Nemzetközi tükröt tartva - A világ legnagyobb globális normája a HOGANnél

Amikor tesztet választunk, kiválasztási, vagy fejlesztési feladatokhoz, az egyik legfontosabb tudományos döntési szempont (sok egyéb más mellett ld. korábbi írásunk), a validálás, technikai leírások, megbízhatóság mellett a normák

Amikor tesztet választunk, kiválasztási, vagy fejlesztési feladatokhoz, az egyik legfontosabb tudományos döntési szempont (sok egyéb más mellett ld. korábbi írásunk), a validálás, technikai leírások, megbízhatóság mellett a normák megléte.

A norma, mint jelenség léte már a kezdetekben is a Hogan-i filozófia egyik alappillére volt, és nincs ez ma sem másképp, amikor a három legismertebb HOGAN teszt (HPI, HDS, MVPI) immár 41 országban 30-nál is több nyelven forog a világban. Ezen elkötelezettség mérföldköve a frissen megalkotott globális vagy nemzetközi norma, amelyet a Hogan ebben a hónapban hozott a napvilágra, hogy az országhatárokon átnyúló multik is képesek legyenek összehasonlítani saját munkaerejüket és valós döntést hozni kiválasztási és fejlesztési helyzetekben. A nyers tesztpontszámot percentilissé konvertáló számsorok megalkotását a módszertan komolyságának hangoztatása helyett azonban ezúttal néhány számadattal jellemeznénk, amelyek így is jól érzékeltetik a munka nagyságát és tudományos értékét.

A jelenlegi változat, amely a HPI esetében egy 146 ezer, a HDS esetében egy 67 ezer, az MVPI esetében pedig egy 48 ezer főt számláló mintát tartalmaz, egy közel 1.4 millió kitöltést magába foglaló halmazból jött létre, amelyből több vágás és szűrés következtében lefaragásra kerültek mind a hiányos és mind a megállapíthatatlan nyelvű kitöltések, de még a demonstrációs célú felvételek is. Emellett az egyes országok hozzájárulását minden esetben 10.000 főben maximalizálták, hogy a Hogant régóta használó országok se kerüljenek fölénybe, továbbá figyeltek a nemek és a felmérési helyzetek megfelelő eloszlására is (kiválasztás, fejlesztés, stb.). Az így létrejött bázis alapján tehát könnyedén megállapítható, hogy ha például az ambíció skáláján valaki a lehetséges 30 nyers pontból 23-at ér el, akkor ez a személy magyar mércével mérve a 47. percentilisnél van, de a nemzetközi viszonyokhoz mérten viszont már csak a 30.-nál.

A természetesen nem véletlenül felhozott példa két tényt hivatott bemutatni, amelyek itt még jobban rávilágítanak a jelenség titkára és fontosságára. Az első, hogy a magyar átlag jelentősebben eltér a nemzetközitől, a másik pedig, hogy önmagában a nyers pontszám (és a friss norma hiánya) még könnyen félreviheti a kiválasztási szakembert. Egy személyiségjegy társadalmi eloszlását tekintve ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy a nyers pontszám felső 10%-a a társadalom felső 10%-át takarja. A kulturális különbségek miatt ez utóbbi arány akár 20 vagy 30 százalék is lehet, ami nem azt jelenti, hogy a teszt fordítása rossz, hanem, hogy a normázás folyamata elengedhetetlen. Elengedhetetlen és ugyanakkor folyamatos, hiszen a történet sohasem áll meg. Ahogy újabb és újabb országok adaptálják a Hogant, úgy a folyamatos frissítés következtében a nemzetközi norma is egyre kiegyenlítettebb mértékben tartalmazza ezen társadalmakat, folyamatosan biztosítva a rendszer naprakészségét.

Ön kiváncsi arra, hogy nemzetközi tekintetben hol áll? Ha van már Hogan riportja, megmondjuk Önnek!