Nyári szakmai gyakorlat a munkáltató szemszögéből – II. rész – Mi a teendő a középfokú tanulmányokat folytató tanulók foglalkoztatása esetén?

A közép- és felsőfokú tanulmányokat folytató diákok képesítésének megszerzéséhez az oktatási intézmények kötelező szakmai gyakorlat letöltését írhatják elő a nyári szünidő alatt. Kétrészes írásunk első részében a

A közép- és felsőfokú tanulmányokat folytató diákok képesítésének megszerzéséhez az oktatási intézmények kötelező szakmai gyakorlat letöltését írhatják elő a nyári szünidő alatt.

Kétrészes írásunk első részében a felsőoktatásban részt vevő hallgatókkal kapcsolatos szabályokat tekintettük át.

A második részben nézzünk meg a középfokú tanulmányokat folytató tanulók nyári szakmai gyakorlatával kapcsolatos néhány tudnivalót!

Amennyiben a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő nyári szakmai gyakorlatot szervezi meg, az iskola és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján folytatható a tanuló gyakorlati képzése.

Az együttműködési megállapodás alapján a tanulót fogadó gazdálkodó szervezet a nyári gyakorlat idejére pénzbeli juttatást köteles fizetni, mely nem lehet kevesebb a minimálbér 19,5 százalékánál. Ez a díjazás minden megkezdett hét után jár a tanulónak. A heti összeg a havi juttatás egynegyed része. Ha a tanuló a gyakorlatról távol marad, akkor a juttatás összegét a mulasztás napjainak számával arányosan csökkenteni kell. Az összefüggő szakmai gyakorlatra kötelezően kifizetett összeg adómentes juttatásnak minősül.

Mivel ebben az esetben együttműködési megállapodás alapján (nem pedig tanulószerződéssel) foglalkoztatják a tanulót, nem válik biztosítottá. Biztosítási jogviszony hiányában a fogadó gazdálkodó szervezetnek nincs bejelentési kötelezettsége a NAV felé, s a tanuló juttatásából nem kell egyéni járulékokat levonni. Nem áll fenn szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség sem.

Amennyiben a fogadó szervezet a kötelezően előírt juttatás mértékénél magasabb összegű díjazásban részesíti a tanulót, az a feletti rész adóköteles egyéb jövedelemnek minősül, mely után a tanuló 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót, a szervezet pedig 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.

Az együttműködési megállapodás alapján kötelezően biztosítania kell a fogadó gazdálkodó szervezetnek a tanuló részére napi egyszeri kedvezményes étkeztetést vagy étkezési költséghez természetbeni hozzájárulást. Az étkezési hozzájárulás mértékét jogszabály nem rögzíti, ajánlott napi 250-300 Ft értékű Erzsébet utalvány juttatása. Ha változó munkahelyen foglalkoztatják, akkor a tanuló jogosult utazási költségtérítésre. A szervezet köteles továbbá munkaruházatot, tisztálkodási eszközt, egyéni védőeszközt, védőfelszerelést juttatni.

Fiatalkorú tanuló esetén a képzési idő a napi 7 órát, nagykorú esetében a napi 8 órát nem haladhatja meg, melyet 6 és 22 óra között kell letölteni. A másnapi gyakorlat megkezdése előtt 16 óra pihenőidőt kell biztosítani. Ha a napi gyakorlati képzési idő meghaladja a négy és fél órát, akkor a tanuló részére a képzési időn belül legalább 30 perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani. A tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre és készenlét ellátására nem vehető igénybe. A tanuló gyakorlati képzése heti pihenőnapokon, munkaszüneti napon csak akkor lehetséges, ha a gazdálkodó szervezetnél rendeltetése folytán e napokon is munkát végeznek, pl. vendéglátás, kereskedelem területén. Ehhez az iskola hozzájárulása is szükséges. Az igénybe vett idő helyett szabadidőt kell biztosítani, lehetőleg a következő képzési napon.

  Bejegyzéseinket megtekintheti a http://blog.ucmsgroup.hu/ oldalon.