Fagyi, kóla, jön a nyár és még mindig a munkahelyen vagyunk?

A feladat szabad asszociáció! Gondoljunk a nyárra és a munkahelyre majd mondjuk, ami az eszünkbe jut. Bármit! Érzéseket, tényeket, gondolatokat. A többség alighanem a szabadságra, a tikkasztó munkára, a munkatársakkal töltött közös

A feladat szabad asszociáció! Gondoljunk a nyárra és a munkahelyre majd mondjuk, ami az eszünkbe jut. Bármit! Érzéseket, tényeket, gondolatokat. A többség alighanem a szabadságra, a tikkasztó munkára, a munkatársakkal töltött közös sörözésre vagy beszélgetésre, esetleg a kevesebb megrendelésre gondol. A munkabalesetekre kevesen. De miért is kellene?

Ha az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának statisztikáit átnézzük, jól látható, hogy az év első negyedéve után a másodikban, majd a harmadikban egyaránt megugrik a balesetek száma. Ez természetesen annak is köszönhető, hogy bizonyos iparágakban ekkor kezdődik meg az intenzív munka, de nem szabad megfeledkeznünk a környezet emberekre gyakorolt hatásáról sem. A meleg, a szabadság gondolata, a kevesebb munka miatti unatkozás az előtérbe hozza a munkabiztonság emberi tényezőit. A figyelmetlenség, és a fegyelmezetlenség esélye ilyenkor hatványozottan fennáll, de nem szabad erre leegyszerűsíteni a hatásokat.

Az emberi személyiség munkabiztonsági oldala ugyanis ennél több összetevőt tartalmaz, a szakértők és a Hogan véleménye szerint ugyanis az érzelmi stabilitás, a társaságkedvelés vagy a kíváncsiság egyaránt kapcsolatban van a munkabiztonsági kompetenciáinkkal. A nyár és az ilyenkor adódó szituációk viszont kifejezetten felerősíthetik ezen jegyek hatását, és szinte majd minden téren növelhetik a rizikót.

Azok, akiknek állandóan melegük van vagy fáznak, impulzívak és hirtelenek, a meleg még jobban felerősíthető ingerlékenységüket. Ilyenkor könnyebben frusztrálódhatunk, különösen ha a védőfelszerelés elviselhetetlenül nehézzé vagy izzasztóvá válik, és hajlamosabbak lehetünk opcionálisan tekinteni ezekre.

Emellett a nyugtalanság, idegesség csökkentheti stabilitásukat, ami vészhelyzetben pánikhoz vezethet, a hirtelen eseményektől jobban megijedhetünk.

A gyakoribb társas összejövetelek, közös időtöltések még a nap közben is jobban elvonhatják a magas társaságkedvelésűek figyelmét a munkáról, ami miatt az éberségük, a megfontoltságuk és a szabálykövetésük egyaránt csökkenhet.

A kevesebb munka (egyes ágazatokban) eközben unalomhoz vezethet még azok között is, akik jobban tűrik a monotóniát, és előhozza a kreativitást vagy az egymás szórakoztatását, ami megint csak csökkenti az éberséget, a megfontoltságot és a szabálykövetést.

Természetesen azok, akikre ezek a jellegzetességek eleve jellemzőek, sokkal inkább ki vannak téve a veszélyeknek. Egyáltalán nem biztos, hogy történik velük valami, de a kitettségük mindenképpen megemelkedik, mintha csak több vizet töltenénk egy billegő pohárba: még nagyobb az esély, hogy kiborul.

Érdemes tehát jobban odafigyelni ilyenkor a személyiség és a munkabiztonság összefüggéseire, különös tekintettel azokra a jegyekre, amelyek máskor épphogy kívánatosak és előnyösek. Ilyen a társaságkedvelés, ami miatt könnyű velünk kommunikálni, a humorérzék, ami miatt szórakoztató velünk lenni, vagy a kíváncsiság, ami széles érdeklődési körünket okozza.

A jó hír, hogy ezek mindegyike pontosan mérhető, és a munkabiztonsághoz való hozzájárulása is kvantifikálható, ezáltal pedig pontosan megállapítható, hogy kikre kell ilyenkor nagyobb figyelmet fordítanunk.