Üzletág-átruházás – EU-n belül, határokon túl
Üzletág-átruházás (transfer of business) esetén sokszor merül fel a munkaviszonyok átszállásával kapcsolatos kérdés. Röviden összefoglalva arról van szó, hogy ilyen üzlet- vagy üzemátruházás esetén mikor kell azzal számolni, h
Üzletág-átruházás (transfer of business) esetén sokszor merül fel a munkaviszonyok átszállásával kapcsolatos kérdés. Röviden összefoglalva arról van szó, hogy ilyen üzlet- vagy üzemátruházás esetén mikor kell azzal számolni, hogy a vagyonelemeken túl a vevő a munkaviszonyokból eredő jogokat és kötelezettségeket is megörökli, és azokért helytállni köteles.
A munka törvénykönyve és a különböző szintű hazai és uniós bírói döntések alapján a munkáltató személyében bekövetkező változásnak, korábbi nevén munkáltatói jogutódlásnak kialakult gyakorlata van hazánkban. A vonatkozó jogszabályi meghatározás alapján a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvétele esetében a munkáltató személyében változás következik be, vagyis az átszállás időpontjában fennálló munkaviszonyokból származó jogok és kötelezettségek automatikusan az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át.
Annak eldöntésére, hogy az üzlet, üzem, azok egy része vagy bizonyos vagyonelemek, esetleg tevékenység átadása a munkáltató személyében bekövetkező változást eredményez-e, a vonatkozó európai bírósági döntések alapján egy komplex szempontrendszert (ún. Spijkers kritériumok; Spijkers v Gebroeders Benedik Abattoir CV (1986) C-24/85) kell figyelembe venni és mérlegelni. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy az esetek többségében nincs fekete-fehér, igen-nem válasz a kérdésre. Sokkal inkább arról van szó, hogy a megadott szempontok együttes vizsgálatával lehet abban a kérdésben állást foglalni, hogy fennáll-e a lehetősége/kockázata annak, hogy az üzletág, vagy az ahhoz tartozó bizonyos vagyonelemek átadása valamennyi érintett munkaviszonyra kihat, és munkáltatói jogutódlást eredményez.
Mivel Magyarország az Európai Unió tagállama, és mint ilyen, a hazai jogrendszerbe átültetésre került a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó uniós irányelv (Tanács 2001. március 12-i 2001/23/EK irányelve), a vonatkozó szabályokat az Unió területi hatálya alá tartozó területen található vállalkozás, üzlet vagy ezek egy része átruházása esetén kell alkalmazni. Mindez azt is jelenti, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó szabályok alkalmazását elvileg nem zárja ki az sem, hogy az üzletág átruházására más uniós tagállam irányában, vagyis határon átnyúló módon kerül sor.
Ugyanakkor hangsúlyozni kell azt is, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó szabályok alkalmazásának elengedhetetlen feltétele, hogy az átruházásra kerülő gazdasági egység megőrizze identitását. E tekintetben viszont a határon átnyúló tranzakciók minősítése – praktikus szempontból – kérdéses lehet. A fő kérdés ugyanis éppen az, hogy az átruházásra kerülő gazdasági egység egy határon átnyúló tranzakció esetén is képes-e megőrizni identitását. A gyakorlatban nehéz ugyanis elképzelni, hogy az országhatárok átlépésével valóban az identitását megőrző gazdasági egységről beszélhetünk. A határon átnyúló üzletág-átruházással együtt járó változások ugyanis jellemzően olyan radikálisak (beleértve a munkavégzési hely, a nyelv, illetve az üzleti tevékenység alapvető jogi és gazdasági kontextusának változását), ami igencsak kétségessé teszi, hogy mindezek mellett beszélhetünk-e azonos identitású egységről. Ilyen esetben tehát fokozottan és körültekintően szükséges vizsgálni, hogy teljesül-e a jogszabály által megkívánt feltétel, ennél fogva alkalmazandóak-e egyáltalán a munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó szabályok.
Az Advocatus blogon további bejegyzéseket olvashat a munkajog és a Munka Törvénykönyve témakörében.
