt munkáltató köteles bejelenteni a további foglalkoztató(k) adatait, a jogviszony kezdetét és befejezését. A munkáltatók egymás között megállapodhatnak a kifizetett bér és közterhek megosztásáról.
Reméljük összefoglalásunk hasznosnak bizonyult az Ön számára. A következő bejegyzésünkben a munkaviszony megszüntetését és megszűnését érintő változásokról fogunk írni.
Ezt a bejegyzésünket és sok egyéb szakmai vonatkozású írásunkat megtalálja az Admin Zóna felületén.