Munkabiztonság a fedélzeten

A Titanic szerencsétlenségének 100. évfordulóján a megemlékezés mellett joggal merül fel a kérdés, hogy vajon tanultunk-e valamit a múlt hibáiból? Vajon miként látjuk ma a munkabiztonság és a vezetői hibák természetét? Vajon

A Titanic szerencsétlenségének 100. évfordulóján a megemlékezés mellett joggal merül fel a kérdés, hogy vajon tanultunk-e valamit a múlt hibáiból? Vajon miként látjuk ma a munkabiztonság és a vezetői hibák természetét? Vajon odafigyelünk-e arra, hogy a vezetők személyisége mi mindenre lehet hatással és bizonyos munkahelyen a szűrés elengedhetetlen?

Sajnos a kérdésre viszonylag egyszerű a válasz, és korántsem tudományos. A januárban elsüllyedt Costa Concordia esete jól mutatja, hogy az emberi tényező továbbra is végzetes szerepet játszik napjaink tragédiáiban. Hiába fejlődik ugyanis a technika és az előrejelzés, ha a vezetők megfelelő kiválasztása még mindig nem kap elég hangsúlyt, a tragédiák számára nyitott az út. A fent említett Costa Concordia esetében a Hogan véleménye szerint a safety személyiség és a vezetői buktatók mérésének hiánya jutott döntő szerephez, amely állítást alapvetően a beszámolókra lehet alapozni. Amennyiben ugyanis ezeknek hinni lehet, a parthoz közel futtatva a hajót a kapitány nemcsak hogy vállalta a rizikót és dacosan cselekedett, de a kialakult vészhelyzetben még pánikba is esett és tétovázott, azaz magára hagyta az embereit. Az ütközés után majd egy órával elrendelt evakuáció és a döntésképtelenség élesen szembe állítható azzal, amit egy ilyen helyzetben elvárnánk egy ilyen kaliberű embertől: hideg fej, nyugalom és megfontoltság.

A cikk folytatása http://www.asystems.hu/hirlevelek