Munka Törvénykönyvének változásai 2015-ben
Keresőképtelenség idejére járó szabadság
A módosító rendelkezések értelmében 2015. január 1-jétől a keresőképtelenség teljes időtartamát figyelembe kell venni a szabadságra jogosító idők között.
A munkavállalóknak a
Keresőképtelenség idejére járó szabadság
A módosító rendelkezések értelmében 2015. január 1-jétől a keresőképtelenség teljes időtartamát figyelembe kell venni a szabadságra jogosító idők között.
A munkavállalóknak a munkában töltött idő alapján szabadság jár. A ténylegesen munkában töltött időn felül egyéb időtartamokat (pl. keresőképtelenség, szülési szabadság stb.) is figyelembe kell venni, mint szabadságra való jogszerző időt. A korábbi szabályok arról rendelkeztek, hogy csak a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség időtartama volt figyelembe vehető jogszerzőként. Januártól a módosítás alapján nem kell számolgatni, hogy a munkavállaló összességében hány napot volt keresőképtelen az adott évben.
A korábbi szabályozás megosztotta a szakembereket a jogértelmezés tekintetében. Az uralkodó álláspont szerint az éves 30 napot meghaladó keresőképtelenségre, azaz a 31. naptól számított keresőképtelen napokra nem járt szabadság, de volt olyan értelmezés is, mely alapján, ha a keresőképtelenség napjai az évben meghaladták a 30 napot, akkor a teljes keresőképtelenség időtartamára már az 1. naptól nem járt a szabadság.
A jogszabály módosítás pontot tett az ügy végére, a keresőképtelenség napjainak számától függetlenül megilleti a munkavállalót ezen időtartamra a szabadság.
A munkáltató részmunkaidős foglalkoztatási kötelezettsége kisgyermekes munkavállaló kérelmére
A munkáltató eddig is köteles volt a munkavállaló kérésére a munkaszerződést részmunkaidős foglalkoztatásra módosítani a gyermek három éves koráig. 2015. január 1-jétől a jogszabály módosítás ezt a szerződésmódosítási kötelezettséget kiterjesztette a három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig.
További változás, hogy nem a szerződés szerinti napi munkaidő, hanem az általános teljes napi munkaidő felére (4 órára) kötelező a módosítás.
Ezzel összefüggésben a munka törvénykönyve záró rendelkezései kibővültek a három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló fogalmával, mely szerint annak minősül, aki szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.
Női vezető munkaszerződése
A vezető állású nők tekintetében kiegészült azon rendelkezéseknek a köre, melytől a munkaszerződésben nem lehet eltérni.
A munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a vezető munkavállaló munkaviszonyát a várandósság, a szülési szabadság valamint 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.
Köztulajdonban álló munkáltató
Módosításra került a jogszabályban a köztulajdonban álló munkáltató fogalma is. Ez alapján annak minősül a közalapítvány, valamint az a gazdasági társaság, amelyben az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik.