MT VÁLTOZÁSOK IV. rész – Munkaidő, pihenőidő, szabadság

Előző bejegyzésünkből megtudhatták, hogyan alakulnak a munkaszerződések legfontosabb új rendelkezései. Jelen írásunk a munkaidővel, a pihenőidővel és a szabadsággal foglalkozik, annak legfontosabb változásait mutatja be. A mun

Előző bejegyzésünkből megtudhatták, hogyan alakulnak a munkaszerződések legfontosabb új rendelkezései. Jelen írásunk a munkaidővel, a pihenőidővel és a szabadsággal foglalkozik, annak legfontosabb változásait mutatja be.

A munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezésig tartó idő, beleértve a munkavégzéshez szükséges előkészítő és befejező tevékenységhez szükséges időt. Ebbe továbbra sem tartozik bele a munkaközi szünet, valamint a munkábajárás időtartama.

Az általános munkarend szabályai – ami tulajdonképpen a napi munkaidő hétfőtől péntekig tartó egyenlő beosztását jelenti – nem változtak.

A napi munkaidőt főszabályként megszakítás nélkül kell megállapítani. A munkavállalóval kötött megállapodás alapján azonban lehetőség van arra, hogy a munkáltató a napi munkaidőt legfeljebb két részletben dolgoztassa le a munkavállalóval. Ennek feltétele, hogy a két munkavégzés között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.

A munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket a 2012. június 30-át követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni. A törvény szerint 2012-ben legfeljebb 225 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, míg 2013. január 1-től az elrendelhető rendkívüli munkaidő naptári évenként nem haladhatja meg a 250 órát. Kollektív szerződés ettől eltérően legfeljebb 300 óra rendkívüli munka elrendelését írhatja elő.

A törvény szerint az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása önmagában nem teszi lehetővé a rendes munkaidő vasárnapra történő beosztását. Felsorolja azonban azokat az eseteket, amikor erre sor kerülhet. Ilyen lehet többek között a készenléti jellegű munkakörben, a többműszakos, a megszakítás nélküli és az idényjellegű tevékenység keretében elrendelt munkavégzés. A szabályozás szerint vasárnapra rendes munkaidő rendelhető el a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára is. Mindezek mellett a vasárnapi munkavégzésre akkor is van lehetőség, ha a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő tevékenységet végez, vagy külföldre történő szolgáltatást nyújt, és ehhez vasárnap is szükséges munkavégzés.

A szabadsággal, a szabadság kiadásával kapcsolatos változások 2013. január 1-től lépnek hatályban. Ez alapján a szabadság továbbra is alap- és pótszabadságból áll. A korábbi szabályozás szerint az alapszabadság a munkavállaló életkorát követve, sávosan növekedett. Az új szabályozás szerint az alapszabadság minden munkavállaló esetében 20 munkanap, és a törvény e mellé bevezeti a munkavállalót életkora alapján megillető pótszabadság intézményét. (Az alap- és pótszabadság együttesen megegyezik a korábbi szabályozás szerinti alapszabadság-mértékével.) Kollektív szerződés rövidebb tartamú pótszabadságot is előírhat.

A gyermekek utáni pótszabadság mértéke nem változott. 2013. január 1-től az új törvény alapján pótszabadság fogyatékos gyermek esetén gyermekenként két-két munkanappal nő.

2012. július 1-től megváltoztak a gyermekek utáni pótszabadság igénybevételének feltételei. Ezzel kapcsolatban a munkavállalókat újra nyilatkoztatni szükséges a pótszabadság igénybevételéhez.

2013. január 1-től egyéb pótszabadságként évenként öt munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását állapította meg (korábban csak a vak munkavállalónak járt pótszabadság). Szintén jövő évi változás, hogy naptári évenként 7 munkanap szabadságot a munkáltató – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni. Ha a munkaviszony év közben kezdődött a 7 munkanapot arányosítani kell. Jelenleg az alapszabadság egynegyedére vonatkozik ez a szabály. Jelenleg él még az a lehetőség, hogy különleges esetekben évenként három napot aznapi bejelentéssel is ki lehetett venni.

Az új szabályozás szerint 2012. július 1-től a munkavállaló különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt mentesül a munkavégzés alól azzal a feltétellel, hogy erre az időre nem jár neki díjazás.

Jövő évtől munkaviszony megszűntetése esetén, ha a munkavállaló több szabadságot vett igénybe, mint amennyi járt neki, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató nem követelheti vissza.

Az új szabályozás már nem teszi lehetővé, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra menjen tizenkettedik életéve alatti gyermeke betegsége esetén az otthoni ápolása érdekében. Helyette keresőképtelenség címén, díjazás nélkül mentesíti a munkavállalót ilyen esetben a munkavégzés alól.

A munkáltató nyilvántartja a munkavállaló rendes és rendkívüli munkaidejét, a készenlét és a szabadság tartamát. Új, hogy a nyilvántartásnak (pl. jelenléti ív) nem csupán a munkavégzés dátumát kell tartalmaznia, hanem megállapíthatónak kell lennie a rendes és rendkívüli munkaidő, ideértve az ügyeletet is, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. Az adatokat naprakészen, bekövetkezésükkor kell bejegyezni. A rendes munkaidő nyilvántartása a törvény szerint megfelelő akkor is, ha az írásban közölt munkaidő-beosztás tényleges teljesítését a hónap végén igazolják, és ezen a változásokat naprakészen feltüntették. A törvény nem írja elő, hogy a nyilvántartást milyen formában kell vezetni, de később hitelesen visszaidézhető kell, hogy legyen, akár papír alapú, akár elektronikus a vezetése. Nincs kötelező előírás arra sem, kinek kell a nyilvántartást vezetnie, ám tekintettel arra, hogy a munkáltató kötelezett a nyilvántartásra, bármely, munkavállaló által vezetett nyilvántartás csak akkor érvényes, ha azt a munkáltató részéről feljogosító személy aláírta.

Reméljük összefoglalásunk hasznosnak bizonyult az Ön számára. A következő bejegyzésünkben a munkaszerződéssel kapcsolatos változásokról fogunk írni.

Ezt a bejegyzésünket és sok egyéb szakmai vonatkozású írásunkat megtalálja az Admin Zóna felületén.