Külföldiek munkavégzése Magyarországon III. – Egyszerűsített eljárás, engedélymentes foglalkoztatás
A Magyarországon foglalkoztatni kívánt külföldi, nem uniós állampolgárok foglalkoztatásával kapcsolatban a külföldi érdekeltségben álló foglalkoztatók számára létezik néhány esetkör, amely a munkavállalási engedély egyszerű
A Magyarországon foglalkoztatni kívánt külföldi, nem uniós állampolgárok foglalkoztatásával kapcsolatban a külföldi érdekeltségben álló foglalkoztatók számára létezik néhány esetkör, amely a munkavállalási engedély egyszerűsített beszerzését teszi lehetővé.
Ilyen például a harmadik országbeli állampolgár kulcsszemélyzetként történő magyarországi foglalkoztatása. Kulcsszemélyzetnek minősül a külföldi érdekeltségű vállalkozás által foglalkoztatott személy, aki – anélkül, hogy vezető tisztségviselőnek minősülne – irányítja vagy felügyeli a vállalkozás egészét, bizonyos szervezeti egységét, vagy olyan speciális, magas szintű vagy kivételes ismeretekkel rendelkezik, amely szükséges a foglalkoztató tevékenységéhez. Ez utóbbi esetben további feltétel, hogy a külföldi állampolgár a kérelem benyújtásakor legalább egy éve a vállalkozás külföldi alapítójával munkaviszonyban álljon.
Kulcsszemélyzetnek minősülő külföldiek részére a munkavállalási engedélyt munkaerőigény-bejelentés nélkül kell kiadni, egyetlen feltétel, hogy a harmadik országbeli állampolgár az adott munkakör vonatkozásában jogszabályban előírt alkalmazási feltételekkel rendelkezzen.
Ugyanez az egyszerűsített eljárás irányadó akkor is, ha a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság a munkajogi állományi létszámának öt százalékát meg nem haladó létszámban kíván harmadik országbeli állampolgárt alkalmazni. Azaz húsz magyar (vagy EU-beli) munkavállalónként egy harmadik országbeli állampolgár részére lehet egyszerűsített módon munkavállalási engedélyt szerezni.
Bizonyos esetekben a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása nem engedélyköteles, arra tehát munkavállalási engedély beszerzése nélkül kerülhet sor. Engedélymentes például a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság fióktelep vagy képviselet vezetőjeként, illetve ilyen társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzés.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy a mentesség ilyen esetben szűk körben, kizárólag a képviseletvezetői, vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tisztségből közvetlenül eredő feladatok ellátása vonatkozásában biztosít engedélymentességet, de az ezen túlmutató, például a társaság operatív tevékenységében történő részvételre már nem ad – engedélymentesen – lehetőséget. Ha tehát a képviseletvezető vagy ügyvezető a napi üzleti vagy operatív tevékenységben (pl. szerződések kitárgyalása és megkötése) is részt vesz, ezen további tevékenység végzéséhez köteles munkavállalási engedélyt beszerezni.
Nem esik továbbá a munkavállalási engedélyezési kötelezettség hatálya alá az EGT államokban letelepedett munkáltató által, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében, kiküldetés, kirendelés formájában, magánjogi szerződés teljesítése érdekében magyarországi foglalkoztatóhoz kiküldött külföldi állampolgár munkavégzése. Fontos további feltétel azonban az, hogy a külföldi és az őt Magyarországra küldő EGT tagállamban letelepedett munkáltató egymással tartós jogviszonyban álljanak, vagyis ne kizárólag a magyarországi munkavégzés érdekében és időtartamára létesítsék a munkaviszonyt, hanem a magyarországi munkavégzésre a tartós jogviszonyuk keretében időlegesen kerüljön sor.
Ezen felül valamely EGT-tagállamban letelepedett munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató vállalkozás mint munkáltató munkavállalási engedély beszerzése nélkül jogosult munkavállalóit kölcsönzött munkavállalóként valamely magyarországi foglalkoztatónál munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésére igénybe venni.
Az Advocatus blogon további bejegyzéseket olvashat a munkajog és a Munka Törvénykönyve témakörében.
