Jancsa-Pék Judit, Elek Diána: Valóban kiküldetés-e a kiküldetés? – avagy a gazdasági munkáltató problémájának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási hatásai

A munkaerőpiacon végbemenő globalizáció következtében egyre gyakrabban fordul elő, hogy magyar munkáltatók külföldi cégcsoporton belüli munkavégzésre küldik ki munkavállalóikat. Az is elképzelhető, hogy külföldi üzleti partner

A munkaerőpiacon végbemenő globalizáció következtében egyre gyakrabban fordul elő, hogy magyar munkáltatók külföldi cégcsoporton belüli munkavégzésre küldik ki munkavállalóikat. Az is elképzelhető, hogy külföldi üzleti partnerüktől megrendelt szolgáltatást végzi el helyben a cég munkatársa. Más esetben magyar cégek fogadnak alkalmazottakat külföldön működő vállalkozástól. Ezekben az esetekben a munkajogi formalitások mellett a foglalkoztatási konstrukció egyes elemei döntő hatással lehetnek a kiküldetés adójogi és társadalombiztosítási minősítésére.

Ha a Magyarországra kiküldött integrálódik a fogadó cég szervezetébe - a magyar cég érdekében, annak utasításai szerint, annak szankcionálása mellett, a szervezetbe beépülve dolgozik, a munkaeszközöket a magyar cég biztosítja, ő adja ki a szabadságot, a munkavállaló kiválasztásának/ felmondásának jogait gyakorolja - végül is a küldő cég jogi munkáltatói státusza mellett a magyar fogadó cég válik a hozzá kiküldött munkavállaló adójogi értelemben vett gazdasági munkáltatójává. A 2013-as nemzetközi adózási irányvonal erősödésnek köszönhetően, az adózásban a gazdasági munkáltatói viszonyt kell erősebbnek tekinteni. A gazdasági munkáltatók meghatározásának részleteiről szóló cikkünket teljes egészében itt olvashatja.