Destruktív vezetői stílus: Hogyan ismerjük fel az árulkodó jeleket?

Destruktív vezetői stílus. Hogyan ismerjük fel az árulkodó jeleket? Interjú Dr. Robert Hogan-nel A vezetői megfelelés tengerében már bizonyított tény,hogy hosszú távon nem a kompetenciák, hanem a vezetői buktatók határozzák

Destruktív vezetői stílus. Hogyan ismerjük fel az árulkodó jeleket?

Interjú Dr. Robert Hogan-nel

A vezetői megfelelés tengerében már bizonyított tény,hogy hosszú távon nem a kompetenciák, hanem a vezetői buktatók határozzák meg egy vezető vagy egy vállalat sikerességét. Ezek közül az egyik legveszélyesebb, a destruktív vezető.

K: Mik a destruktív vezetői stílus ismertetői?

V: A jó vezető képes arra, hogy létrehozzon és összetartson egy jól működő csapatot. A destruktív vezetői stílus azonban rombolhatja vagy akár tönkre is teheti a csapat hatékonyságát.

K: Milyenek a destruktív vezetők?

V: A destruktív vezető hatása a szervezeti hierarchiában elfoglalt pozíciójától függ:

Destruktív közvetlen vezetők. A közvetlen vezetők azáltal tehetik tönkre a csapatot, hogy elidegenítik beosztottjaikat egy sor destruktív cselekedettel: megfélemlítés, zaklatás, kihasználás, az igazság elferdítése, átverés, manipuláció.

Destruktív középvezetők. A középvezetők azáltal tehetik tönkre csapatukat, hogy a közvetlen vezetőknél már bemutatott viselkedésmintákon felül rossz taktikai döntéseket hoznak. A rossz döntések negatív hatást gyakorolnak a csapatmorálra és a beosztottak vezetőikbe vetett bizalmuk elvesztéséhez vezethet.

Destruktív szeniorvezetők: A szeniorvezetők lehetnek a legkártékonyabbak a csapatra nézve. A közvetlen- és középvezetőknél leírtakon túl a szeniorvezetők a stratégiai döntések meghozásáért felelnek. A rossz stratégiai döntéshozatal nem csak csapatokat tehet tönkre, de vállalatokat, vagy akár országokat is.

K: Miért viselkednek így a destruktív vezetők?

V: A legtöbben azért viselkednek így, mert a saját teendőikkel vannak elfoglalva, így nem képesek, vagy nem hajlandóak belegondolni abba, hogy a cselekedeteik hogyan hatnak másokra. Az önző viselkedésnek két oka lehet:

Bizonytalanság. A bizonytalan vezetők – mivel hiányzik belőlük a magabiztosság – érzelmi szinten reagálnak a valós és képzelt fenyegetésekre. Ha egy beosztott olyan hibát vét, mely rossz fényt vethet a vezetőre, akkor ő dühösen és aránytalan érzelmi kitöréssel válaszolhat a beosztott hibájára. Amikor olyan adatokkal szembesítik a bizonytalan vezetőket, mely azt mutatja, hogy rossz döntést hoztak, akkor robbanhatnak és a hibát külső faktorokra foghatják.

Arrogancia. Az arrogáns vezetőknek ellenben túl magas az önbizalma és másokat – főként beosztottjaikat – úgy kezelnek, mint a saját céljaik megvalósításához szükséges eszközöket. Feljogosítva érzik magukat arra, hogy kizsákmányolják az alattuk dolgozókat és visszaéljenek a pozíciójukból fakadó hatalmukkal, mivel – felfogásuk szerint – beosztottjaik egzisztenciálisan érdemtelenek. Amikor olyan adatokkal szembesítik az arrogáns vezetőket, mely azt mutatja, hogy rossz döntést hoztak, akkor rendszerint figyelmen kívül hagyják a visszajelzést és azt mondják, hogy ideje tovább lépni.

K: Mit tehetnek a vállalatok a destruktív vezetés elkerülése végett?

V: Szerencsére a szervezeteknek vannak eszközeik a destruktív vezetés visszafogására. Személyiség értékelés segítségével a vállalatok azonosíthatják a destruktív tendenciákat, kiszűrhetik a veszélyes jelentkezőket és az ilyen vezetők számára segítséget adhatnak a stratégiai önismeret kialakításában, mely segíthet a kívánt siker elérésében.