Nyári szakmai gyakorlat a munkáltató szemszögéből – I. rész – Felsőoktatásban részt vevő hallgatók foglalkoztatása
A nyári szünidő alatt sok tanulónak és hallgatónak képesítésük megszerzésének feltételeként kötelező szakmai gyakorlat letöltését írhatják elő az oktatási intézmények.
Kétrészes írásunkban áttekintjük, hogy milyen mu
A nyári szünidő alatt sok tanulónak és hallgatónak képesítésük megszerzésének feltételeként kötelező szakmai gyakorlat letöltését írhatják elő az oktatási intézmények.
Kétrészes írásunkban áttekintjük, hogy milyen munkajogi, adózási, társadalombiztosítási kötelezettségekre kell figyelnie az ezeket a hallgatókat fogadó gazdálkodó szervezeteknek.
Először is nézzük át a felsőoktatásban részt vevő hallgatókkal kapcsolatos szabályokat! A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján a szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgatók foglalkoztatására a munka törvénykönyvének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A munkavégzés során munkavállaló alatt a hallgatót, munkáltató alatt a szakmai gyakorlatot biztosítót, munkaviszonyon pedig a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt kell érteni.
A munka törvénykönyvétől eltérő alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni a hallgatók vonatkozásában:
- próbaidőt nem lehet kikötni
- éjszakai munka nem rendelhető el
- rendkívüli munkaidő nem rendelhető el
- napi munkaidő legfeljebb 8 óra
- munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb 1 heti munkaidőkeretet lehet elrendelni
- pihenőidő 12 óra (a napi munka befejezése és másnapi munkavégzés megkezdése között eltelt idő)
- munkaidőkeret esetén a heti pihenőnapokat nem lehet egyenlőtlenül beosztani, és nem lehet pihenőnapok helyett összevont pihenőidőt kiadni
A munkába járás, hazautazás költségeit meg kell téríteni úgy, mint a többi munkavállaló esetében, mert a hallgatói munkaszerződésesek is munkaviszonyban állónak minősülnek.
A szakmai gyakorlatot biztosító munkáltató a 6 hétnél rövidebb időtartamú, egybefüggő szakmai gyakorlat időtartamára nem köteles díjat fizetni, ellenben a 6 hét időtartamot elérő, illetve meghaladó gyakorlat esetén hetente a minimálbér 15%-át köteles megfizetni a hallgatónak. Megállapodás alapján ennél magasabb összegű díjazásban is részesítheti a munkáltató a hallgatót.
A gyakorlati képzés idejére fizetett díjazás minimálbért meg nem haladó része adómentes juttatásnak minősül, míg a minimálbért meghaladó része nem önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelem, mely után a hallgatót 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.
2014. január 1-től nem minősülnek biztosítottnak a szakmai gyakorlat keretében hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgatók, ezért biztosítási jogviszony hiányában a munkáltatót nem terheli bejelentési kötelezettség a T1041-es nyomtatványon, s egyéni járulékfizetési kötelezettség sem áll fenn. A díjazás után nem kell a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni.
Mindenképpen szeretnénk felhívni a figyelmüket, hogy abban az esetben, ha a munkáltató a minimálbért meghaladó mértékű juttatásban részesíti a hallgatót, a minimálbér feletti rész összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelemnek minősül. Szociális hozzájárulási adó alapját nem képezi a juttatás, de az adóköteles rész után a kifizetőt 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
A középiskolai tanulók nyári szakmai gyakorlatával kapcsolatos szabályokat írásunk következő részében olvashatják.
Bejegyzéseinket megtekintheti a http://blog.ucmsgroup.hu/ oldalon.
