Tesztet akarok.... De melyiket is?
Aki már szembesült azzal a ténnyel, hogy egy konkrét feladatára, legyen az kiválasztás vagy akár fejlesztés,
tesztet kellett szereznie, bizonyára ismeri a tanácstalanság érzését. Hogyan lehet eldönteni, hogy két teszt közül melyik
Aki már szembesült azzal a ténnyel, hogy egy konkrét feladatára, legyen az kiválasztás vagy akár fejlesztés, tesztet kellett szereznie, bizonyára ismeri a tanácstalanság érzését. Hogyan lehet eldönteni, hogy két teszt közül melyik a jó? Manapság annyi teszt és szervezet van a piacon, amely megoldást akar kínálni egy-egy problémára, hogy a választás valóban nem könnyű, figyelembe véve, hogy ráadásul mindenki szerint a sajátja a legjobb. Az amerikai Hogan az alábbi objektív kérdéseket ajánlja, amelyeket érdemes feltenni magunknak a teszt kiválasztása előtt. Mivel a legtöbbjükre valós választ találhatunk már az interneten is, mindenképpen érdemes végignéznünk őket.
1. Kérdés: Vajon mit mér az adott teszt, és vajon arra van-e szükségem?
Veszély: Sok helyütt egy kaptafára készítik az összes szervezetfejlesztést vagy más, a humán erőforrás felmérésével járó kérdést, azaz ugyanazt a tesztet vetik be. Tény: Mivel a tesztek előbb léteznek a feladatnál, mindig van egy konkrétum, amit mérnek. Személyiséget, értékeket, motivációkat, illetve még ennél is mélyebben például ambíciót, tanuláshoz való viszonyt, vagy a csoporthoz tartozás vágyát, az elismerés igényét. A szállító ezekből vezesse le a problémánk megoldását, ne csak általánosságban.
2. Kérdés: A teszt regisztrált-e a hazai pszichológus társaságnál, átment-e az akkreditáció folyamatán?
Veszély: A tesztek többsége hazánkban nem regisztrált, ami két nagy kockázatot is hordoz. Egyrészt lehet, hogy az alkalmazása nem jogszerű, másrészt lehet, hogy az eredményét tekintve nem megbízható. Tény: Mivel a tesztek regisztrációját a leginkább hozzáértő szakembergárda végzi, azaz pszichológusok, szociológusok, statisztikusok, a regisztráció nagyon komoly követelmények megfelelését várja el, kezdve a kitöltetés körülményeitől
3. Kérdés: Milyen referenciákkal rendelkezik a teszt „szállítója”?
Veszély: Sok esetben előfordul, hogy bár vannak referenciák, arra az adott problémára még sohasem használták a tesztet. Tény: Érdemes a referenciák mögé nézni, azaz például az ügyfélelégedettségre is rákérdezni. Vajon a referencia csak azt jelenti, hogy dolgoztak ott, vagy azt, hogy mindkét fél legnagyobb megelégedésére?
4. Kérdés: Milyen gyakran fejlesztik a tesztet? Mikor készült?
Veszély: A tesztek bár nincs rajtuk „fogyaszthatóság”, valójában éppoly „romlandók” mint bármi más. Egy régi teszt több okból is rosszul működhet, például a kérdései elavulnak, az emberek már mást értenek alatta, esetleg felháborítja őket. Tény: A jó tesztet folyamatosan, de legalább 2-3 évente felülvizsgálják, a normákat újraszámolják,hiszen az emberek, a társadalom folyamatosan változik.
5. Kérdés: Van-e személyes támogatás a teszteredmények mellé?
Veszély: Sok esetben a vevőnek végül néhány A4-es oldallal kell megelégednie, rajta rengeteg számmal vagy grafikonnal, de a kérdéseit már nem teheti fel. Ezáltal a valódi gyakorlati haszon veszhet el. Megoldás: Minden esetben érdemes külön prezentációt vagy visszajelzést kérni az eredmények mellé, és nyugodtan lehet gyanakodni, hogy ha ezt a másik fél nem ajánlja fel magától.
6. Kérdés: A szállítónak vannak-e adatai konkrét munkakörökre (korábbról)?
Veszély: Ha nincsenek ilyen adatok, az azt jelentheti, hogy a teszt szállítója a sötétben fog tapogatózni a szóban forgó munkakörök kapcsán. Nem csak azt nem tudja, hogy mi számít jónak vagy rossznak, hanem, hogy egyáltalán mi számít, ami figyelemre érdemes. Megoldás: Meg kell kérdezni a szállítótól, hogy született-e már dokumentált tanulmány, vagy megbízható elfogadási/ elvetési tartomány az éppen tesztelendő munkakör kapcsán, amely alapján aztán a jelölt alkalmasságáról döntenek.
7. Kérdés: A teszt és eredményei jogilag védhetőek-e?
Veszély: Sok teszt esetében már maguk a kérdések személyiségi jogokat sérthetnek (ez főleg az elavult tesztbattériáknál fordul elő), és a kitöltő pert indíthat. Legrosszabb esetben akár a teszt teljes egésze diszkriminatív lehet.
Megoldás: Érdemes lehet a jelölteket megelőzve egy mintatesztet maguknak kitölteni, és meggyőződni az itemek (kérdések), illetve az eredmény etikusságáról és mértéktartásáról.
8. Kérdés: Kik végzik a teszt értékelését, kik adják a személyes támogatást?
Veszély: Ha az értékelést nem egy olyan szakember végzi, aki az adott tesztben képzett és minősített, akkor az eredmény félrecsúszhat! Egy teszt mindig elmélet és statisztika ötvözete, amelyet jól kell ismerni ahhoz, hogy az eredményekről bárki beszéljen. Megoldás: Érdemes megkérdezni, hogy miként válhat valaki az adott tesztből szakemberré, van-e erre tréning, képzés vagy vizsga? Így biztosítható, hogy az eredmény objektív és megbízható lesz.
Jó válogatás kívánunk!