1000 Közép Európai vezető felmérése - Hasonlóak vagyunk mint szomszédaink?

Határozott, céltudatos, profitorientált és stratégiai gondolkodású. A vezetőt érintő sztereotípiáink nemcsak hogy erősek és kitartóak, de úgy tűnik, hogy fittyet hánynak az államhatárokra is. Filmek, viccek és tanulmányok szóln

Határozott, céltudatos, profitorientált és stratégiai gondolkodású. A vezetőt érintő sztereotípiáink nemcsak hogy erősek és kitartóak, de úgy tűnik, hogy fittyet hánynak az államhatárokra is. Filmek, viccek és tanulmányok szólnak amellett, hogy a tipikus vezető Magyarországon is ugyanazt jelenti, mint a környező országokban vagy szinte bárhol a világon.

Hogy ebből mennyi az igazság, annak jártunk utána a  Hogan tesztek segítségével közel 1000 vezetőt mért fel a Közép-Kelet Európai régióban. A Romániára, a Cseh Köztársaságra, Szlovákiára és Magyarországra kiterjedő kutatás több más fontos kérdés mellett azt tűzte ki céljául, hogy ezen országok vezetői kvalitásait hasonlítja össze. Tudván, hogy kultúráink eltérőek, a kérdés az volt, hogy vajon a vezetés képes-e ezeket felülírni, és vajon minden egyes országban a saját jellemzőikhez viszonyítva hasonló tendenciák tesznek-e valakit vezetővé?

Az alapszemélyiséget, az értékeket és a vezetői buktatókat egyetlen csomagban tekintve úgy tűnik, hogy a fenti kérdésre a válasz: igen is meg nem is. Amíg például Magyarország vezetői nagyon hasonlítanak Románia vezetőihez – a saját társadalmi átlaguktól való eltérés tekintetében, addig a csehek vezetői a szlovákokhoz hasonló mintát mutatnak. A földrajzi távolság tehát mintha a vezetői mintázatba is leképeződne, azaz minél távolabb esik egymástól két ország, annál nagyobbnak tűnnek a köztük lévő különbségek, miközben a viszonylag középen elhelyezkedő Szlovákia egyfajta közös nevező szerepét tölti be.

Ami mind a négy helyszínen közös, az az, hogy a vezetők mindenhol egy a saját társadalmukhoz képest ambiciózusabb kört képviselnek (HU: 71%; CZ:57%; SK:65%; RO:59%), azaz versengőbbek, meghatározóbbak és teljesítményorientáltabbak, mint az átlagember, de a hasonlóságoknak itt vége is szakad. Bár a román, a szlovák és a magyar vezető mind kitartóbb és nyugodtabb a honfitársaihoz képest (HU:62%; SK:55%; RO:62%), a cseh vezető éppenséggel érzékenyebbnek és temperamentumosabbnak tűnik (CZ:44%). Hasonló összefüggés bontakozik ki továbbá a tanuláshoz való viszony és a csoporthoz tartozás terén is. Amíg az előző három ország vezetői tipikusan mind többre értékelik a tudást és jobban fejlesztik magukat az átlagnál (HU:62%; SK:58%; RO:59%), addig a cseheknél ebben egyáltalán nincs különbség (49%), illetve amíg az előző hármas esetében a vezető mindenhol a közösségiesség hívének számít (HU:58%; SK:56%; RO:57%), addig az utóbbinál éppen fordított a helyzet (45%). A stresszel való megbirkózás tekintetében a magyar és a román vezetők ismét nagyon hasonlatosak, mert inkább az emberekkel szembeforduló stratégiát alkalmazzák, azaz öntudatosak (HU:60%; RO:59%), exhibicionisták (HU:57%; RO:64%), kalandvágyók (HU:58%; RO:57%) és fantáziadúsak (HU:57%; RO:56%), miközben a szlovák vezetőkre ezek közül már csak az exhibicionizmus (SK: 56%) és a fantáziadússág (SK:53%) igaz, némi visszahúzódásra való hajlammal (SK:58%).Végül a cseh vezetők éppen ellenkezőleg kifejezetten az emberektől elvonuló módon próbálják feloldani a bizonytalanságot, azaz elővigyázatosak (CZ:61%), tartózkodók (CZ:66%) és passzív-agresszívek (CZ:58%).  Mindemellett további érdekesség, hogy egyedül a magyar vezetők kíváncsibbak (HU:56%) és humán-orientáltabbak (HU: 61%) saját társadalmuknál, miközben a cseh vezetők egyenesen feladat-orientáltabbak (CZ:38%), a szisztematikusság tekintetében pedig egyedül a román vezetők emelkednek ki (RO:59%)

Meglepő felfedezés továbbá, hogy bár azt várhatnánk, hogy a vezetők tipikusan magasabb értékeket hoznak a státusz és/vagy a pénzügyi szükségletek tekintetében, addig ennek csak a román vezetők felelnek meg a hatalom szempontjából (RO:62%), illetve a magyar vezetők a profitorientáltság szempontjából (RO:56%). Mindezek mellé a románoknál a hagyomány (RO:56%), a magyaroknál pedig az önzetlenség jár (HU:55%), miközben a cseheknél és a szlovákoknál a saját átlagukhoz képest magasabb biztonság a közös (SK:61%; CZ:57%).

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy amíg Romániában és Magyarországon nagyjából teljesülnek a sztereotípiák, addig Szlovákiában már csak határeset a létjogosultságuk, a Cseh Köztársaságban pedig egyértelműen tévesek. A régiós vezetői profil eltérései azt indikálják, hogy ugyan a vezetők mindenhol megfelelnek a visszamérésekkel alátámasztott szükséges sikeres vezetői kritériumoknak (magasabb stabilitással, ambícióval és szisztematikusággal rendelkeznek) de régiós szinten egyes országok közti eltérések, más- más vezetői viselkedéssel, elvárással, és ,motivációs technikával szembesítik a velük dolgozókat.

A tanulmány néhány sajtómegjelenése, következtetések: http://hvg.hu/karrier/20120913_Vallalatokat_donthetnek_romba_a_cegvezeto

http://www.iroda.hu/irodapiac/a-vallalatvezetok-szemelyisege-lassitja-a-kilabalast-a-valsagbol/51481

http://www.vg.hu/vallalatok/egeszsegugy/veszelyes-is-lehet-a-stresszkezeles-385993

http://jobline.hu/magazin/20120913_A_vezetoi_viselkedes_kockazatai.aspx

http://www.mmonline.hu/cikk/a_cegvezetok_miatt_kesik_a_fellendules

http://www.profession.hu/cikk_rovid_hirek/20120913/veszhelyzetben-megbuknak-a-magyar-vezetok/1417